Királyok első könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Aztán egybegyűjtötték Izrael valamennyi vénét, a törzsek fejeit és Izrael fiainak nemzetségfőit, Salamon királyhoz Jeruzsálembe, hogy elhozzák az Úr szövetségének ládáját a Dávid-városból, azaz a Sionról.	1 Solomon then summoned the elders of Israel to Jerusalem to bring the ark of the covenant of Yahwehup from the City of David, that is, Zion.
2 Egybe is gyűlt egész Izrael Salamon királynál Etánim havában, azaz a hetedik hónapban, az ünnepen. –	2 Al the men of Israel assembled round King Solomon in the month of Ethanim, at the time of the feast(that is, the seventh month).
3 Amikor aztán Izrael vénei mindnyájan eljöttek, felvették a papok a ládát,	3 When all the elders of Israel had arrived, the priests took up the ark
4 s elhozták az Úr ládáját, meg a szövetség sátrát s a szent hely minden eszközét, amely a sátorban volt. Amíg ezeket a papok és a leviták vitték,	4 and the Tent of Meeting and all the sacred utensils which were in the Tent.
5 Salamon király és Izrael egész sokasága, amely összegyűlt nála, vele együtt a láda előtt haladt, s annyi juhot és marhát mutatott be áldozatul, hogy se szeri, se száma nem volt.	5 King Solomon and al Israel, present with him before the ark, sacrificed countless, innumerable sheepand oxen.
6 Aztán bevitték a papok az Úr szövetségének ládáját a helyére, a templom felelőhelyére, a szentek szentjébe, a kerubok szárnya alá;	6 The priests brought the ark of the covenant of Yahweh to its place, in the Debir of the Temple, that is, inthe Holy of Holies, under the wings of the winged creatures
7 a kerubok ugyanis kiterjesztették szárnyukat a láda helye fölött, s befedték a ládát s rúdjait felülről.	7 for the winged creatures spread their wings over the place where the ark stood, forming a canopy overthe ark and its shafts.
8 Ámbár a rudak hosszúak voltak, s végüket kinn, a szent helyen, a szentek szentje előtt látni lehetett, messzebbről nem lehetett látni őket; ott is vannak mind a mai napig.	8 These were so long, however, that the ends of the shafts could be seen from the Holy Place in front ofthe Debir, though they could not be seen from outside. They are stil there today.
9 A ládában nem volt semmi egyéb, mint a két kőtábla, amelyet Mózes tett bele a Hórebnél, amikor az Úr szövetséget kötött Izrael fiaival, amikor kijöttek Egyiptom földjéről.	9 There was nothing in the ark except the two stone tablets which Moses had placed in it at Horeb, thetablets of the covenant which Yahweh made with the Israelites when they came out of Egypt.
10 Történt pedig, hogy amikor a papok kijöttek a szentélyből, a felhő betöltötte az Úr házát,	10 Now when the priests came out of the Holy Place, the cloud fil ed the Temple of Yahweh,
11 úgyhogy a papok nem állhattak szolgálatba a felhő miatt, mert az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát.	11 and because of the cloud the priests could not stay and perform their duties. For the glory of Yahwehfilled the Temple of Yahweh.
12 Ekkor Salamon így szólt: »Az Úr azt mondta, hogy a felhőben akar lakni:	12 Then Solomon said: Yahweh has chosen to dwel in thick cloud.
13 íme, építettem házat neked lakásul, állandó, örökös királyi székedül.«	13 I have built you a princely dwel ing, a residence for you for ever.
14 Majd megfordult a király, s megáldotta Izrael egész gyülekezetét: ott állt ugyanis Izrael egész gyülekezete.	14 The king then turned round and blessed the whole assembly of Israel, while the whole assembly ofIsrael stood.
15 Aztán azt mondta Salamon: »Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, aki teljesítette kezével, amit szájával apámnak, Dávidnak mondott. Azt mondta ugyanis:	15 He said, 'Blessed be Yahweh, God of Israel, who has carried out by his hand what he promised withhis mouth to my father David, when he said,
16 ‘Attól a naptól kezdve, hogy kihoztam népemet, Izraelt Egyiptomból, Izrael egyik törzséből sem választottam várost, hogy ott ház épüljön számomra, s nevem ott legyen, Dávidot azonban kiválasztottam, hogy népemnek, Izraelnek fejedelmévé legyen.’	16 "From the day I brought my people Israel out of Egypt I chose no city, in any of the tribes of Israel, tohave a temple built where my name should be; but I did choose David to rule my people Israel."
17 Dávid, az apám aztán házat akart építeni az Úr, Izrael Istene nevének,	17 My father David had set his heart on building a temple for the name of Yahweh, God of Israel,
18 de az Úr így szólt Dávidhoz, az apámhoz: ‘Amikor szívedben eltökélted, hogy házat építesz nevemnek – jól tetted, hogy ezt forgattad elmédben.	18 but Yahweh said to my father David, "You have set your heart on building a temple for my name, andin this you have done wel ;
19 Mindazonáltal nem te fogsz házat építeni nekem, hanem fiad, aki majd ágyékodból származik, az fog házat építeni nevemnek.’	19 and yet, you are not the man to build the temple; but your son, yet to be born to you, wil be the one tobuild the temple for my name."
20 Az Úr teljesítette is szavát, amelyet szólt, s én apám, Dávid helyébe léptem, s Izrael királyi székébe ültem, amint az Úr szólt: és házat építettem az Úr, Izrael Istene nevének	20 Yahweh has kept the promise which he made: I have succeeded my father David and am seated onthe throne of Israel, as Yahweh promised; I have built the temple for the name of Yahweh, God of Israel,
21 és helyet készítettem ott a ládának, amelyben az Úr azon szövetségének táblái vannak, amelyet atyáinkkal kötött, amikor kijöttek Egyiptom földjéről.«	21 and in it I have made a place for the ark containing the covenant of Yahweh which he made with ourancestors when he brought them out of Egypt.'
22 Majd odaállt Salamon Izrael gyülekezetének színe előtt az Úr oltára elé, s kitárta kezét az ég felé	22 Then, in the presence of the whole assembly of Israel, Solomon stood facing the altar of Yahweh and,stretching out his hands towards heaven,
23 és így szólt: »Uram, Izrael Istene, nincs hozzád fogható Isten sem fenn az égben, sem lenn a földön! Te megtartod szövetségedet s irgalmasságodat szolgáid iránt, akik teljes szívükkel előtted járnak,	23 said, 'Yahweh, God of Israel, there is no god like you in heaven above or on earth beneath, as loyal tothe covenant and faithful in love to your servants as long as they walk wholeheartedly in your way.
24 s megtartottad szolgádnak, Dávidnak, az apámnak, amit neki mondtál: száddal szóltál, s kezeddel teljesítetted, mint e nap bizonyítja.	24 You have kept the promise you made to your servant, my father David, as you promised him youwould. Today you have carried it out by your power.
25 Nos tehát, Uram, Izrael Istene, tartsd meg szolgádnak, Dávidnak, az apámnak, amit neki megígértél, amikor azt mondtad: ‘Nem fogy el előttem ivadékod Izrael királyi székéről, feltéve, hogy fiaid megőrzik útjukat, s énelőttem járnak, mint ahogy te jártál színem előtt.’	25 And now, Yahweh, God of Israel, keep the promise which you made to your servant David when yousaid, "You wil never lack for a man to sit before me on the throne of Israel, provided that your sons are carefulhow they behave, walking before me as you yourself have done."
26 Uram, Izrael Istene, teljesedjék tehát ígéreted, amelyet szolgádnak, Dávidnak, az apámnak tettél. –	26 So now, God of Israel, let the words come true which you spoke to your servant, my father David.
27 De hát gondolhatunk-e arra, hogy Isten igazán a földön lakjon? Hiszen ha az ég s az egek egei sem tudnak befogadni téged, mennyivel kevésbé e ház, amelyet építettem?	27 Yet wil God real y live with human beings on earth? Why, the heavens, the highest of the heavens,cannot contain you. How much less this temple built by me!
28 De tekints szolgád imájára s könyörgéseire, Uram, Istenem: hallgass e dicséretre s imádságra, amellyel szolgád ma előtted imádkozik,	28 Even so, listen favourably to the prayer and entreaty of your servant, Yahweh my God; listen to the cryand to the prayer which your servant makes to you today:
29 hogy éjjel-nappal nyitva legyen szemed e ház felett, amelyről azt mondtad: ‘Ott lesz az én nevem’ – hogy meghallgasd az imádságot, amellyel szolgád e helyen hozzád imádkozik,	29 day and night may your eyes watch over this temple, over this place of which you have said, "My namewil be there." Listen to the prayer which your servant offers in this place.
30 hogy meghallgasd szolgádnak s népednek, Izraelnek, minden könyörgését, bármiért fognak imádkozni e helyen: halld meg azt lakóhelyeden, az égben, s ha meghallod, légy kegyelmes.	30 'Listen to the entreaty of your servant and of your people Israel; whenever they pray in this place, listenfrom the place where you reside in heaven; and when you hear, forgive.
31 Ha vétkezik valaki a felebarátja ellen, s tartozik letenni a köteles esküt, s eljön megesküdni oltárod elé házadba –	31 'If someone has wronged his neighbour and a curse is laid on him to make him swear an oath herebefore your altar in this Temple,
32 halld meg az égben és cselekedj: tégy igazságot szolgáid között, elítélve az istentelent, s megfizetve neki eljárása szerint, s igazolva az igazat, s megfizetve neki igaz volta szerint.	32 then listen from the place where you reside in heaven and do justice between your servants:condemning the guilty one by making him suffer for his conduct, and acquitting the upright by rewarding him ashis uprightness deserves.
33 Ha néped, Izrael megfutamodik ellenségei elől (mert vétkezik ellened), de aztán bűnbánatot tartva és nevedet vallva eljönnek, s imádkoznak, s könyörögnek hozzád e házban –	33 'When your people Israel are defeated by the enemy because they have sinned against you, but thenreturn to you and acknowledge your name, and pray and seek your favours in this Temple,
34 hallgasd meg az égben, s bocsásd meg néped, Izrael bűnét, s hozd vissza őket erre a földre, amelyet atyáidnak adtál.	34 then listen from the place where you reside in heaven; forgive the sin of your people Israel, and bringthem back to the country which you gave to their ancestors.
35 Ha bezárul az ég, s nem esik az eső bűneik miatt, s imádkoznak e helyen és bűnbánatot tartanak nevedben, s megtérnek bűneikből csapásuk miatt –	35 'When the heavens are shut and there is no rain because they have sinned against you, if they pray inthis place and praise your name and, having been humbled by you, desist from their sin,
36 hallgasd meg őket az égben, s bocsásd meg szolgáid s néped, Izrael bűneit, s mutasd meg nekik a helyes utat, amelyen járniuk kell, s adj esőt földedre, amelyet népednek birtokul adtál.	36 then listen from the place where you reside in heaven and forgive the sin of your servant and yourpeople Israel -- for you are constantly showing them the good way which they must fol ow -- and send rain onyour country, which you have given to your people as their heritage.
37 Ha éhség támad e földön, vagy dögvész vagy rossz időjárás, vagy ragya, vagy sáska, vagy rozsda pusztít, ha szorongatja ellensége, amely megszállja kapuit, ha bármi csapás, bármi nyavalya,	37 'Should there be famine in the country, or pestilence, wind-blast or mildew, locust or caterpil ar; shouldtheir enemy lay siege to one of their gates; should there be any plague or any disease:
38 bármi átok vagy rossz kívánság ér valakit népedből, Izraelből – ha valaki megérti a szívét ért csapást, s kitárja kezét e házban:	38 whatever be the prayer or entreaty of any individual aware of a particular affliction: when that personstretches out the hands towards this Temple,
39 hallgasd meg az égben, lakóhelyeden, s engesztelődj meg, s cselekedj, hogy kinek-kinek megfizess eljárása szerint úgy, amint szívét látod (hiszen egyedül te ismered az emberek minden fiának szívét),	39 then listen from heaven where you reside; forgive and, since you know what is in the heart, deal witheach as their conduct deserves -- for you alone know what is in every human heart-
40 hogy aztán mindenkor féljenek téged, amíg élnek e föld színén, amelyet atyáinknak adtál.	40 so that they may reverence you throughout their lives in the country which you gave to our ancestors.
41 Sőt még az idegent is, aki nem népedből, Izraelből való, ha eljön messze földről neved hírére (hallani fognak ugyanis nagy nevedről, erős kezedről és kinyújtott	41 'Even the foreigner, not belonging to your people Israel but coming from a distant country, attracted byyour name-
42 karodról mindenütt), ha eljön, s imádkozik e helyen,	42 for they too wil hear of your name, of your mighty hand and outstretched arm -- if a foreigner comesand prays in this Temple,
43 hallgasd meg az égben, erős lakóhelyeden, s tedd meg mindazt, amiért segítségül hív téged az idegen, hogy a föld minden népe megtanulja félni nevedet úgy, mint néped, Izrael, s tapasztalja, hogy a te nevedet viseli e ház, amelyet építettem.	43 listen from heaven where you reside, and grant al that the foreigner asks of you, so that al the peoplesof the earth may acknowledge your name and, like your people Israel, revere you and know that this Temple,which I have built, bears your name.
44 Ha néped hadba megy ellenségei ellen, bármely irányba, akárhová küldöd, és imádkozik hozzád e város irányában, amelyet kiválasztottál, s e ház irányában, amelyet nevednek építettem –	44 'If your people go out to war against the enemy, on whatever missions you send them, and they pray toYahweh, turning towards the city which you have chosen and towards the Temple which I have built for yourname,
45 hallgasd meg az égben imádságukat s könyörgésüket és szolgáltass igazságot nekik.	45 then listen from heaven to their prayer and their entreaty, and uphold their cause.
46 Ha pedig vétkeznek ellened (hisz nincs ember, aki ne vétkeznék), s te megharagszol és ellenségeik kezébe adod őket, s fogságba hurcolják őket, ellenségeik földjére, messzire vagy közelre,	46 'When they sin against you -- for there is no one who does not sin -- and you are angry with them andabandon them to the enemy, and their captors carry them off to a hostile country, be it far away or near,
47 s a fogság helyén bűnbánatot tartanak szívükben, s megtérnek és könyörögnek hozzád fogságukban, s így szólnak: ‘Vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk, istentelenül tettünk’ –	47 if they come to their senses in the country to which they have been taken as captives and repent andentreat you in the country of their captors, saying, "We have sinned, we have acted perversely and wickedly,"
48 s teljes szívükből s teljes lelkükből hozzád térnek ellenségeik földjén, amelyre fogságba vitték őket, s imádkoznak hozzád földjük irányában, amelyet atyáiknak adtál, s e város irányában, amelyet kiválasztottál, s e templom irányában, amelyet nevednek építettem:	48 and turn back to you with al their heart and soul in the country of the enemies who have taken themcaptive, and pray to you, turning towards the country which you gave to their ancestors, towards the city whichyou have chosen and towards the Temple which I have built for your name,
49 hallgasd meg az égben, erős királyi székedben imádságukat és könyörgésüket és szolgáltass igazságot nekik,	49 listen to their prayer and their entreaty from the place where you reside in heaven, uphold their case,
50 s légy kegyelmes néped iránt, amely vétkezett ellened s minden gonoszságuk iránt, amellyel ellened vétettek, s add, hogy irgalmasságot leljenek azok előtt, akiknek foglyaik, hogy azok megkönyörüljenek rajtuk.	50 forgive your people for having sinned against you and for al the crimes against you of which they havebeen guilty, and allow them to arouse the pity of their captors so that these may have pity on them:
51 Hiszen a te néped s a te örökséged ők, akiket kihoztál Egyiptom földjéről, a vaskohó közepéből.	51 for they are your people and your heritage whom you brought out of Egypt, that iron foundry!
52 Legyen tehát nyitva szemed szolgád és néped, Izrael könyörgésére, s hallgasd meg őket mindabban, amiben segítségül hívnak téged,	52 'May your eyes be open to the entreaty of your servant and the entreaty of your people Israel, to listento them, whatever they ask of you.
53 hiszen te választottad ki őket örökségül magadnak a föld minden népe közül, miként szolgád, Mózes által mondtad, amikor kihoztad atyáinkat Egyiptomból, Uram, Isten!«	53 For you it was who set them apart from al the peoples of the earth to be your heritage, as you declaredthrough your servant Moses when you brought our ancestors out of Egypt, Lord Yahweh.'
54 Amikor aztán Salamon elimádkozta ezt az imádságot és könyörgést az Úr előtt, az történt, hogy felkelt az Úr oltárának színe elől – ahol az ég felé tárt kezekkel a földön térdelt, mind a két térdével –	54 When Solomon had finished offering to Yahweh this whole prayer and entreaty, he rose from where hewas kneeling with hands stretched out towards heaven before the altar of Yahweh,
55 és felállt és harsány hangon megáldotta Izrael egész gyülekezetét, ezekkel a szavakkal:	55 and stood upright. And in a loud voice he blessed the whole assembly of Israel.
56 »Áldott legyen az Úr, aki nyugodalmat adott népének, Izraelnek, egészen úgy, mint ahogy mondta: nem hiúsult meg egy szó sem mindabból a jóból, amelyet szolgája, Mózes által mondott.	56 'Blessed be Yahweh,' he said, 'who has granted rest to his people Israel, keeping al his promises. Ofal the promises of good that he made through his servant Moses, not one has failed.
57 Legyen velünk az Úr, a mi Istenünk, mint ahogy atyáinkkal volt, ne hagyjon el és ne vessen el minket,	57 May Yahweh our God be with us, as he was with our ancestors; may he never desert us or cast us off.
58 hanem hajlítsa magához szívünket, hogy mindenben útjain járjunk, s megtartsuk parancsolatait, szertartásait s rendeleteit, amelyeket atyáinknak meghagyott.	58 May he turn our hearts towards him so that we may fol ow al his ways and keep the commandmentsand laws and ordinances which he gave to our ancestors.
59 Legyenek ezek a szavaim, amelyekkel könyörögtem az Úr előtt, éjjel-nappal közel az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy igazságot szolgáltasson szolgájának és népének, Izraelnek minden nap,	59 May these words of mine, of my entreaty before Yahweh, be present with Yahweh our God day andnight, that he may uphold the cause of his servant and the cause of Israel his people, as each day requires,
60 hogy megtudja a föld minden népe, hogy az Úr az Isten, s rajta kívül nincs más.	60 so that al the peoples of the earth may come to know that Yahweh is God indeed and that there is noother.
61 Legyen is szívünk egészen az Úrral, a mi Istenünkkel, hogy rendeletei szerint járjunk, s megtartsuk parancsolatait úgy, mint ma.«	61 May your hearts be wholly with Yahweh our God, fol owing his laws and keeping his commandmentsas at this present day.'
62 Erre a király s vele egész Izrael, véresáldozatokat mutatott be az Úr előtt.	62 The king and al Israel with him offered sacrifice before Yahweh.
63 Huszonkétezer szarvasmarhát és százhúszezer juhot vágatott és mutatott be Salamon az Úrnak békeáldozatul. Így avatták fel az Úr templomát a király s Izrael fiai.	63 Solomon offered a communion sacrifice of twenty-two thousand oxen and a hundred and twentythousand sheep to Yahweh; and thus the king and all the Israelites dedicated the Temple of Yahweh.
64 Ugyanezen a napon felszentelte a király az Úr háza előtt levő udvar belsejét, mert ott mutatta be az egészen elégő áldozatokat, az ételáldozatokat és a békeáldozatok háját, minthogy az Úr előtt levő rézoltár kisebb volt, semhogy ráfért volna az egészen elégő áldozatok, az ételáldozatok s a békeáldozatok hája.	64 On the same day the king consecrated the middle part of the court in front of the Temple of Yahweh;for that was where he presented the burnt offerings, oblations and fatty parts of the communion sacrifices, since the bronze altar which stood before Yahweh was too smal to hold the burnt offering, oblation and the fatty partsof the communion sacrifice.
65 Így ünnepelte ebben az időben Salamon, s vele egész Izrael, a Hamat bejárójától Egyiptom patakjáig terjedő földről összegyűlt nagy sokaság az Úr, a mi Istenünk előtt a nagy ünnepet, hét napig, majd ismét hét napig, azaz tizennégy napig.	65 And then Solomon and with him all Israel from the Pass of Hamath to the Torrent of Egypt -- a greatassembly -- celebrated the feast before Yahweh our God for seven days.
66 A nyolcadik napon aztán elbocsátotta a népeket, s azok áldották a királyt, s elmentek sátrukba, örvendezve és vidám szívvel, hogy az Úr annyi minden jót cselekedett szolgájával, Dáviddal és népével, Izraellel.	66 On the eighth day he dismissed the people, who bade farewel to the king and went home joyful andhappy of heart over al the goodness which Yahweh had shown to his servant and his people Israel.