A zsoltárok könyve 86

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Dávid imádsága. Hajtsd hozzám, Uram, füledet, hallgass meg, mert nyomorult és szegény vagyok.	1 Filiis Core. Psalmus cantici. Fundamenta ejus in montibus sanctis ;
2 Őrizd meg életem, mert kedves vagyok előtted; Mentsd meg, Istenem, szolgádat, aki benned bízik.	2 diligit Dominus portas Sion super omnia tabernacula Jacob.
3 Könyörülj rajtam, Uram, mert hozzád kiáltok egész nap!	3 Gloriosa dicta sunt de te, civitas Dei !
4 Örvendeztesd meg szolgádat, mert hozzád emelem, Uram, lelkemet.	4 Memor ero Rahab et Babylonis, scientium me ; ecce alienigenæ, et Tyrus, et populus Æthiopum, hi fuerunt illic.
5 Mert te, Uram, jóságos vagy és szelíd, nagy irgalmú mindazokhoz, akik téged segítségül hívnak.	5 Numquid Sion dicet : Homo et homo natus est in ea, et ipse fundavit eam Altissimus ?
6 Figyelj, Uram, imádságomra, hallgass könyörgésem szavára!	6 Dominus narrabit in scripturis populorum et principum, horum qui fuerunt in ea.
7 Hozzád kiáltok szorongatásom idején, mert te meghallgatsz engem.	7 Sicut lætantium omnium habitatio est in te.
8 Uram, nincs az istenek közt tehozzád hasonló, semmi sem fogható a te műveidhez.
9 A nemzetek, amelyeket alkottál, mindnyájan eljönnek, leborulnak előtted, Uram és dicsőítik nevedet,
10 mert nagy vagy te és csodákat művelsz: egyedül te vagy Isten.
11 Uram, vezess engem utadon, hogy igazságodban járjak; Szívemet tedd egyszerűvé, hogy félje nevedet.
12 Teljes szívemből dicsérlek, Uram, én Istenem, és mindörökké magasztalom nevedet,
13 mert nagy a te irgalmad irántam, kiragadtad lelkemet az alvilág mélyéből.
14 Isten, gonoszok keltek fel ellenem és erőszakosak serege tör életemre, és nem vesznek figyelembe téged.
15 De te, Uram, könyörületes és irgalmas Isten vagy, türelmes, nagy irgalmú és igaz.
16 Tekints rám, könyörülj rajtam, add szolgádnak erődet, szabadítsd meg szolgálód fiát.
17 Add jelét rajtam jóságodnak, hogy gyűlölőim lássák, és szégyent valljanak, minthogy te, Uram, megsegítesz és megvigasztalsz engem.