Prima lettera ai Corinzi 13

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 QUAND’anche io parlassi tutti i linguaggi degli uomini e degli angeli se non ho carità, divengo un rame risonante, ed un tintinnante cembalo.	1 Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
2 E quantunque io avessi profezia, e intendessi tutti i misteri, e tutta la scienza; e benchè io avessi tutta la fede, talchè io trasportassi i monti, se non ho carità, non son nulla.	2 Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.
3 E quand’anche io spendessi in nudrire i poveri tutte le mie facoltà, e dessi il mio corpo ad essere arso; se non ho carità, quello niente mi giova	3 Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.
4 La carità è lenta all’ira, è benigna; la carità non invidia, non procede perversamente, non si gonfia.	4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,
5 Non opera disonestamente, non cerca le cose sue proprie, non s’inasprisce, non divisa il male.	5 nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,
6 Non si rallegra dell’ingiustizia, ma congioisce della verità.	6 nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;
7 Scusa ogni cosa, crede ogni cosa, spera ogni cosa, sopporta ogni cosa	7 mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
8 La carità non iscade giammai; ma le profezie saranno annullate, e le lingue cesseranno, e la scienza sarà annullata.	8 A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.
9 Poichè noi conosciamo in parte, ed in parte profetizziamo.	9 Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;
10 Ma, quando la perfezione sarà venuta, allora quello che è solo in parte sarà annullato.	10 amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.
11 Quando io era fanciullo, io parlava come fanciullo, io avea senno da fanciullo, io ragionava come fanciullo; ma, quando son divenuto uomo, io ho dismesse le cose da fanciullo, come non essendo più d’alcuno uso.	11 Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.
12 Perciocchè noi veggiamo ora per ispecchio, in enimma; ma allora vedremo a faccia a faccia; ora conosco in parte, ma allora conoscerò come ancora sono stato conosciuto.	12 Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.
13 Or queste tre cose durano al presente; fede, speranza, e carità; ma la maggiore di esse è la carità	13 Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.