Királyok első könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Elmúlt erre három esztendő, anélkül, hogy háború lett volna Szíria s Izrael között.	1 Three years passed without war between Aram and Israel.
2 A harmadik esztendőben aztán lement Jozafát, Júda királya Izrael királyához.	2 In the third year, however, King Jehoshaphat of Judah came down to the king of Israel,
3 Izrael királya pedig azt mondta szolgáinak: »Nem tudjátok-e, hogy Rámót-Gileád a miénk? És mi hagyjuk és nem vesszük vissza Szíria királyának kezéből?«	3 who said to his servants, "Do you not know that Ramoth-gilead is ours and we are doing nothing to take it from the king of Aram?"
4 Azt mondta ekkor Jozafátnak: »Eljössz-e velem hadakozni Rámót-Gileád ellen?«	4 He asked Jehoshaphat, "Will you come with me to fight against Ramoth-gilead?" Jehoshaphat answered the king of Israel, "You and I are as one, and your people and my people, your horses and my horses as well."
5 Azt mondta erre Jozafát Izrael királyának: »Éppoly kész vagyok, mint te: népem s néped egy, s lovasaim a te lovasaid.« Majd azt mondta Jozafát Izrael királyának: »Kérdezd meg, kérlek, még ma az Úr szavát.«	5 Jehoshaphat also said to the king of Israel, "Seek the word of the LORD at once."
6 Egybegyűjtötte erre Izrael királya a prófétákat, mintegy négyszáz embert, s azt mondta nekik: »Elmenjek-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy maradjak nyugton?« Azok azt felelték: »Menj fel, s az Úr a király kezébe adja.«	6 The king of Israel gathered together the prophets, about four hundred of them, and asked, "Shall I go to attack Ramoth-gilead or shall I refrain?" "Go up," they answered. "The LORD will deliver it over to the king."
7 Azt mondta azonban Jozafát: »Nincs-e itt az Úr valamelyik prófétája, hogy ő általa kérdezősködhetnénk?«	7 But Jehoshaphat said, "Is there no other prophet of the LORD here whom we may consult?"
8 Azt mondta erre Izrael királya Jozafátnak: »Van itt még egy ember, aki által megkérdezhetnénk az Urat, de én gyűlölöm, mert nem jövendöl nekem jót, csak rosszat: Mikeás, Jemla fia.« Azt mondta neki Jozafát: »Ne beszélj így, király!«	8 The king of Israel answered, "There is one other through whom we might consult the LORD, Micaiah, son of Imlah; but I hate him because he prophesies not good but evil about me." Jehoshaphat said, "Let not your majesty speak of evil against you."
9 Odahívatott tehát Izrael királya egy udvari szolgát, s azt mondta neki: »Siess, hozd ide Mikeást, Jemla fiát.«	9 So the king of Israel called an official and said to him, "Get Micaiah, son of Imlah, at once."
10 Ezalatt Izrael királya s Jozafát, Júda királya ott üldögéltek, mindenki a maga királyi székében, királyi díszbe öltözötten, a Szamaria kapuja előtti térségen, s a próféták mind ott prófétáltak színük előtt.	10 The king of Israel and King Jehoshaphat of Judah were seated, each on his throne, clothed in their robes of state on a threshing floor at the entrance of the gate of Samaria, and all the prophets were prophesying before them.
11 Cidkija, Kánaána fia, vasszarvakat is készített magának, s azt mondta: »Ezt üzeni az Úr: Ilyenekkel ökleled majd Szíriát, amíg el nem törlöd.«	11 Zedekiah, son of Chenaanah, made himself horns of iron and said, "The LORD says, 'With these you shall gore Aram until you have destroyed them.'"
12 Valamennyi próféta hasonlóképp prófétált és azt mondta: »Menj fel Rámót-Gileád ellen: sikerülni fog, s az Úr a király kezébe adja.«	12 The other prophets prophesied in a similar vein, saying: "Go up to Ramoth-gilead; you shall succeed. The LORD will deliver it over to the king."
13 Eközben az a követ, aki elment, hogy elhívja Mikeást, azt mondta neki: »Íme, a próféták szavai egyhangúlag jót jövendölnek a királynak: legyen tehát szavad hasonló az övékéhez és szólj jót.«	13 The messenger who had gone to call Micaiah said to him, "Look now, the prophets are unanimously predicting good for the king. Let your word be the same as any of theirs; predict good."
14 Azt mondta neki Mikeás: »Az Úr életére mondom, hogy azt fogom mondani, amit az Úr mond nekem.«	14 "As the LORD lives," Micaiah answered, "I shall say whatever the LORD tells me."
15 Amikor aztán a királyhoz ért, azt mondta neki a király: »Mikeás, felmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy hagyjuk?« Ő azt felelte neki: »Menj fel, sikerülni fog, s az Úr a király kezébe adja.«	15 When he came to the king, the king said to him, "Micaiah, shall we go to fight against Ramoth-gilead, or shall we refrain?" "Go up," he answered, "you shall succeed! The LORD will deliver it over to the king."
16 Azt mondta erre neki a király: »Ismét s ismét eskü alatt kényszerítelek, hogy ne mondj nekem az Úr nevében mást, csak azt, ami igaz.«	16 But the king answered him, "How many times must I adjure you to tell me nothing but the truth in the name of the LORD?"
17 Erre ő azt mondta: »Láttam egész Izraelt szétszórva a hegyeken mint a juhokat, amelyeknek nincs pásztoruk. És azt mondta az Úr: ‘Nincs ezeknek uruk, térjen vissza mindenki békességben házába.’«	17 So Micaiah said: "I see all Israel scattered on the mountains, like sheep without a shepherd, and the LORD saying, 'These have no master! Let each of them go back home in peace.'"
18 (Azt mondta erre Izrael királya Jozafátnak: »Nem megmondtam neked, hogy nem jövendöl jót nekem, csak mindig rosszat?«)	18 The king of Israel said to Jehoshaphat, "Did I not tell you he prophesies not good but evil about me?"
19 Majd folytatta és azt mondta: »Halljad tehát az Úr szavát: Láttam az Urat, amint királyi székében ült, s az egész mennyei sereg jobbról s balról mellette állt	19 Micaiah continued: "Therefore hear the word of the LORD: I saw the LORD seated on his throne, with the whole host of heaven standing by to his right and to his left.
20 és az Úr azt mondta: ‘Ki szedné rá Áchábot, Izrael királyát, hogy felmenjen és elessék Rámót-Gileádnál?’ Ekkor egyik ezt, a másik azt a dolgot mondta.	20 The LORD asked, 'Who will deceive Ahab, so that he will go up and fall at Ramoth-gilead?' And one said this, another that,
21 Előlépett azonban a lélek, s az Úr elé állt és szólt: ‘Én rászedem.’ Szólt hozzá az Úr: ‘Mi által?’	21 until one of the spirits came forth and presented himself to the LORD, saying, 'I will deceive him.' The LORD asked, 'How?'
22 Erre ő azt mondta: ‘Kimegyek, s hazug lélek leszek valamennyi prófétája szájában.’ Azt mondta erre az Úr: ‘Szedd rá, sikerülni fog: menj csak ki és tégy úgy.’ –	22 He answered, 'I will go forth and become a lying spirit in the mouths of all his prophets.' The LORD replied, 'You shall succeed in deceiving him. Go forth and do this.'
23 Nos tehát íme, a hazugság lelkét adta az Úr valamennyi itt levő prófétád szájába, az Úr azonban rosszat szólt ellened.«	23 So now, the LORD has put a lying spirit in the mouths of all these prophets of yours, but the LORD himself has decreed evil against you."
24 Odalépett ekkor Cidkija, Kánaána fia, s arcul ütötte Mikeást és azt mondta: »Hát engem elhagyott az Úr lelke, neked azonban szólt?«	24 Thereupon Zedekiah, son of Chenaanah, came up and slapped Micaiah on the cheek, saying, "Has the spirit of the LORD, then, left me to speak with you?"
25 Azt mondta erre Mikeás: »Majd meglátod azon a napon, amikor a kamrában levő kamrába fogsz menni elbújni.«	25 "You shall find out," Micaiah replied, "on that day when you retreat into an inside room to hide."
26 Izrael királya pedig azt mondta: »Vigyétek Mikeást el, s maradjon Ámonnál, a város parancsnokánál s Joásnál, a király fiánál	26 The king of Israel then said, "Seize Micaiah and take him back to Amon, prefect of the city, and to Joash, the king's son,
27 és mondjátok nekik: ‘Ezt üzeni a király: Vessétek tömlöcbe ezt az embert, s tartsátok nyomorúságos kenyéren és szűk vízen, amíg én békével vissza nem térek.’«	27 and say, 'This is the king's order: Put this man in prison and feed him scanty rations of bread and water until I return in safety.'"
28 Azt mondta erre Mikeás: »Ha te békével visszatérsz, nem szólt az Úr általam.« Majd azt mondta: »Halljátok népek mindnyájan!«	28 But Micaiah said, "If ever you return in safety, the LORD has not spoken through me."
29 Felvonult tehát Izrael királya és Jozafát Júda királya Rámót-Gileád ellen.	29 The king of Israel and King Jehoshaphat of Judah went up to Ramoth-gilead,
30 Azt mondta ekkor Izrael királya Jozafátnak: »Fogj fegyvert, s eredj a harcba, de csak öltsd fel saját ruháidat!« Izrael királya azonban álruhát öltött, s úgy ment a harcba. –	30 and the king of Israel said to Jehoshaphat, "I will disguise myself and go into battle, but you put on your own clothes." So the king of Israel disguised himself and entered the fray.
31 Szíria királya pedig megparancsolta a szekerek harminckét parancsnokának: »Ne harcoljatok se kicsiny, se nagy ellen, hanem csak egyedül Izrael királya ellen.« –	31 In the meantime the king of Aram had given his thirty-two chariot commanders the order, "Do not fight with anyone at all except the king of Israel."
32 Így amikor a szekerek parancsnokai Jozafátot meglátták, azt hitték, hogy ő Izrael királya, s rátámadtak, s ellene hadakoztak, de Jozafát felkiáltott.	32 When the chariot commanders saw Jehoshaphat, they cried out, "That must be the king of Israel!" and shifted to fight him. But Jehoshaphat shouted his battle cry,
33 Megértették erre a szekerek parancsnokai, hogy nem ő Izrael királya, s ott hagyták.	33 and the chariot commanders, aware that he was not the king of Israel, gave up pursuit of him.
34 Egy ember azonban felvonta íját és csak úgy találomra ellőtte a nyilat, s véletlenül éppen Izrael királyát találta el a tüdő és a gyomor között. Erre ez azt mondta szekérvezetőjének: »Fordulj meg, s vigyél ki engem a seregből, mert súlyosan megsebesültem.«	34 Someone, however, drew his bow at random, and hit the king of Israel between the joints of his breastplate. He ordered his charioteer, "Rein about and take me out of the ranks, for I am disabled."
35 Ám nagy harc kerekedett azon a napon, s így Izrael királya továbbra is ott állt szekerén a szírekkel szemben. Estére azonban meghalt; sebéből a vér a szekér belsejébe folyt.	35 The battle grew fierce during the day, and the king, who was propped up in his chariot facing the Arameans, died in the evening. The blood from his wound flowed to the bottom of the chariot.
36 Erre még napnyugta előtt kikiáltotta a hírnök az egész seregben, s azt mondták: »Mindenki térjen vissza városába s földjére!«	36 At sunset a cry went through the army, "Every man to his city, every man to his land,
37 Meghalt tehát a király, s elvitték Szamariába, s eltemették a királyt Szamariában,	37 for the king is dead!" So they went to Samaria, where they buried the king.
38 szekerét pedig megmosták és szerszámát leöblítették Szamaria tavában, amikor is a kutyák felnyalták vérét – az Úrnak azon szava szerint, amelyet szólt.	38 When the chariot was washed at the pool of Samaria, the dogs licked up his blood and harlots bathed there, as the LORD had prophesied.
39 Ácháb egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett, az elefántcsontház, amelyet építtetett, s mindazok a városok, amelyeket kiépíttetett, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében?	39 The rest of the acts of Ahab, with all that he did, including the ivory palace and all the cities he built, are recorded in the book of the chronicles of the kings of Israel.
40 Ácháb tehát aludni tért atyáihoz, s fia, Ahaszja lett a király helyette.	40 Ahab rested with his ancestors, and his son Ahaziah succeeded him as king.
41 Jozafát, Ásza fia, Áchábnak, Izrael királyának negyedik esztendejében kezdett uralkodni Júdán.	41 Jehoshaphat, son of Asa, began to reign over Judah in the fourth year of Ahab, king of Israel.
42 Harmincöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett, s huszonöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyját, aki Saláj lánya volt, Azubának hívták.	42 Jehoshaphat was thirty-five years old when he began to reign, and he reigned twenty-five years in Jerusalem. His mother's name was Azubah, daughter of Shilhi.
43 Mindenben apjának, Ászának útján járt, s arról le nem tért, s azt cselekedte, ami igaz az Úr színe előtt.	43 He followed all the ways of his father Asa unswervingly, doing what was right in the LORD'S sight.
44 Mindazonáltal a magaslatokat nem távolította el: a nép ugyanis még a magaslatokon áldozott és gyújtott jó illatot.	44 Nevertheless, the high places did not disappear, and the people continued to sacrifice and to burn incense on the high places.
45 Jozafát békességet tartott Izrael királyával.	45 Jehoshaphat also made peace with the king of Israel.
46 Jozafát egyéb dolgai pedig és cselekedetei, amelyeket művelt, valamint harcai, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?	46 The rest of the acts of Jehoshaphat, with his prowess, what he did and how he fought, are recorded in the book of the chronicles of the kings of Judah.
47 Ő eltávolította az országból azoknak a fiúszeretőknek maradékait is, akik apja, Ásza napjaiból maradtak.	47 He removed from the land the rest of the cult prostitutes who had remained in the reign of his father Asa.
48 Akkoriban nem állt király Edom élén.	48 There was no king in Edom, but an appointed regent.
49 Így Jozafát király tengeri hajókat készíttetett, hogy Ofírba hajózzanak aranyért, de nem mehettek el, mert összetörtek Ecjon-Géberben.	49 Jehoshaphat made Tarshish ships to go to Ophir for gold; but in fact the ships did not go, because they were wrecked at Ezion-geber.
50 Akkor azt mondta Ahaszja, Ácháb fia Jozafátnak: »Menjenek szolgáim szolgáiddal a hajókon« – de azt Jozafát nem akarta.	50 Then Ahaziah, son of Ahab, said to Jehoshaphat, "Let my servants accompany your servants in the ships." But Jehoshaphat would not agree.
51 Amikor aztán Jozafát aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük atyja, Dávid városában és fia, Jórám lett a király helyette.	51 Jehoshaphat rested with his ancestors; he was buried in his forefathers' City of David. His son Jehoram succeeded him as king.
52 Ahaszja, Ácháb fia Jozafátnak, Júda királyának tizenhetedik esztendejében kezdett uralkodni Izraelen Szamariában, s két esztendeig uralkodott Izraelen.	52 Ahaziah, son of Ahab, began to reign over Israel in Samaria in the seventeenth year of Jehoshaphat, king of Judah; he reigned two years over Israel.
53 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt, s apjának meg anyjának útján járt, meg Jeroboámnak, Nábát fiának az útján, aki vétekre vitte Izraelt.	53 He did evil in the sight of the LORD, behaving like his father, his mother, and Jeroboam, son of Nebat, who caused Israel to sin.
54 Baált szolgálta és imádta – az Urat, Izrael Istenét pedig bosszantotta, egészen úgy, ahogy apja cselekedett.	54 He served and worshiped Baal, thus provoking the LORD, the God of Israel, just as his father had done.