Evangélium Márk szerint 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Nemsokára átjutottak a tengeren túlra a gerázaiak földjére.	1 And they went across the strait of the sea into the region of the Gerasenes.
2 Amint kilépett a bárkából, mindjárt elébe ment egy ember a sírok közül, aki a tisztátalan lélek hatalmában volt	2 And as he was departing from the boat, he was immediately met, from among the tombs, by a man with an unclean spirit,
3 és sírboltokban lakott. Már láncokkal sem tudták megkötözni.	3 who had his dwelling place with the tombs; neither had anyone been able to bind him, even with chains.
4 Sokszor béklyóba és láncra verték, de elszakította a láncokat, összetörte a bilincseket, és senki sem tudta őt megfékezni.	4 For having been bound often with shackles and chains, he had broken the chains and smashed the shackles; and no one had been able to tame him.
5 Éjjel-nappal mindig a sírboltokban és a hegyekben tanyázott, kiáltozott és kövekkel roncsolta magát.	5 And he was always, day and night, among the tombs, or in the mountains, crying out and cutting himself with stones.
6 Amikor messziről meglátta Jézust, odafutott, leborult előtte,	6 And seeing Jesus from afar, he ran and adored him.
7 és nagy hangon kiáltotta: »Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Az Istenre kényszerítlek, ne gyötörj engem!«	7 And crying out with a loud voice, he said: “What am I to you, Jesus, the Son of the Most High God? I beseech you by God, that you not torment me.”
8 Ő ugyanis azt mondta neki: »Tisztátalan lélek, menj ki az emberből!«	8 For he said to him, “Depart from the man, you unclean spirit.”
9 Ekkor megkérdezte tőle: »Mi a neved?« Az így válaszolt neki: »Légió a nevem, mert sokan vagyunk.«	9 And he questioned him: “What is your name?” And he said to him, “My name is Legion, for we are many.”
10 És könyörögve kérte őt, hogy ne űzze ki arról a vidékről.	10 And he entreated him greatly, so that he would not expel him from the region.
11 Volt ott a hegy körül a legelőn egy nagy disznócsorda.	11 And in that place, near the mountain, there was a great herd of swine, feeding.
12 Az ördögök azt kérték tőle: »Küldj minket a disznókba, hadd menjünk beléjük.«	12 And the spirits entreated him, saying: “Send us into the swine, so that we may enter into them.”
13 Jézus megengedte nekik. A tisztátalan lelkek kimentek és megszállták a disznókat. Erre a kétezernyi csorda a meredekről a tengerbe rohant, és belefulladt a tengerbe.	13 And Jesus promptly gave them permission. And the unclean spirits, departing, entered into the swine. And the herd of about two thousand rushed down with great force into the sea, and they were drowned in the sea.
14 Akik legeltették őket, elfutottak, s hírül vitték ezt a városba és a falvakba. Az emberek kimentek, hogy lássák, mi történt.	14 Then those who pastured them fled, and they reported it in the city and in the countryside. And they all went out to see what was happening.
15 Jézushoz érve látták, hogy az ördögseregtől megszállott felöltözve, ép ésszel ül, és félelem fogta el őket.	15 And they came to Jesus. And they saw the man who had been troubled by the demon, sitting, clothed and with a sane mind, and they were afraid.
16 A szemtanúk pedig elbeszélték nekik, hogy mi történt az ördöngössel és a disznókkal.	16 And those who had seen it explained to them how he had dealt with the man who had the demon, and about the swine.
17 Ezért kérni kezdték őt, hogy távozzék el a határukból.	17 And they began to petition him, so that he would withdraw from their borders.
18 Amikor beszállt a bárkába, az ember, aki megszállott volt, kérte őt, hogy vele mehessen.	18 And as he was climbing into the boat, the man who had been troubled by the demons began to beg him, so that he might be with him.
19 De Jézus nem engedte meg neki, hanem így szólt: »Menj haza a tieidhez, és hirdesd nekik, milyen nagy dolgot művelt veled az Úr, és hogyan könyörült meg rajtad!«	19 And he did not permit him, but he said to him, “Go to your own people, in your own house, and announce to them how great are the things that Lord has done for you, and how he has taken pity on you.”
20 Az el is ment, és elkezdte hirdetni a Tízvárosban, hogy Jézus milyen nagy dolgot cselekedett vele. És mindenki csodálkozott.	20 And he went away and began to preach in the Ten Cities, how great were the things that Jesus had done for him. And everyone wondered.
21 Amikor Jézus ismét áthajózott a túlsó partra, nagy tömeg gyülekezett oda köré, ahol ő a tó partján volt.	21 And when Jesus had crossed in the boat, over the strait again, a great crowd came together before him. And he was near the sea.
22 Ekkor odajött hozzá egy zsinagóga-elöljáró, akit Jairusnak hívtak. Amikor meglátta őt, a lábaihoz borult,	22 And one of the rulers of the synagogue, named Jairus, approached. And seeing him, he fell prostrate at his feet.
23 és így esedezett hozzá: »A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!«	23 And he beseeched him greatly, saying: “For my daughter is near the end. Come and lay your hand on her, so that she may be healthy and may live.”
24 El is ment vele. Nagy tömeg követte és szorongatta.	24 And he went with him. And a great crowd followed him, and they pressed upon him.
25 Egy asszony, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt,	25 And there was a woman who had a flow of blood for twelve years.
26 és sokat szenvedett a számtalan orvostól, elköltötte mindenét, de semmi hasznát nem látta, hanem még rosszabbul lett,	26 And she had endured much from several physicians, and she had spent everything she owned with no benefit at all, but instead she became worse.
27 amint Jézusról hallott, hátulról odament a tömegben és megérintette a ruháját.	27 Then, when she had heard of Jesus, she approached through the crowd behind him, and she touched his garment.
28 Azt gondolta: »Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.«	28 For she said: “Because if I touch even his garment, I will be saved.”
29 Valóban mindjárt megszűnt a vérfolyása, és érezte testében, hogy meggyógyult betegségétől.	29 And immediately, the source of her bleeding was dried up, and she sensed in her body that she had been healed from the wound.
30 De Jézus, aki azonnal észrevette, hogy erő ment ki belőle, a tömeghez fordult és megkérdezte: »Ki érintette meg a ruhámat?«	30 And immediately Jesus, realizing within himself that power that had gone out from him, turning to the crowd, said, “Who touched my garments?”
31 Tanítványai azt felelték neki: »Látod, hogy mennyire szorongat téged a tömeg, és mégis kérdezed, ki érintett engem?«	31 And his disciples said to him, “You see that the crowd presses around you, and yet you say, ‘Who touched me?’ ”
32 Erre körültekintett, hogy lássa, ki volt az.	32 And he looked around to see the woman who had done this.
33 Az asszony pedig, aki tudta, hogy mi történt vele, félve és remegve előjött, leborult előtte, és őszintén elmondott neki mindent.	33 Yet truly, the woman, in fear and trembling, knowing what had happened within her, went and fell prostrate before him, and she told him the whole truth.
34 Ő pedig ezt mondta neki: »Leányom! A hited meggyógyított téged. Menj békével, és légy mentes a bajodtól.«	34 And he said to her: “Daughter, your faith has saved you. Go in peace, and be healed from your wound.”
35 Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga-elöljárótól, és azt mondták: »A lányod már meghalt. Minek fárasztanád tovább a Mestert?«	35 While he was still speaking, they arrived from the ruler of the synagogue, saying: “Your daughter is dead. Why trouble the Teacher any further?”
36 Jézus meghallotta, hogy mit mondtak, és így szólt a zsinagóga-elöljáróhoz: »Ne félj, csak higgy!«	36 But Jesus, having heard the word that was spoken, said to the ruler of the synagogue: “Do not be afraid. You need only believe.”
37 Nem engedte meg, hogy más vele menjen, csak Péter, Jakab és János, Jakab testvére.	37 And he would not permit anyone to follow him, except Peter, and James, and John the brother of James.
38 Odaérkeztek a zsinagóga-elöljáró házához, ahol látta a tolongást, s a hevesen sírókat és jajgatókat.	38 And they went to the house of the ruler of the synagogue. And he saw a tumult, and weeping, and much wailing.
39 Bement, és azt mondta nekik: »Miért zajongtok és sírtok? Nem halt meg a gyermek, csak alszik.«	39 And entering, he said to them: “Why are you disturbed and weeping? The girl is not dead, but is asleep.”
40 De azok kinevették. Ekkor elküldte onnan mindnyájukat, maga mellé vette a gyermek apját és anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.	40 And they derided him. Yet truly, having put them all out, he took the father and mother of the girl, and those who were with him, and he entered to where the girl was lying.
41 Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: »Talíta, kúmi!« – ami azt jelenti: »Kislány, mondom neked, kelj fel!« –	41 And taking the girl by the hand, he said to her, “Talitha koumi,” which means, “Little girl, (I say to you) arise.
42 A kislány azonnal fölkelt és járkálni kezdett. Tizenkét esztendős volt ugyanis. Mindenki nagyon csodálkozott.	42 And immediately the young girl rose up and walked. Now she was twelve years old. And they were suddenly struck with a great astonishment.
43 Ő pedig szigorúan megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; majd szólt nekik, hogy adjanak a lánynak enni.	43 And he instructed them sternly, so that no one would know about it. And he told them to give her something to eat.