Sirák fiának könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól.	1 How much better is it to reprove, than to be angry, and not to hinder him that confesseth in prayer.
2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől,	2 The lust of an eunuch shall devour a young maiden:
3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.	3 So is he that by violence executeth unjust judgment.
4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt.	4 How good is it, when thou art reproved, to shew repentance! for so thou shalt escape wilful sin.
5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.	5 There is one that holdeth his peace, that is found wise: and there is another that is hateful, that is bold in speech.
6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt.	6 There is one that holdeth his peace, because he knoweth not what to say: and there is another that holdeth his peace, knowing the proper time.
7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz.	7 A wise man will hold his peace till he see opportunity: but a babbler, and a fool, will regard no time.
8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik.	8 He that useth many words shall hurt his own soul: and he that taketh authority to himself unjustly shall be hated.
9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!	9 There is success in evil things to a man without discipline, and there is a finding that turneth to loss.
10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!	10 There is a gift that is not profitable: and there is a gift, the recompense of which is double.
11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.	11 There is an abasement because of glory: and there is one that shall lift up his head from a low estate.
12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!	12 There is that buyeth much for a small price, and restoreth the same sevenfold.
13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.	13 A man wise in words shall make himself beloved: but the graces of fools shall be poured out.
14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit.	14 The gift of the fool shall do thee no good: for his eyes are sevenfold.
15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját.	15 He will give a few things, and upbraid much: and the opening of his mouth is the kindling of a fire.
16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!	16 To day a man lendeth, and to morrow he asketh it again: such a man as this is hateful.
17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«	17 A fool shall have no friend, and there shall be no thanks for his good deeds.
18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!	18 For they that eat his bread, are of a false tongue. How often, and how many will laugh him to scorn!
19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.	19 For he doth not distribute with right understanding that which was to be had: in like manner also that which was not to be had.
20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása.	20 The slipping of a false tongue is as one that falleth on the pavement: so the fall of the wicked shall come speedily.
21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.	21 A man without grace is as a vain fable, it shall be continually in the mouth of the unwise.
22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben.	22 A parable coming out, of a fool's mouth shall be rejected: for he doth not speak it in due season.
23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra.	23 There is that is hindered from sinning through want, and in his rest he shall be pricked.
24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.	24 There is that will destroy his own soul through shamefacedness, and by occasion of an unwise person he will destroy it: and by respect of person he will destroy himself.
25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi.	25 There is that for bashfulness promiseth to his friend, and maketh him his enemy for nothing.
26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!	26 A lie is a foul blot in a man, and yet it will be continually in the mouth of men without discipline.
27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze.	27 A thief is better than a man that is always lying: but both of them shall inherit destruction.
28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.	28 The manners of lying men are without honour: and their confusion is with them without ceasing.
29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt.	29 A wise man shall advance himself with his words, and a prudent man shall please the great ones.
30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól.	30 He that tilleth his land shall make a high heap of corn: and he that worketh justice shall be exalted: and he that pleaseth great men shall escape iniquity.
31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.	31 Presents and gifts blind the eyes of judges, and make them dumb in the mouth, so that they cannot correct.
32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.	32 Wisdom that is hid, and treasure that is not seen: what profit is there in them both?
	33 Better is he that hideth his folly, than the man that hideth his wisdom.