Livre de Judith 6

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Les hommes qui entouraient Holoferne finirent par se calmer. Alors le général en chef de l’armée des Assyriens dit à Akior devant tous les étrangers et tous les Moabites qui s’étaient rassemblés:	1 Amikor elült az emberek lármája, akik a tanácskozásra összejöttek, így szólt Holofernész, az asszír hadsereg vezére Áhiorhoz az idegen népek és Moáb fiai előtt:
2 “Dis-moi, Akior, qui êtes-vous, toi et tous les mercenaires d’Éphraïm, pour jouer les prophètes au milieu de nous comme tu le fais en ce moment, et pour nous dire de ne pas combattre les Israélites car leur Dieu les protégera? Qui donc est Dieu? N’est-ce pas Nabukodonozor? Il enverra ses forces, il les fera disparaître de la terre et leur Dieu ne les délivrera pas.	2 »Ki vagy te, Áhior és Efraim zsoldosa, hogy próféta módjára mondtad nekünk ma, hogy Izrael fiait nem győzzük le, mert Istenük oltalmazza őket? Ki Isten, hacsak nem Nebukadnezár, az egész föld királya? Elküldi seregét, és szétszórja őket a föld színéről, és nem menti meg őket Istenük.
3 Nous, ses serviteurs, nous les frapperons comme un seul homme et ils ne résisteront pas à la force de nos chevaux.	3 Mi az ő szolgái úgy elbánunk velük, mint egy emberrel, s nem tudnak ellenállni lovaink erejének.
4 Nous les brûlerons chez eux, leur montagne sera baignée de leur sang, leurs plaines remplies de leurs cadavres; ils ne tiendront pas devant nous et ils mourront tous, - parole du roi Nabukodonozor, le seigneur de toute la terre. Il a parlé, et les paroles qu’il a dites ne passeront pas.	4 Megrohanjuk őket velük és hegyeik megittasodnak vérüktől, mezeik megtelnek halottaikkal, lábuk ereje nem lesz képes megállni előttünk, hanem teljesen elpusztulnak. Ezt mondja Nebukadnezár király, az egész föld ura: ő szólt, és szavai nem maradnak üres szavak.
5 “Et toi, Akior, le mercenaire d’Ammon, puisque tu as prononcé ces paroles dans un moment de folie, tu ne verras plus mon visage désormais, jusqu’au jour où j’aurai tiré vengeance du peuple sorti d’Égypte.	5 Te pedig Áhior, Ammon zsoldosa, aki kimondtad ezeket a szavakat lázadásod napján, a mai naptól kezdve nem látod arcomat, amíg meg nem bosszulom az ő fajtájukat, akik kijöttek Egyiptomból.
6 Alors le fer de mon armée et les lances de mes soldats te transperceront; tu tomberas mort au milieu de leurs blessés le jour où je reviendrai.	6 Akkor járja át katonáim és szolgáim népének vasa oldaladat, és esel el sebesültjeikkel együtt, amikor majd eljövök.
7 Maintenant mes serviteurs vont te conduire dans la montagne et te déposer dans l’une des villes qui sont sur le sommet,	7 Szolgáim most elvisznek téged a hegyvidékre. és ott hagynak a hegyoldal egyik városánál,
8 et c’est avec leurs habitants que tu mourras.	8 és nem pusztulsz el, míg velük együtt meg nem semmisülsz.
9 Pourquoi prends-tu cet air abattu si tu comptes réellement qu’ils ne seront pas tués? Voici que j’ai parlé, aucune de mes paroles ne restera sans effet.”	9 De ha hiszed szívedben, hogy nem tiprom el őket, ne essen be arcod. Szóltam, és szavaimból semmi sem vész el.«
10 Holoferne appela ses serviteurs qui se tenaient dans sa tente, il leur ordonna de prendre Akior, de le conduire à Béthulie et de le remettre aux mains des Israélites.	10 Holofernész megparancsolta a sátránál lévő szolgáinak, hogy ragadják meg Áhiort, vigyék Betúliába, és adják Izrael fiainak kezébe.
11 Les serviteurs le prirent, le conduisirent dans la plaine hors du camp, puis de là ils partirent vers la montagne et arrivèrent aux sources qui sont au pied de Béthulie.	11 Megragadták szolgái, és kivitték a táborból a síkságra. Innen a hegyvidék felé haladtak és eljutottak a forráshoz, amely Betúlia alatt volt.
12 Les hommes de la ville les aperçurent du sommet de la montagne, ils prirent leurs armes et sortirent de la ville pour gagner le sommet de la montagne. Et tous ceux qui avaient une fronde lançaient des pierres aux serviteurs d’Holoferne pour les empêcher de monter.	12 Amikor meglátták őket a hegytetőn lévő város emberei, megragadták fegyverüket, és kivonultak a hegygerincre, és minden férfi parittyájával megakadályozta előhaladásukat és köveket hajigáltak rájuk.
13 Alors ils s’abritèrent au pied de la montagne et ligotèrent Akior. Ils le laissèrent ainsi en cet endroit, puis ils s’en retournèrent vers leur maître.	13 Erre megbújva a hegy alatt, megkötözték Áhiort, és otthagyták megkötözve a hegy lábánál, és visszatértek urukhoz.
14 Les Israélites descendirent alors de la ville, ils s’arrêtèrent près de lui et défirent ses liens. Puis ils le conduisirent à Béthulie et le présentèrent aux chefs de la ville:	14 Izrael fiai lejöttek városukból, megálltak mellette, feloldották kötelékeiből, Betúliába vitték és városuk elöljárói elé állították,
15 c’étaient Osias fils de Michée, de la tribu de Siméon, Chabris fils de Gotoniel, et Charmis fils de Melkiel.	15 akik azokban a napokban a Simeon törzséből való Míka fia, Ozija, Gotoniel fia, Kabri és Melkiel fia, Karmi voltak.
16 Ces hommes convoquèrent les anciens de la ville, mais tous les jeunes gens et toutes les femmes se précipitèrent aussi à cette assemblée; Akior était là au milieu de la foule. Osias l’interrogea et lui demanda ce qui était arrivé.	16 Összehívták a város véneit, odagyűltek a fiatalok, az asszonyok gyermekeikkel együtt a gyülekezetbe, és Áhiort a nép közé állították, majd Ozija megkérdezte tőle, hogy mi történt.
17 Prenant la parole, il leur raconta ce qui s’était passé au conseil d’Holoferne, ce qu’il avait dit lui-même devant les chefs Assyriens et les paroles arrogantes d’Holoferne quand il menaçait la maison d’Israël.	17 Áhior válaszában elmondta nekik Holofernész haditanácsának határozatát és azt, amit ő mondott asszír fiainak vezérei előtt és Holofernész kérkedő kijelentését Izrael háza ellen.
18 Alors le peuple se prosterna, adora Dieu et lui adressa cet appel:	18 Az egész nép leborult, imádta Istent és így könyörgött:
19 “Seigneur, Dieu du ciel, regarde l’orgueil sans mesure de cet homme. Prends en pitié l’humiliation de notre peuple. Montre aujourd’hui à ceux qui te sont consacrés un visage plein de bonté.”	19 »Urunk, egek Istene, nézd mérhetetlen gőgjüket, és könyörülj meg népünk megalázottságán, és tekints ezen a napon azok arcára, akik neked vannak szentelve.«
20 On encouragea Akior et on le félicita chaleureusement;	20 Majd megvigasztalták Áhiort, és elhalmozták dicséretükkel.
21 quittant l’assemblée, Osias emmena Akior chez lui. Il offrit un repas aux anciens et toute la nuit on supplia Dieu de venir au secours d’Israël.	21 Ozija magával vitte a gyülekezetből házába, lakomát rendezett a véneknek, és egész éjjel könyörögtek Izrael Istenéhez segítségért.