Jeremiás könyve 13
12345678910111213141516171819202122232425262728293031323334353637383940414243444546474849505152
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | VULGATA |
---|---|
1 Így szólt hozzám az Úr: »Menj, vásárolj magadnak egy lenövet, és tedd a derekadra, de vízbe ne rakd!« | 1 Hæc dicit Dominus ad me : Vade, et posside tibi lumbare lineum, et pones illud super lumbos tuos, et in aquam non inferes illud. |
2 Megvásároltam az övet az Úr igéje szerint, és a derekamra tettem. | 2 Et possedi lumbare juxta verbum Domini, et posui circa lumbos meos. |
3 Akkor másodszor is hangzott az Úr igéje hozzám: | 3 Et factus est sermo Domini ad me secundo, dicens : |
4 »Vedd az övet, melyet vásároltál, és a derekadon van! Kelj fel, menj az Eufráteszhez, és rejtsd el ott a sziklahasadékban!« | 4 Tolle lumbare quod possedisti, quod est circa lumbos tuos : et surgens vade ad Euphraten, et absconde ibi illud in foramine petræ. |
5 Erre elmentem, és elrejtettem az Eufrátesznél, amint az Úr megparancsolta nekem. | 5 Et abii, et abscondi illud in Euphrate, sicut præceperat mihi Dominus. |
6 Történt pedig sok nap múltán, hogy az Úr ezt mondta nekem: »Kelj fel, menj az Eufráteszhez, és vedd el onnan az övet, melyről megparancsoltam neked, hogy rejtsd el ott!« | 6 Et factum est post dies plurimos, dixit Dominus ad me : Surge, vade ad Euphraten, et tolle inde lumbare quod præcepi tibi ut absconderes illud ibi. |
7 Erre elmentem az Eufráteszhez, kiástam és elvettem az övet arról a helyről, ahova elrejtettem; de íme, az öv tönkrement, és semmire sem volt használható. | 7 Et abii ad Euphraten, et fodi, et tuli lumbare de loco ubi absconderam illud : et ecce computruerat lumbare, ita ut nulli usui aptum esset. |
8 Akkor hangzott az Úr igéje hozzám: | 8 Et factum est verbum Domini ad me, dicens : |
9 »Így szól az Úr: Így fogom tönkretenni Júda büszkeségét és Jeruzsálem nagy büszkeségét. | 9 Hæc dicit Dominus : Sic putrescere faciam superbiam Juda, et superbiam Jerusalem multam : |
10 Ez a gonosz nép, amely vonakodik meghallgatni igéimet, szíve megátalkodottsága szerint jár, és más istenek után megy, hogy azoknak szolgáljon, és előttük boruljon le, olyan lesz, mint ez az öv, mely semmire sem használható. | 10 populum istum pessimum qui nolunt audire verba mea, et ambulant in pravitate cordis sui, abieruntque post deos alienos ut servirent eis et adorarent eos : et erunt sicut lumbare istud, quod nulli usui aptum est. |
11 Mert ahogy az öv az ember derekához tapad, úgy tapasztottam magamhoz Izrael egész házát és Júda egész házát – mondja az Úr –, hogy az én népem legyenek, hírnevem, dicsőségem és ékességem; – de nem hallgattak rám. | 11 Sicut enim adhæret lumbare ad lumbos viri, sic agglutinavi mihi omnem domum Israël, et omnem domum Juda, dicit Dominus, ut essent mihi in populum, et in nomen, et in laudem, et in gloriam : et non audierunt. |
12 Mondd azért nekik ezt az igét: Így szól az Úr, Izrael Istene: Minden korsó megtelik borral. Erre majd azt mondják neked: ‘Vajon nem tudjuk-e jól, hogy minden korsó megtelik borral?’ | 12 Dices ergo ad eos sermonem istum : Hæc dicit Dominus Deus Israël : Omnis laguncula implebitur vino. Et dicent ad te : Numquid ignoramus quia omnis laguncula implebitur vino ? |
13 Akkor mondd nekik: Így szól az Úr: Íme, én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegséggel. | 13 Et dices ad eos : Hæc dicit Dominus : Ecce ego implebo omnes habitatores terræ hujus, et reges qui sedent de stirpe David super thronum ejus, et sacerdotes, et prophetas, et omnes habitatores Jerusalem, ebrietate. |
14 És odacsapom őket, egyiket a másikhoz, apákat és fiakat együtt – mondja az Úr. – Nem szánakozom, nem könyörülök és nem irgalmazok: elpusztítom őket.« | 14 Et dispergam eos virum a fratre suo, et patres et filios pariter, ait Dominus. Non parcam, et non concedam : neque miserebor, ut non disperdam eos. |
15 Halljátok és fogjátok fel fületekkel: ne legyetek kevélyek, mert az Úr szólt! | 15 Audite, et auribus percipite : nolite elevari, quia Dominus locutus est. |
16 Adjatok az Úrnak, a ti Istenetek dicsőséget, mielőtt besötétedne, és mielőtt megbotlana lábatok a homályos hegyeken! Világosságra vártok, de ő halál árnyékává teszi azt, sötét felhővé változtatja. | 16 Date Domino Deo vestro gloriam antequam contenebrescat, et antequam offendant pedes vestri ad montes caliginosos : exspectabitis lucem, et ponet eam in umbram mortis, et in caliginem. |
17 Ha nem hallgatjátok meg ezt, titokban sírni fog a lelkem a gőg miatt; könnyezve könnyezik és könnyet hullat a szemem, mert fogságba került az Úr nyája. | 17 Quod si hoc non audieritis, in abscondito plorabit anima mea a facie superbiæ : plorans plorabit, et deducet oculus meus lacrimam, quia captus est grex Domini. |
18 »Mondd a királynak és az anyakirálynénak: Alacsonyra üljetek, mert leesett fejetekről ékes koronátok! | 18 Dic regi et dominatrici : Humiliamini, sedete, quoniam descendit de capite vestro corona gloriæ vestræ. |
19 A délvidék városai el vannak zárva, és nincs, aki megnyissa őket. Fogságba került egész Júda, fogságba került teljesen. | 19 Civitates austri clausæ sunt, et non est qui aperiat : translata est omnis Juda transmigratione perfecta. |
20 Emeld fel szemedet, és nézd az észak felől érkezőket! Hol van a neked adott nyáj, pompás juhaid? | 20 Levate oculos vestros et videte, qui venitis ab aquilone : ubi est grex qui datus est tibi, pecus inclytum tuum ? |
21 Mit mondasz majd, amikor föléd rendeli, akiket te szoktattál oda magadhoz: bizalmas barátaidat, a fejed fölé? Vajon nem fognak el fájdalmak téged, mint a szülő asszonyt? | 21 Quid dices cum visitaverit te ? tu enim docuisti eos adversum te, et erudisti in caput tuum. Numquid non dolores apprehendent te, quasi mulierem parturientem ? |
22 Talán azt mondod szívedben: ‘Miért értek engem ezek?’ Sok bűnöd miatt hajtották fel ruhádat, és követtek el erőszakot rajtad. | 22 Quod si dixeris in corde tuo : Quare venerunt mihi hæc ? propter multitudinem iniquitatis tuæ revelata sunt verecundiora tua, pollutæ sunt plantæ tuæ. |
23 Vajon megváltoztathatja-e bőrét az etióp, vagy tarka csíkjait a párduc? Akkor tudtok majd ti is jót tenni, akik hozzászoktatok a gonosztevéshez. | 23 Si mutare potest Æthiops pellem suam, aut pardus varietates suas, et vos poteritis benefacere, cum didiceritis malum. |
24 Szétszórom őket mint a pelyvát, amely tovaszáll a pusztai szélben. | 24 Et disseminabo eos quasi stipulam quæ vento raptatur in deserto. |
25 Ez a te sorsod és kimért részed tőlem – mondja az Úr –, mert megfeledkeztél rólam, és a hazugságban bíztál. | 25 Hæc sors tua, parsque mensuræ tuæ a me, dicit Dominus, quia oblita es mei, et confisa es in mendacio. |
26 Ezért én is felhúzom ruhádat az arcodig, hogy láthatóvá legyen szégyened: | 26 Unde et ego nudavi femora tua contra faciem tuam, et apparuit ignominia tua : |
27 házasságtöréseid és nyihogásaid, paráznaságod gaztette. A magaslatokon, a mezőn láttam undokságaidat. Jaj neked, Jeruzsálem, nem tudsz megtisztulni! Meddig tart ez még?« | 27 adulteria tua, et hinnitus tuus, scelus fornicationis tuæ : super colles in agro vidi abominationes tuas. Væ tibi, Jerusalem ! non mundaberis post me : usquequo adhuc ? |