Királyok első könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Aztán egybegyűjtötték Izrael valamennyi vénét, a törzsek fejeit és Izrael fiainak nemzetségfőit, Salamon királyhoz Jeruzsálembe, hogy elhozzák az Úr szövetségének ládáját a Dávid-városból, azaz a Sionról.	1 At the order of Solomon, the elders of Israel and all the leaders of the tribes, the princes in the ancestral houses of the Israelites, came to King Solomon in Jerusalem, to bring up the ark of the LORD'S covenant from the city of David (which is Zion).
2 Egybe is gyűlt egész Izrael Salamon királynál Etánim havában, azaz a hetedik hónapban, az ünnepen. –	2 All the men of Israel assembled before King Solomon during the festival in the month of Ethanim (the seventh month).
3 Amikor aztán Izrael vénei mindnyájan eljöttek, felvették a papok a ládát,	3 When all the elders of Israel had arrived, the priests took up the ark;
4 s elhozták az Úr ládáját, meg a szövetség sátrát s a szent hely minden eszközét, amely a sátorban volt. Amíg ezeket a papok és a leviták vitték,	4 they carried the ark of the LORD and the meeting tent with all the sacred vessels that were in the tent. (The priests and Levites carried them.)
5 Salamon király és Izrael egész sokasága, amely összegyűlt nála, vele együtt a láda előtt haladt, s annyi juhot és marhát mutatott be áldozatul, hogy se szeri, se száma nem volt.	5 King Solomon and the entire community of Israel present for the occasion sacrificed before the ark sheep and oxen too many to number or count.
6 Aztán bevitték a papok az Úr szövetségének ládáját a helyére, a templom felelőhelyére, a szentek szentjébe, a kerubok szárnya alá;	6 The priests brought the ark of the covenant of the LORD to its place beneath the wings of the cherubim in the sanctuary, the holy of holies of the temple.
7 a kerubok ugyanis kiterjesztették szárnyukat a láda helye fölött, s befedték a ládát s rúdjait felülről.	7 The cherubim had their wings spread out over the place of the ark, sheltering the ark and its poles from above.
8 Ámbár a rudak hosszúak voltak, s végüket kinn, a szent helyen, a szentek szentje előtt látni lehetett, messzebbről nem lehetett látni őket; ott is vannak mind a mai napig.	8 The poles were so long that their ends could be seen from that part of the holy place adjoining the sanctuary; however, they could not be seen beyond. (They have remained there to this day.)
9 A ládában nem volt semmi egyéb, mint a két kőtábla, amelyet Mózes tett bele a Hórebnél, amikor az Úr szövetséget kötött Izrael fiaival, amikor kijöttek Egyiptom földjéről.	9 There was nothing in the ark but the two stone tablets which Moses had put there at Horeb, when the LORD made a covenant with the Israelites at their departure from the land of Egypt.
10 Történt pedig, hogy amikor a papok kijöttek a szentélyből, a felhő betöltötte az Úr házát,	10 When the priests left the holy place, the cloud filled the temple of the LORD
11 úgyhogy a papok nem állhattak szolgálatba a felhő miatt, mert az Úr dicsősége betöltötte az Úr házát.	11 so that the priests could no longer minister because of the cloud, since the LORD'S glory had filled the temple of the LORD.
12 Ekkor Salamon így szólt: »Az Úr azt mondta, hogy a felhőben akar lakni:	12 Then Solomon said, "The LORD intends to dwell in the dark cloud;
13 íme, építettem házat neked lakásul, állandó, örökös királyi székedül.«	13 I have truly built you a princely house, a dwelling where you may abide forever."
14 Majd megfordult a király, s megáldotta Izrael egész gyülekezetét: ott állt ugyanis Izrael egész gyülekezete.	14 The king turned and greeted the whole community of Israel as they stood.
15 Aztán azt mondta Salamon: »Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, aki teljesítette kezével, amit szájával apámnak, Dávidnak mondott. Azt mondta ugyanis:	15 He said to them: "Blessed be the LORD, the God of Israel, who with his own mouth made a promise to my father David and by his hand has brought it to fulfillment. It was he who said,
16 ‘Attól a naptól kezdve, hogy kihoztam népemet, Izraelt Egyiptomból, Izrael egyik törzséből sem választottam várost, hogy ott ház épüljön számomra, s nevem ott legyen, Dávidot azonban kiválasztottam, hogy népemnek, Izraelnek fejedelmévé legyen.’	16 'Since the day I brought my people Israel out of Egypt, I have not chosen a city out of any tribe of Israel for the building of a temple to my honor; but I choose David to rule my people Israel.'
17 Dávid, az apám aztán házat akart építeni az Úr, Izrael Istene nevének,	17 When my father David wished to build a temple to the honor of the LORD, the God of Israel,
18 de az Úr így szólt Dávidhoz, az apámhoz: ‘Amikor szívedben eltökélted, hogy házat építesz nevemnek – jól tetted, hogy ezt forgattad elmédben.	18 the LORD said to him, 'In wishing to build a temple to my honor, you do well.
19 Mindazonáltal nem te fogsz házat építeni nekem, hanem fiad, aki majd ágyékodból származik, az fog házat építeni nevemnek.’	19 It will not be you, however, who will build the temple; but the son who will spring from you, he shall build the temple to my honor.'
20 Az Úr teljesítette is szavát, amelyet szólt, s én apám, Dávid helyébe léptem, s Izrael királyi székébe ültem, amint az Úr szólt: és házat építettem az Úr, Izrael Istene nevének	20 And now the LORD has fulfilled the promise that he made: I have succeeded my father David and sit on the throne of Israel, as the LORD foretold, and I have built this temple to honor the LORD, the God of Israel.
21 és helyet készítettem ott a ládának, amelyben az Úr azon szövetségének táblái vannak, amelyet atyáinkkal kötött, amikor kijöttek Egyiptom földjéről.«	21 I have provided in it a place for the ark in which is the covenant of the LORD, which he made with our fathers when he brought them out of the land of Egypt."
22 Majd odaállt Salamon Izrael gyülekezetének színe előtt az Úr oltára elé, s kitárta kezét az ég felé	22 Solomon stood before the altar of the LORD in the presence of the whole community of Israel, and stretching forth his hands toward heaven,
23 és így szólt: »Uram, Izrael Istene, nincs hozzád fogható Isten sem fenn az égben, sem lenn a földön! Te megtartod szövetségedet s irgalmasságodat szolgáid iránt, akik teljes szívükkel előtted járnak,	23 he said, "LORD, God of Israel, there is no God like you in heaven above or on earth below; you keep your covenant of kindness with your servants who are faithful to you with their whole heart.
24 s megtartottad szolgádnak, Dávidnak, az apámnak, amit neki mondtál: száddal szóltál, s kezeddel teljesítetted, mint e nap bizonyítja.	24 You have kept the promise you made to my father David, your servant. You who spoke that promise, have this day, by your own power, brought it to fulfillment.
25 Nos tehát, Uram, Izrael Istene, tartsd meg szolgádnak, Dávidnak, az apámnak, amit neki megígértél, amikor azt mondtad: ‘Nem fogy el előttem ivadékod Izrael királyi székéről, feltéve, hogy fiaid megőrzik útjukat, s énelőttem járnak, mint ahogy te jártál színem előtt.’	25 Now, therefore, LORD, God of Israel, keep the further promise you made to my father David, your servant, saying, 'You shall always have someone from your line to sit before me on the throne of Israel, provided only that your descendants look to their conduct so that they live in my presence, as you have lived in my presence.'
26 Uram, Izrael Istene, teljesedjék tehát ígéreted, amelyet szolgádnak, Dávidnak, az apámnak tettél. –	26 Now, LORD, God of Israel, may this promise which you made to my father David, your servant, be confirmed.
27 De hát gondolhatunk-e arra, hogy Isten igazán a földön lakjon? Hiszen ha az ég s az egek egei sem tudnak befogadni téged, mennyivel kevésbé e ház, amelyet építettem?	27 "Can it indeed be that God dwells among men on earth? If the heavens and the highest heavens cannot contain you, how much less this temple which I have built!
28 De tekints szolgád imájára s könyörgéseire, Uram, Istenem: hallgass e dicséretre s imádságra, amellyel szolgád ma előtted imádkozik,	28 Look kindly on the prayer and petition of your servant, O LORD, my God, and listen to the cry of supplication which I, your servant, utter before you this day.
29 hogy éjjel-nappal nyitva legyen szemed e ház felett, amelyről azt mondtad: ‘Ott lesz az én nevem’ – hogy meghallgasd az imádságot, amellyel szolgád e helyen hozzád imádkozik,	29 May your eyes watch night and day over this temple, the place where you have decreed you shall be honored; may you heed the prayer which I, your servant, offer in this place.
30 hogy meghallgasd szolgádnak s népednek, Izraelnek, minden könyörgését, bármiért fognak imádkozni e helyen: halld meg azt lakóhelyeden, az égben, s ha meghallod, légy kegyelmes.	30 Listen to the petitions of your servant and of your people Israel which they offer in this place. Listen from your heavenly dwelling and grant pardon.
31 Ha vétkezik valaki a felebarátja ellen, s tartozik letenni a köteles esküt, s eljön megesküdni oltárod elé házadba –	31 "If a man sins against his neighbor and is required to take an oath sanctioned by a curse, when he comes and takes the oath before your altar in this temple,
32 halld meg az égben és cselekedj: tégy igazságot szolgáid között, elítélve az istentelent, s megfizetve neki eljárása szerint, s igazolva az igazat, s megfizetve neki igaz volta szerint.	32 listen in heaven; take action and pass judgment on your servants. Condemn the wicked and punish him for his conduct, but acquit the just and establish his innocence.
33 Ha néped, Izrael megfutamodik ellenségei elől (mert vétkezik ellened), de aztán bűnbánatot tartva és nevedet vallva eljönnek, s imádkoznak, s könyörögnek hozzád e házban –	33 "If your people Israel sin against you and are defeated by an enemy, and if then they return to you, praise your name, pray to you, and entreat you in this temple,
34 hallgasd meg az égben, s bocsásd meg néped, Izrael bűnét, s hozd vissza őket erre a földre, amelyet atyáidnak adtál.	34 listen in heaven and forgive the sin of your people Israel, and bring them back to the land you gave their fathers.
35 Ha bezárul az ég, s nem esik az eső bűneik miatt, s imádkoznak e helyen és bűnbánatot tartanak nevedben, s megtérnek bűneikből csapásuk miatt –	35 "If the sky is closed, so that there is no rain, because they have sinned against you and you afflict them, and if then they repent of their sin, and pray, and praise your name in this place,
36 hallgasd meg őket az égben, s bocsásd meg szolgáid s néped, Izrael bűneit, s mutasd meg nekik a helyes utat, amelyen járniuk kell, s adj esőt földedre, amelyet népednek birtokul adtál.	36 listen in heaven and forgive the sin of your servant and of your people Israel, teaching them the right way to live and sending rain upon this land of yours which you have given to your people as their heritage.
37 Ha éhség támad e földön, vagy dögvész vagy rossz időjárás, vagy ragya, vagy sáska, vagy rozsda pusztít, ha szorongatja ellensége, amely megszállja kapuit, ha bármi csapás, bármi nyavalya,	37 "If there is famine in the land or pestilence; or if blight comes, or mildew, or a locust swarm, or devouring insects; if an enemy of your people besieges them in one of their cities; whatever plague or sickness there may be,
38 bármi átok vagy rossz kívánság ér valakit népedből, Izraelből – ha valaki megérti a szívét ért csapást, s kitárja kezét e házban:	38 if then any one (of your entire people Israel) has remorse of conscience and offers some prayer or petition, stretching out his hands toward this temple,
39 hallgasd meg az égben, lakóhelyeden, s engesztelődj meg, s cselekedj, hogy kinek-kinek megfizess eljárása szerint úgy, amint szívét látod (hiszen egyedül te ismered az emberek minden fiának szívét),	39 listen from your heavenly dwelling place and forgive. You who alone know the hearts of all men, render to each one of them according to his conduct; knowing their hearts, so treat them
40 hogy aztán mindenkor féljenek téged, amíg élnek e föld színén, amelyet atyáinknak adtál.	40 that they may fear you as long as they live on the land you gave our fathers.
41 Sőt még az idegent is, aki nem népedből, Izraelből való, ha eljön messze földről neved hírére (hallani fognak ugyanis nagy nevedről, erős kezedről és kinyújtott	41 "To the foreigner, likewise, who is not of your people Israel, but comes from a distant land to honor you
42 karodról mindenütt), ha eljön, s imádkozik e helyen,	42 (since men will learn of your great name and your mighty hand and your outstretched arm), when he comes and prays toward this temple,
43 hallgasd meg az égben, erős lakóhelyeden, s tedd meg mindazt, amiért segítségül hív téged az idegen, hogy a föld minden népe megtanulja félni nevedet úgy, mint néped, Izrael, s tapasztalja, hogy a te nevedet viseli e ház, amelyet építettem.	43 listen from your heavenly dwelling. Do all that the foreigner asks of you, that all the peoples of the earth may know your name, may fear you as do your people Israel, and may acknowledge that this temple which I have built is dedicated to your honor.
44 Ha néped hadba megy ellenségei ellen, bármely irányba, akárhová küldöd, és imádkozik hozzád e város irányában, amelyet kiválasztottál, s e ház irányában, amelyet nevednek építettem –	44 "Whatever the direction in which you may send your people forth to war against their enemies, if they pray to you, O LORD, toward the city you have chosen and the temple I have built in your honor,
45 hallgasd meg az égben imádságukat s könyörgésüket és szolgáltass igazságot nekik.	45 listen in heaven to their prayer and petition, and defend their cause.
46 Ha pedig vétkeznek ellened (hisz nincs ember, aki ne vétkeznék), s te megharagszol és ellenségeik kezébe adod őket, s fogságba hurcolják őket, ellenségeik földjére, messzire vagy közelre,	46 "When they sin against you (for there is no man who does not sin), and in your anger against them you deliver them to the enemy, so that their captors deport them to a hostile land, far or near,
47 s a fogság helyén bűnbánatot tartanak szívükben, s megtérnek és könyörögnek hozzád fogságukban, s így szólnak: ‘Vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk, istentelenül tettünk’ –	47 may they repent in the land of their captivity and be converted. If then they entreat you in the land of their captors and say, 'We have sinned and done wrong; we have been wicked';
48 s teljes szívükből s teljes lelkükből hozzád térnek ellenségeik földjén, amelyre fogságba vitték őket, s imádkoznak hozzád földjük irányában, amelyet atyáiknak adtál, s e város irányában, amelyet kiválasztottál, s e templom irányában, amelyet nevednek építettem:	48 if with their whole heart and soul they turn back to you in the land of the enemies who took them captive, pray to you toward the land you gave their fathers, the city you have chosen, and the temple I have built in your honor,
49 hallgasd meg az égben, erős királyi székedben imádságukat és könyörgésüket és szolgáltass igazságot nekik,	49 listen from your heavenly dwelling.
50 s légy kegyelmes néped iránt, amely vétkezett ellened s minden gonoszságuk iránt, amellyel ellened vétettek, s add, hogy irgalmasságot leljenek azok előtt, akiknek foglyaik, hogy azok megkönyörüljenek rajtuk.	50 Forgive your people their sins and all the offenses they have committed against you, and grant them mercy before their captors, so that these will be merciful to them.
51 Hiszen a te néped s a te örökséged ők, akiket kihoztál Egyiptom földjéről, a vaskohó közepéből.	51 For they are your people and your inheritance, whom you brought out of Egypt, from the midst of an iron furnace.
52 Legyen tehát nyitva szemed szolgád és néped, Izrael könyörgésére, s hallgasd meg őket mindabban, amiben segítségül hívnak téged,	52 "Thus may your eyes be open to the petition of your servant and to the petition of your people Israel. Hear them whenever they call upon you,
53 hiszen te választottad ki őket örökségül magadnak a föld minden népe közül, miként szolgád, Mózes által mondtad, amikor kihoztad atyáinkat Egyiptomból, Uram, Isten!«	53 because you have set them apart among all the peoples of the earth for your inheritance, as you declared through your servant Moses when you brought our fathers out of Egypt, O Lord GOD."
54 Amikor aztán Salamon elimádkozta ezt az imádságot és könyörgést az Úr előtt, az történt, hogy felkelt az Úr oltárának színe elől – ahol az ég felé tárt kezekkel a földön térdelt, mind a két térdével –	54 When Solomon finished offering this entire prayer of petition to the LORD, he rose from before the altar of the LORD, where he had been kneeling with his hands outstretched toward heaven.
55 és felállt és harsány hangon megáldotta Izrael egész gyülekezetét, ezekkel a szavakkal:	55 He stood and blessed the whole community of Israel, saying in a loud voice:
56 »Áldott legyen az Úr, aki nyugodalmat adott népének, Izraelnek, egészen úgy, mint ahogy mondta: nem hiúsult meg egy szó sem mindabból a jóból, amelyet szolgája, Mózes által mondott.	56 "Blessed be the LORD who has given rest to his people Israel, just as he promised. Not a single word has gone unfulfilled of the entire generous promise he made through his servant Moses.
57 Legyen velünk az Úr, a mi Istenünk, mint ahogy atyáinkkal volt, ne hagyjon el és ne vessen el minket,	57 May the LORD, our God, be with us as he was with our fathers and may he not forsake us nor cast us off.
58 hanem hajlítsa magához szívünket, hogy mindenben útjain járjunk, s megtartsuk parancsolatait, szertartásait s rendeleteit, amelyeket atyáinknak meghagyott.	58 May he draw our hearts to himself, that we may follow him in everything and keep the commands, statutes, and ordinances which he enjoined on our fathers.
59 Legyenek ezek a szavaim, amelyekkel könyörögtem az Úr előtt, éjjel-nappal közel az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy igazságot szolgáltasson szolgájának és népének, Izraelnek minden nap,	59 May this prayer I have offered to the LORD, our God, be present to him day and night, that he may uphold the cause of his servant and of his people Israel as each day requires,
60 hogy megtudja a föld minden népe, hogy az Úr az Isten, s rajta kívül nincs más.	60 that all the peoples of the earth may know the LORD is God and there is no other.
61 Legyen is szívünk egészen az Úrral, a mi Istenünkkel, hogy rendeletei szerint járjunk, s megtartsuk parancsolatait úgy, mint ma.«	61 You must be wholly devoted to the LORD, our God, observing his statutes and keeping his commandments, as on this day."
62 Erre a király s vele egész Izrael, véresáldozatokat mutatott be az Úr előtt.	62 The king and all Israel with him offered sacrifices before the LORD.
63 Huszonkétezer szarvasmarhát és százhúszezer juhot vágatott és mutatott be Salamon az Úrnak békeáldozatul. Így avatták fel az Úr templomát a király s Izrael fiai.	63 Solomon offered as peace offerings to the LORD twenty-two thousand oxen and one hundred twenty thousand sheep. Thus the king and all the Israelites dedicated the temple of the LORD.
64 Ugyanezen a napon felszentelte a király az Úr háza előtt levő udvar belsejét, mert ott mutatta be az egészen elégő áldozatokat, az ételáldozatokat és a békeáldozatok háját, minthogy az Úr előtt levő rézoltár kisebb volt, semhogy ráfért volna az egészen elégő áldozatok, az ételáldozatok s a békeáldozatok hája.	64 On that day the king consecrated the middle of the court facing the temple of the LORD; he offered there the holocausts, the cereal offerings, and the fat of the peace offerings, because the bronze altar before the LORD was too small to hold these offerings.
65 Így ünnepelte ebben az időben Salamon, s vele egész Izrael, a Hamat bejárójától Egyiptom patakjáig terjedő földről összegyűlt nagy sokaság az Úr, a mi Istenünk előtt a nagy ünnepet, hét napig, majd ismét hét napig, azaz tizennégy napig.	65 On this occasion Solomon and all the Israelites, who had assembled in large numbers from Labo of Hamath to the Wadi of Egypt, celebrated the festival before the LORD, our God, for seven days.
66 A nyolcadik napon aztán elbocsátotta a népeket, s azok áldották a királyt, s elmentek sátrukba, örvendezve és vidám szívvel, hogy az Úr annyi minden jót cselekedett szolgájával, Dáviddal és népével, Izraellel.	66 On the eighth day he dismissed the people, who bade the king farewell and went to their homes, rejoicing and happy over all the blessings the LORD had given to his servant David and to his people Israel.