Jób könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Ama három férfi pedig felhagyott azzal, hogy Jóbnak válaszoljon, mivel igaznak tartotta magát.	1 Como Jó persistisse em considerar-se como um justo, estes três homens cessaram de lhe responder.
2 Ekkor haragra gyúlt és fölbosszankodott a búzi Eliú, Barákel fia, Rám nemzetségéből; azért gerjedt haragra Jób ellen, mert magát Istennel szemben igaznak hirdette.	2 Então se inflamou a cólera de Eliú, filho de Baraquel, de Buz, da família de Rão; sua cólera inflamou-se contra Jó, por este pretender justificar-se perante Deus.
3 De a barátai ellen is haragra lobbant, mivel nem találtak okos feleletet és Jóbot csak kárhoztatták.	3 Inflamou-se também contra seus três amigos, por não terem achado resposta conveniente, dando assim culpa a Deus.
4 Eliú azonban várakozott, ameddig Jóbbal beszéltek, mivel azok, akik a szót vitték, öregebbek voltak.	4 Como fossem mais velhos do que ele, Eliú tinha se abstido de responder a Jó.
5 De amikor látta, hogy a három férfi már kifogyott a válaszból, nagy haragra lobbant.	5 Mas, quando viu que não tinham mais nada para responder, encolerizou-se.
6 Megszólalt tehát a búzi Eliú, Barákel fia, és ezt mondta: »Ifjabb vagyok korra, ti pedig öregebbek, ezért lehajtottam fejemet, és nem mertem közölni veletek nézetemet.	6 Então Eliú, filho de Baraquel, de Buz, tomou a palavra nestes termos: Sou jovem em anos, e vós sois velhos; é por isso que minha timidez me impediu de manifestar-vos o meu saber.
7 Gondoltam: Hadd szóljon az öregkor, és hirdesse a bölcsességet az évek sokasága.	7 Dizia comigo: A idade vai falar; os muitos anos farão conhecer a sabedoria,
8 De úgy látom, az emberben a szellem s a Mindenható lehelete az, ami okossá tesz.	8 mas é o Espírito de Deus no homem, e um sopro do Todo-poderoso que torna inteligente.
9 Nem azok a bölcsek, akiknek hosszú az életük, és nem a vének tudják, mi az igazság.	9 Não são os mais velhos que são sábios, nem os anciãos que discernem o que é justo;
10 Azért mondom: Hallgassatok rám, hadd mutassam meg én is bölcsességemet!	10 é por isso que digo: Escutai-me, vou mostrar-vos o que sei.
11 Megvártam tehát szavaitokat, és lestem bölcsességteket; mialatt a beszédeket megvitattátok,	11 Esperei enquanto faláveis, prestei atenção em vossos raciocínios. Enquanto discutíeis,
12 odafigyeltem, mert azt hittem, hogy mondotok valamit, de úgy látom, nem akadt, aki Jóbot megcáfolja, aki megfelelne közületek szavaira.	12 segui-vos atentamente. Mas ninguém refutou Jó, ninguém respondeu aos seus argumentos.
13 Ne mondjátok: ‘Mi megtaláltuk a bölcsességet: Isten terítette le őt, nem ember!’	13 Não digais: Encontramos a sabedoria; é Deus e não um homem quem nos instrui.
14 Semmit sem szólt ő ellenem, én sem válaszolok neki a ti szavaitokkal.	14 Não foi a mim que dirigiu seus discursos, mas encontrarei outras respostas diferentes das vossas.
15 Visszariadtak, nem felelnek többé, kifogytak a szavakból.	15 Ei-los calados, já não dizem mais nada; faltam-lhes as palavras.
16 Mivel tehát vártam és nem szóltak, megálltak és nem feleltek többé,	16 Esperei que se calassem, que parassem e cessassem de responder.
17 én is elmondom részemet, én is feltárom tudományomat!	17 É a minha vez de responder: vou também mostrar o que sei.
18 Mert tele vagyok beszéddel, és unszol a szellem testemben;	18 Pois estou cheio de palavras, o espírito que está em meu peito me oprime.
19 A bensőm, íme! Olyan, mint a must, amely nem jut levegőhöz, s az új tömlőt is szétveti.	19 Meu peito é como o vinho arrolhado, como um barril pronto para estourar.
20 Beszélek, hogy levegőhöz jussak, kinyitom ajkamat, hogy válaszoljak.	20 Vou falar, isto me aliviará, abrirei meus lábios para responder.
21 Nem fogom pártját senkinek sem, s egy embernek sem akarok én hízelegni,	21 Não farei acepção de ninguém, não adularei este ou aquele.
22 mert nem értek a hízelgéshez, hisz egyhamar elszólítana engem a Teremtőm!	22 Pois não sei bajular; do contrário, meu Criador logo me levaria.