Izajás könyve 50

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Így szól az Úr: »Hol van anyátok válólevele, amellyel elbocsátottam őt? Vagy ki az én hitelezőm, akinek eladtalak titeket? Íme, bűneitek miatt adtalak el titeket, és vétkeitek miatt bocsátottam el anyátokat.	1 ουτως λεγει κυριος ποιον το βιβλιον του αποστασιου της μητρος υμων ω εξαπεστειλα αυτην η τινι υποχρεω πεπρακα υμας ιδου ταις αμαρτιαις υμων επραθητε και ταις ανομιαις υμων εξαπεστειλα την μητερα υμων
2 Amikor eljöttem, miért nem volt ott senki? Amikor kiáltottam, miért nem volt, aki válaszoljon? Vajon túl rövid a kezem a megváltáshoz? Vagy nincs bennem erő a megmentésre? Íme, fenyegetésemmel kiszárítom a tengert, sivataggá teszem a folyókat; elrothadnak halaik víz nélkül, és szomjan pusztulnak.	2 τι οτι ηλθον και ουκ ην ανθρωπος εκαλεσα και ουκ ην ο υπακουων μη ουκ ισχυει η χειρ μου του ρυσασθαι η ουκ ισχυω του εξελεσθαι ιδου τη απειλη μου εξερημωσω την θαλασσαν και θησω ποταμους ερημους και ξηρανθησονται οι ιχθυες αυτων απο του μη ειναι υδωρ και αποθανουνται εν διψει
3 Gyászba öltöztetem az eget, és zsákruhát adok rá takaróul.«	3 και ενδυσω τον ουρανον σκοτος και θησω ως σακκον το περιβολαιον αυτου
4 Az Úristen megadta nekem a tanítványok nyelvét, hogy támogatni tudjam szóval a fáradtat. Fölébreszti reggel, reggel fölébreszti fülemet, hogy hallgassam, mint a tanítványok.	4 κυριος διδωσιν μοι γλωσσαν παιδειας του γνωναι εν καιρω ηνικα δει ειπειν λογον εθηκεν μοι πρωι προσεθηκεν μοι ωτιον ακουειν
5 Az Úristen megnyitotta fülemet, én pedig nem ellenkeztem, nem hátráltam meg.	5 και η παιδεια κυριου ανοιγει μου τα ωτα εγω δε ουκ απειθω ουδε αντιλεγω
6 Hátamat odatartottam az ütlegelőknek, és orcámat a tépdesőknek; arcomat nem rejtettem el a gyalázás és köpdösés elől.	6 τον νωτον μου δεδωκα εις μαστιγας τας δε σιαγονας μου εις ραπισματα το δε προσωπον μου ουκ απεστρεψα απο αισχυνης εμπτυσματων
7 De az Úristen megsegít engem, ezért nem ér gyalázat; ezért tettem arcomat olyanná, mint a kovakő, és tudom, hogy nem szégyenülök meg.	7 και κυριος βοηθος μου εγενηθη δια τουτο ουκ ενετραπην αλλα εθηκα το προσωπον μου ως στερεαν πετραν και εγνων οτι ου μη αισχυνθω
8 Közel van, aki igazságot szolgáltat nekem. Ki szállhat perbe velem? Álljunk ki együtt! Ki az ellenfelem? Lépjen ide hozzám!	8 οτι εγγιζει ο δικαιωσας με τις ο κρινομενος μοι αντιστητω μοι αμα και τις ο κρινομενος μοι εγγισατω μοι
9 Íme, az Úristen megsegít engem, ki mondhat bűnösnek? Íme, mindnyájan szétfoszlanak, mint a ruha, moly emészti meg őket.	9 ιδου κυριος βοηθει μοι τις κακωσει με ιδου παντες υμεις ως ιματιον παλαιωθησεσθε και ως σης καταφαγεται υμας
10 Ki féli közületek az Urat, és hallgat szolgája hangjára? Aki sötétségben jár, és nincs világossága, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenére!	10 τις εν υμιν ο φοβουμενος τον κυριον ακουσατω της φωνης του παιδος αυτου οι πορευομενοι εν σκοτει ουκ εστιν αυτοις φως πεποιθατε επι τω ονοματι κυριου και αντιστηρισασθε επι τω θεω
11 Íme, ti mindnyájan, akik tüzet gyújtotok, akik gyújtónyilakkal szerelitek fel magatokat, jussatok tüzetek lángjába, és a gyújtónyilak közé, melyeket meggyújtottatok! Az én kezem által történt ez veletek; kínban fogtok feküdni.	11 ιδου παντες υμεις πυρ καιετε και κατισχυετε φλογα πορευεσθε τω φωτι του πυρος υμων και τη φλογι η εξεκαυσατε δι' εμε εγενετο ταυτα υμιν εν λυπη κοιμηθησεσθε