Scrutatio

Domenica, 12 maggio 2024 - Santi Nereo e Achilleo ( Letture di oggi)

Királyok első könyve 17


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBLES DES PEUPLES
1 Majd azt mondta a Tisbéből, Gileád lakói közül való Illés Áchábnak: »Az Úrnak, Izrael Istenének életére mondom, akinek színe előtt szolgálok, hogy nem lesz ezekben az esztendőkben sem harmat, sem eső, csak majd az én szám szavára.«1 Le prophète Élie - il était de Tichbé en Galaad - vint dire à Akab: “Aussi vrai que Yahvé Dieu d’Israël, celui que je sers, est vivant, il n’y aura durant ces années-ci ni rosée ni pluie, sauf à ma parole.”
2 Ekkor az Úr szózatot intézett hozzá, ezekkel a szavakkal:2 Une parole de Yahvé fut alors adressée à Élie:
3 »Távozz innen, s eredj napkeletre, s rejtőzz el a Kárit-pataknál, amely a Jordán felé van.3 “Pars d’ici et va du côté de l’est. Tu te cacheras dans le torrent de Kérit à l’est du Jourdain.
4 A patakból lesz ott italod, s a hollóknak hagytam meg, hogy tápláljanak ott téged.«4 Tu boiras l’eau du torrent et j’ai donné des ordres aux corbeaux pour que là-bas ils te ravitaillent.”
5 Elment tehát, s az Úr szava szerint cselekedett, s amikor odaért, megtelepedett a Kárit-pataknál, amely a Jordán felé van.5 Élie partit donc et fit ce que Yahvé lui avait dit; il alla s’établir au torrent de Kérit à l’est du Jourdain.
6 A hollók hoztak is neki kenyeret és húst reggel, valamint kenyeret s húst este, s a patakból ivott.6 Les corbeaux lui apportaient du pain le matin et de la viande le soir.
7 Napok múltával azonban kiszáradt a patak, mert nem volt eső az országban.7 Mais au bout d’un certain temps le torrent resta à sec, car la pluie ne tombait plus sur le pays.
8 Ezért az Úr szózatot intézett hozzá, ezekkel a szavakkal:8 Une parole de Dieu lui fut alors adressée:
9 »Kelj fel, s eredj a szidoniak Száreftájába, s tartózkodj ott: íme, meghagytam ott egy özvegyasszonynak, hogy tápláljon téged.«9 “Lève-toi, va t’établir à Sarepta dans la région de Sidon. J’ai donné des ordres là-bas à une veuve pour qu’elle te nourrisse.”
10 Felkelt és elment Száreftába. Amikor a város kapujához ért, meglátott egy özvegyasszonyt, aki fát szedegetett. Megszólította, s azt mondta neki: »Adj nekem egy kis vizet valami edényben, hadd igyam.«10 Il se leva donc et partit pour Sarepta. Lorsqu’il arriva à la porte de la ville, une veuve était là qui ramassait du bois. Il l’appela et lui dit: “Voudrais-tu me chercher un peu d’eau dans cette cruche pour que je boive.”
11 Amikor aztán az elment, hogy hozzon, ő így kiáltott utána: »Hozz nekem, kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.«11 Comme elle allait en prendre, il l’appela et lui dit: “Voudrais-tu m’apporter aussi un morceau de pain.”
12 Az ezt felelte: »Az Úrnak, a te Istenednek életére mondom, hogy nincs semmiféle kenyerem, csak egy maroknyi lisztem a vékában s egy kis olajam a korsóban: éppen egy pár darabka fát szedek, hogy elkészítsem azt magamnak s fiamnak, hogy megegyük, s azután meghaljunk.«12 Elle répondit: “Aussi vrai que Yahvé ton Dieu est vivant, je n’ai rien de cuit, je n’ai qu’un peu de farine dans un pot et un peu d’huile dans une cruche. Je m’en vais ramasser deux morceaux de bois et je reviens le préparer à la maison pour moi et pour mon fils. Nous le mangerons, et ensuite ce sera la mort.”
13 Azt mondta neki Illés: »Ne félj, csak eredj, s tégy, ahogy mondtad. Először azonban nekem készíts abból a lisztecskéből egy kis hamuban sült lepényt, s hozd ki azt nekem. Magadnak és fiadnak azután csinálj.13 Élie lui dit: “N’aie pas peur, rentre et fais ce que tu as dit; seulement prépare-moi d’abord une petite galette que tu m’apporteras, tu en feras une ensuite pour toi et pour ton fils.
14 Ezt üzeni ugyanis az Úr, Izrael Istene: ‘Nem ürül ki lisztes vékád, s nem apad el olajos korsód mindaddig, amíg esőt nem ad az Úr a föld színére.’«14 Car voici ce que dit Yahvé, Dieu d’Israël: La farine du pot ne s’épuisera pas, l’huile dans la cruche ne se terminera pas jusqu’au jour où Yahvé fera tomber la pluie sur la terre.”
15 Erre az elment, s Illés szava szerint cselekedett, és evett ő s az asszony s egész házanépe, s attól a naptól kezdve15 Elle partit donc et fit comme Élie le lui avait dit, et pendant longtemps ils eurent à manger, lui et elle et le fils.
16 nem ürült ki a lisztes véka, s nem apadt el az olajos korsó – az Úr szava szerint, amelyet Illés által szólt.16 La farine du pot ne s’épuisa pas et l’huile dans la cruche ne se termina pas, selon la parole que Yahvé avait dite par la bouche d’Élie.
17 Történt pedig ezek után, hogy megbetegedett az asszonynak, a ház asszonyának fia, s olyan súlyos volt betegsége, hogy nem maradt lélegzet benne.17 Dans la suite il arriva que le fils de la maîtresse de maison tomba malade; sa maladie empira et il rendit le dernier souffle.
18 Azt mondta azért az asszony Illésnek: »Mi dolgom van veled, Isten embere? Azért jöttél-e hozzám, hogy felhívd a figyelmet vétkeimre, s megöld fiamat?«18 Alors elle dit à Élie: “Pourquoi t’es-tu mis dans mes affaires, homme de Dieu? Es-tu venu chez moi pour remettre devant Dieu toutes mes fautes et pour faire mourir mon fils?”
19 Azt mondta erre neki Illés: »Add ide fiadat.« Azzal elvette öléből, s felvitte a tetőszobába, ahol ő lakott, s ágyára fektette,19 Il lui répondit: “Donne-moi ton fils.” Élie le prit des bras de cette femme, il le monta dans la chambre haute où il logeait et le coucha sur son lit.
20 majd kiáltott az Úrhoz és azt mondta: »Uram, Istenem, sújtod ezt az özvegyet is, akinél én úgy ahogy ellátást találok, hogy fiát így megölöd?«20 Puis il invoqua Yahvé: “Yahvé, mon Dieu, dit-il, feras-tu venir le malheur même sur cette veuve qui me loge, feras-tu mourir son fils?”
21 Aztán kinyújtotta magát, s háromszor ráborult a gyermekre, s az Úrhoz kiáltott és azt mondta: »Uram Istenem, kérlek, térjen vissza e gyermek lelke a testébe.«21 Alors il s’allongea par trois fois sur l’enfant et il invoqua Yahvé: “Yahvé mon Dieu, redonne à cet enfant le souffle de vie.”
22 Az Úr meg is hallgatta Illés szavát, s a gyermek lelke visszatért bele, s az ismét élt.22 Yahvé entendit l’appel d’Élie et le souffle de l’enfant lui revint: il était vivant!
23 Erre Illés vette a gyermeket, levitte a felső teremből az alsó házba, átadta anyjának, s azt mondta neki: »Íme, fiad él.«23 Élie prit l’enfant, le fit descendre de la chambre haute dans la maison, et le redonna à sa mère. Élie lui dit: “Regarde, ton fils est vivant.”
24 Az asszony azt felelte Illésnek: »Ezáltal most megtudtam, hogy az Isten embere vagy, s az Úr szava igaz a te szádban.«24 Alors la femme dit à Élie: “Maintenant je sais que tu es un homme de Dieu, et quand tu dis la parole de Dieu, c’est vrai!”