A példabeszédek könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLIA
1 Fiam! Őrizd meg szavaimat, rejtsd magadba parancsaimat!	1 Guarda, hijo mío, mis palabras, conserva como un tesoro mis mandatos.
2 Tartsd meg parancsaimat, akkor élni fogsz, és tanításomat, mint szemed fényét!	2 Guarda mis mandamientos y vivirás; sea mi lección como la niña de tus ojos.
3 Kösd azt ujjaidra, írd szíved táblájára!	3 Atalos a tus dedos, escríbelos en la tablilla de tu corazón.
4 Mondd a bölcsességnek: »Nővérem vagy!« Az okosságot kedvesednek szólítsd,	4 Dile a la sabiduría: «Tú eres mi hermana», llama pariente a la inteligencia,
5 hogy megóvjon téged másnak asszonyától, az idegen nőtől, aki beszédeivel hízeleg.	5 para que te guarde de la mujer ajena, de la extraña de palabras melosas.
6 Kinéztem házam ablakán a rács mögül,	6 Estaba yo a la ventana de mi casa y miraba a través de las celosías,
7 és látok fiatalokat. Észreveszek egy balga legénykét:	7 cuando ví, en el grupo de los simples, distinguí entre los muchachos a un joven falto de juicio:
8 ott megy az utca sarkán, s az asszony házának tájékára ballag,	8 pasaba por la calle, junto a la esquina donde ella vivía, iba camino de su casa,
9 szürkületben, estefelé, éjnek idején, sötétben.	9 al atardecer, ya oscurecido, en lo negro de la noche y de las sombras.
10 És íme, elébe lép az asszony, rossz személy mezében, készen a lelkek megejtésére, csacsogó és állhatatlan,	10 De repente, le sale al paso una mujer, con atavío de ramera y astucia en el corazón.
11 nyugodni nem tudó. Lábai nem tűrik az otthonülést,	11 Es alborotada y revoltosa, sus pies nunca paran en su casa.
12 hol az utcán, hol a piacon, hol a sarkokon leskelődik.	12 Tan pronto en las calles como en las plazas, acecha por todas las esquinas.
13 Megragadja, megcsókolja az ifjút, szemtelen arccal hízeleg, és mondja:	13 Ella lo agarró y lo abrazó, y desvergonzada le dijo:
14 »Áldozatokat fogadtam egészségemért, és ma váltottam be fogadalmamat,	14 «Tenía que ofrecer un sacrificio de comunión y hoy he cumplido mi voto;
15 ezért jöttem ki eléd, hogy keressem arcodat, és íme, megleltelek!	15 por eso he salido a tu encuentro para buscarte en seguida; y va te he encontrado.
16 Hevederrel kötöttem át ágyamat, bevontam tarka, egyiptomi takaróval,	16 He puesto en mi lecho cobertores policromos, lencería de Egipto,
17 meghintettem fekvőhelyemet mirhával, áloéval, illatos fahéjjal.	17 con mirra mi cama he rociado, con áloes y cinamomo.
18 Jöjj! Élvezzük a keblek mámorát, gyönyörködjünk szerelmes ölelésben hajnalig,	18 Ven, embriaguémonos de amores hasta la mañana, solacémonos los dos, entre caricias.
19 mert férjem nincs itthon, messze útra elment!	19 Porque no está el marido en casa, está de viaje muy lejos;
20 Magával vitte pénzes erszényét, nem jön haza, majd csak holdtölte napján.«	20 ha llevado en su mano la bolsa del dinero, volverá a casa para la luna llena».
21 Befonja őt sok-sok beszédével, megejti őt hízelkedő ajkával.	21 Con sus muchas artes lo seduce, lo rinde con el halago de sus labios.
22 Megy utána íziben, mint a leölésre vitt marha, mint az ugrándozó bárány, és nem érti a bolond, hogy bilincsekbe vonják,	22 Se va tras ella en seguida, como buey al matadero, como el ciervo atrapado en el cepo,
23 amíg csak be nem hatol a nyíl a májába. Mint a madár, úgy siet a hálóba, és nem tudja, hogy életével játszik.	23 hasta que una flecha le atraviese el hígado; como pájaro que se precipita en la red, sin saber que le va en ello la vida.
24 Nos tehát, fiam, hallgass rám, és figyelj szám igéire!	24 Ahora pues, hijo mío, escúchame, pon atención a las palabras de mi boca:
25 Szíved ne térjen útjaira, és ne tévedj ösvényeire,	25 no se desvíe tu corazón hacia sus caminos, no te descarríes por sus senderos,
26 mert már sokakat megsebesített és elejtett, és igen erőseket is megölt!	26 porque a muchos ha hecho caer muertos, robustos eran todos los que ella mató.
27 Háza az alvilág országútja, amely a halál kamráihoz vezet.	27 Su morada es camino del seol, que baja hacia las cámaras de la muerte.