Jób könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta:	1 υπολαβων δε ελιφας ο θαιμανιτης λεγει
2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát?	2 μη πολλακις σοι λελαληται εν κοπω ισχυν δε ρηματων σου τις υποισει
3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat,	3 ει γαρ συ ενουθετησας πολλους και χειρας ασθενους παρεκαλεσας
4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe.	4 ασθενουντας τε εξανεστησας ρημασιν γονασιν τε αδυνατουσιν θαρσος περιεθηκας
5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél!	5 νυν δε ηκει επι σε πονος και ηψατο σου συ δε εσπουδασας
6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége?	6 ποτερον ουχ ο φοβος σου εστιν εν αφροσυνη και η ελπις σου και η ακακια της οδου σου
7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes?	7 μνησθητι ουν τις καθαρος ων απωλετο η ποτε αληθινοι ολορριζοι απωλοντο
8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak;	8 καθ' ον τροπον ειδον τους αροτριωντας τα ατοπα οι δε σπειροντες αυτα οδυνας θεριουσιν εαυτοις
9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara.	9 απο προσταγματος κυριου απολουνται απο δε πνευματος οργης αυτου αφανισθησονται
10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek!	10 σθενος λεοντος φωνη δε λεαινης γαυριαμα δε δρακοντων εσβεσθη
11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek.	11 μυρμηκολεων ωλετο παρα το μη εχειν βοραν σκυμνοι δε λεοντων ελιπον αλληλους
12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze;	12 ει δε τι ρημα αληθινον εγεγονει εν λογοις σου ουθεν αν σοι τουτων κακον απηντησεν ποτερον ου δεξεται μου το ους εξαισια παρ' αυτου
13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre,	13 φοβοι δε και ηχω νυκτερινη επιπιπτων φοβος επ' ανθρωπους
14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom!	14 φρικη δε μοι συνηντησεν και τρομος και μεγαλως μου τα οστα συνεσεισεν
15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen;	15 και πνευμα επι προσωπον μου επηλθεν εφριξαν δε μου τριχες και σαρκες
16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását:	16 ανεστην και ουκ επεγνων ειδον και ουκ ην μορφη προ οφθαλμων μου αλλ' η αυραν και φωνην ηκουον
17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt?	17 τι γαρ μη καθαρος εσται βροτος εναντιον κυριου η απο των εργων αυτου αμεμπτος ανηρ
18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát!	18 ει κατα παιδων αυτου ου πιστευει κατα δε αγγελων αυτου σκολιον τι επενοησεν
19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt;	19 τους δε κατοικουντας οικιας πηλινας εξ ων και αυτοι εκ του αυτου πηλου εσμεν επαισεν αυτους σητος τροπον
20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné;	20 και απο πρωιθεν εως εσπερας ουκετι εισιν παρα το μη δυνασθαι αυτους εαυτοις βοηθησαι απωλοντο
21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül.	21 ενεφυσησεν γαρ αυτοις και εξηρανθησαν απωλοντο παρα το μη εχειν αυτους σοφιαν