Siracide 37

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Tous tes amis diront: “Moi aussi, je t’aime bien”, mais l’ami peut ne l’être que de nom.	1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,
2 N’est-ce pas tristesse mortelle quand un compagnon ou un ami se change en ennemi?	2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!
3 Ô mauvais désirs, d’où êtes-vous sortis pour couvrir la terre de tromperies?	3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?
4 Voyez ce compagnon qui profite de la bonne fortune de son ami: que vienne le malheur, il se tourne contre lui.	4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.
5 Voyez ce compagnon qui souffre pour son ami tant qu’il y a profit pour son ventre: que vienne le danger, il ne pense qu’à se mettre à l’abri.	5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.
6 Que ton cœur n’oublie pas ton ami, ne le laisse pas tomber si tu deviens riche.	6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!
7 Tout conseiller fait valoir son avis, mais plus d’un conseille dans son propre intérêt.	7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.
8 Fais attention à qui te conseille: demande-toi d’abord de quoi il a besoin, car il parlera selon son intérêt. Peut-être cherche-t-il à te rouler.	8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.
9 “Ta décision est bonne” dira-t-il, puis il suivra l’affaire pour voir ce qui t’arrive.	9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,
10 Ne consulte pas celui qui n’a pas confiance en toi, cache tes intentions à ceux qui sont jaloux de toi.	10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:
11 Ne consulte jamais une femme sur sa rivale, un lâche à propos de la guerre, un négociant pour un taux d’échange, un acheteur si tu vends, un jaloux s’il s’agit de reconnaissance, un égoïste s’il s’agit de bienfaisance, un paresseux pour quelque chose à faire, un ouvrier à la journée pour la fin du travail, un domestique fainéant pour une grosse besogne.	11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.
12 Mais cherche la compagnie d’un vrai croyant que tu sais respectueux des commandements, dont l’âme est proche de la tienne, et qui partagera ta souffrance si tu échoues.	12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,
13 Puis tiens-toi fermement à la décision qui naîtra de toi, car personne ne mérite davantage ta confiance.	13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,
14 Notre propre intuition voit parfois plus clair que les sept sentinelles qui veillent sur la hauteur.	14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!
15 Mais par-dessus tout prie le Très-Haut pour qu’il te mette dans le vrai..	15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,
16 Avant d’entreprendre, il faut penser; avant toute action il y a un projet.	16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!
17 La décision peut s’orienter suivant quatre chemins:	17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!
18 le bien ou le mal, la vie ou la mort. C’est ta décision qui fait le choix.	18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.
19 Tel homme est bon pour instruire les autres, qui pour lui-même ne vaut rien.	19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.
20 Le beau parleur se fait détester: on le laissera mourir de faim.	20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!
21 Il n’a pas reçu la grâce qui vient du Seigneur: il est dépourvu de sagesse.	21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.
22 Mais d’autres ont en eux la sagesse; on peut leur faire confiance quand ils déversent les fruits de leur intelligence.	22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.
23 L’homme sage instruit son propre peuple: on peut se fier aux fruits de son intelligence.	23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;
24 L’homme sage est comblé de bénédictions, tous ceux qui le voient disent ses louanges.	24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.
25 Chacun ne vit qu’un certain nombre de jours, mais les jours d’Israël passeront toute mesure.	25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,
26 Le sage jouira de la confiance de son peuple, son nom vivra à jamais.	26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.
27 Mon enfant, vois toi-même ce qui te réussit: vois ce qui est mauvais pour toi et sache t’en priver.	27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.
28 Car tout ne convient pas à tous, et tout le monde ne s’accommode pas des mêmes choses.	28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!
29 N’abuse pas de tout ce qui te plaît, ne te jette pas sur la nourriture,	29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!
30 car trop manger rend malade, et la goinfrerie provoque l’indigestion.	30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.
31 Beaucoup de gens sont morts de leurs excès, alors qu’en se modérant ils auraient prolongé leur vie.	31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.