| 1 És az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: | 1 ܘܗܘܐ ܥܠܝ ܦܬܓܡܗ ܕܡܪܝܐ ܠܡܐܡܪ |
| 2 »Te tehát, emberfia, zengj gyászéneket Tíruszról, | 2 ܐܢܬ ܕܝܢ ܒܪ ܐܢܫܐ ܐܠܝ ܐܘܠܝܬܐ ܥܠ ܨܘܪ |
| 3 és mondjad Tírusznak, aki a tenger bejáratainál lakik, s kereskedést folytat a népekkel számos sziget felé: Így szól az Úr Isten: Ó Tírusz, te azt mondod: ‘Tökéletes szépségű vagyok én, | 3 ܘܐܡܪ ܠܨܘܪ ܕܝܬ̇ܒܐ ܒܡܥܠܢܐ ܕܝܡܐ ܬܐܓܘܪܬܐ ܕܥܡ̈ܡܐ ܘܕܓܙܪ̈ܬܐ ܣ̈ܓܝܐܬܐ ܗܟܢܐ ܐܡ̇ܪ ܡܪܐ ܡܪ̈ܘܬܐ ܨܘܪ ܐܢܬܝ ܐܡܪܬܝ ܕܐܢܐ ܐܢܐ ܟܠܝܠܐ ܕܫܘܒܚܐ |
| 4 a tenger szívében lakom!’ Szomszédaid, akik felépítettek, tökéletes szépségűvé tettek. | 4 ܬܚ̈ܘܡܝܟܝ ܒܠܒܐ ܕܝܡ̈ܡܐ ܘܒ̈ܢܝܟܝ ܫܟܠܠܘ ܫܘܦܪܟܝ |
| 5 A Szánir ciprusfájából építettek téged, és egész bordázatodat a tenger számára; a Libanonról hoztak cédrust, hogy árbocot készítsenek neked. | 5 ܥܪ̈ܩܐ ܘܕܦ̈ܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܡܢ ܣܢܝܪ ܘܐܪ̈ܙܐ ܡܢ ܠܒܢܢ ܢܣܒܘ ܕܢܥܒܕܘܢ ܠܟܝ ܥܕܪ̈ܐ |
| 6 Evezőidet básáni tölgyekből gyalulták, gerendázatodat indiai elefántcsontból készítették neked, fülkéidet Itália szigeteinek fájából. | 6 ܘܡܢ ܒ̈ܠܘܛܐ ܕܒܝܫܢ ܥܒܕܘ ܠܩ̈ܝܟܝ ܘܕܦܝ̈ܟܝ ܥܒܕܘ ܕܫܢܐ ܕܦܝܠܐ ܡܢ ܓܙܪ̈ܬܐ ܕܟܬ̈ܝܐ |
| 7 Vitorláidat egyiptomi tarka bisszusból szőtték, hogy árbocra helyezzék; kék és vörös bíbor Elisa szigeteiről lett a te fedélzeted. | 7 ܘܩܪ̈ܡܐ ܕܒܘܨܐ ܕܨܒܬܟܝ ܐܝܬܝܘ ܡܢ ܡܨܪܝܢ ܕܢܗܘܐ ܠܟܝ ܐܬܐ ܬܟܠܬܐ ܘܐܪܓܘܢܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܡܢ ܓܙܪ̈ܬܐ ܕܐܠܣ ܠܬܟܣܝܬܟܝ |
| 8 Szidon és Árád lakói voltak evezőseid; bölcs férfijaid, ó Tírusz, lettek kormányosaid. | 8 ܥܡܘܪ̈ܐ ܕܨܝܕܢ ܘܕܐܪܘܕ ܗܘܘ ܕܒܪ̈ܝ ܠܩ̈ܝܟܝ ܚܟ̈ܝܡܝܟܝ ܨܘܪ ܗܘܘ ܡ̈ܠܚܝܟܝ |
| 9 Gebál vénei és bölcsei adtak hajósokat, hogy gondját viseljék sokféle árudnak; a tenger hajói és hajósai mind kereskedő népedhez tartoztak. | 9 ܣܒ̈ܐ ܕܓܒܠ ܘܚ̈ܟܝܡܝܗ̇ ܗܘܘ ܒ̈ܕܩܝ ܒܕܩܝ̈ܟܝ ܣ̈ܦܝܢܐ ܟܠܗܝܢ ܕܝܡܐ ܘܡ̈ܠܚܝܗܝܢ ܗܘܘ ܡܢ ܡܥܪ̈ܒܝܟܝ |
| 10 Perzsák, lídiaiak és líbiaiak voltak seregedben harcos férfijaid; pajzsot és sisakot akasztottak fel benned, hogy ékessé tegyenek. | 10 ܦܪ̈ܣܝܐ ܘܠܘ̈ܕܝܐ ܘܦܘ̈ܛܝܐ ܓܒܪ̈ܐ ܩܪ̈ܒܬܢܐ ܗܘܘ ܒܚ̈ܝܠܝܟܝ ܣܟܪ̈ܐ ܘܣܢܘܪ̈ܬܐ ܬܠܘ ܒܟܝ ܘܗܘܘ ܠܟܝ ܫܘܒܚܐ |
| 11 Árád fiai és hadsereged falaidon voltak körös-körül; s az őrök, akik tornyaidban voltak, körös-körül falaidra akasztották tegzüket; ők tették teljessé szépségedet. | 11 ܒܢ̈ܝ ܐܪܘܕ ܘܚܝ̈ܠܝܟܝ ܩܝ̇ܡܝܢ ܗܘܘ ܥܠ ܫܘܪ̈ܝܟܝ ܘܢ̇ܛܪܝܢ ܡ̈ܓܕܠܝܟܝ ܫ̈ܠܛܝܗܘܢ ܬܠܘ ܥܠ ܫܘܪ̈ܝܟܝ ܟܕ ܚܕܪܝܢ ܘܫܡܠܝܘ ܫܘܦܪܟܝ |
| 12 Veled kereskedtek a karthágóiak egész gazdaságuk nagyságával; ezüsttel, vassal, ónnal és ólommal árasztották el vásáraidat. | 12 ܬܪܫܝܫ ܒܝܬ ܬܐܓܘܪܬܟܝ ܘܣܘܓܐܐ ܕܥܘܬܪܟܝ ܣܐܡܐ ܘܦܪܙܠܐ ܘܐܢܟܐ ܘܐܒܪܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒܢ̣ܐ |
| 13 Jáván, Tubál és Mosok veled kereskedtek; rabszolgákat és ércedényeket hoztak népednek. | 13 ܝܘܢ ܘܬܘܒܝܠ ܘܡܫܟ ܬܓܪ̈ܝܟܝ ܒܢ̈ܦܫܬܐ ܕܒܢ̈ܝ ܐܢܫܐ ܘܡ̈ܐܢܐ ܕܢܚܫܐ |
| 14 Togorma házából lovakat, paripákat és öszvéreket hoztak piacodra. | 14 ܡܢ ܒܝܬ ܬܘܓܪܡܐ ܪ̈ܟܫܐ ܘܦܪ̈ܫܐ ܘܟܘ̈ܕܢܘܬܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒ̣ܢܐ |
| 15 Veled kereskedtek Dedán fiai, számos sziget árut juttatott kezednek; elefántcsontot és ébenfát adtak cserébe értékeidért. | 15 ܒܢ̈ܝ ܕܪܢ ܬܓܪ̈ܝܟܝ ܘܓܙܪ̈ܬܐ ܣܓܝܐ̈ܬܐ ܒܝܬ ܬܐܓܘܪܬܐ ܕܐ̈ܝܕܝܟܝ ܩܪ̈ܢܬܐ ܕܡܫܚܐ ܘܠܒܘܢܬܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܩܘܪ̈ܒܢܐ |
| 16 Veled kereskedett Szíria, mert oly sok volt az árud; drágakövet, bíbort, hímes ruhát, bisszust, selymet és rubint kínáltak vásáraidon. | 16 ܐܕܘܡ ܒܝܬ ܬܐܓܘܪܬܟܝ ܘܣܘܓܐܐ ܕܥܒ̇ܕܝ̈ܟܝ ܐܪܓܘܢܐ ܘܒܘܨܐ ܘܦܬܟܐ ܘܬܟܠܬܐ ܘܫܪܝܐ ܘܦܬܘܬܟܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒܢ̣ܐ |
| 17 Veled kereskedett Júda és Izrael földje elsőrangú gabonával; balzsamot, mézet, olajat és gyantát kínáltak vásáraidon. | 17 ܝܗܘܕܐ ܘܐܪܥܐ ܕܐܝܣܪܐܝܠ ܗܢܘܢ ܐܢܘܢ ܬܓܪ̈ܝܟܝ ܚ̈ܛܐ ܘܪܘܙܐ ܘܕܘܚܢܐ ܘܕܒܫܐ ܘܡܫܚܐ ܘܪ̈ܗܛܢܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒܢ̣ܐ |
| 18 Veled kereskedett Damaszkusz – mert oly sok volt az árud, mert oly nagyszámú volt mindenféle javad – finom borral és legszebb színű gyapjúval. | 18 ܕܪܡܣܘܩ ܒܝܬ ܬܐܓܘܪܬܟܝ ܘܣܘܓܐܐ ܕܥܒ̇ܕܝ̈ܟܝ ܘܣܘܓܐܐ ܕܥܘܬܪܟܝ ܒܚܡܪܐ ܫܡܝܢܐ ܘܒܥܡܪܐ ܚܘܪܐ |
| 19 Vedán, Jáván és Uzál vert vasat kínált vásáraidon; mirha, gyanta és illatos nád volt áruid között. | 19 ܘܕܢ ܘܝܘܢ ܡܢ ܐܘܙܠ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒܢ̣ܐ ܦܪܙܠܐ ܕܬܦܠܚܝܢ ܘܩܝ̈ܣܐ ܘܩ̈ܢܝܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒܢ̣ܐ |
| 20 Veled kereskedett Dedán nyeregszőnyegekkel. | 20 ܕܪܢ ܒܝܬ ܬܐܓܘܪܬܟܝ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܣܘܓܐܐ ܕܒܥܝܪܐ ܛܪܩܬܐ |
| 21 Arábia és Kedár minden fejedelme közvetítő kereskedést űzött veled; bárányokkal, kosokkal, gödölyékkel jöttek hozzád kereskedőid. | 21 ܘܕܟܪ̈ܐ ܘܐܡܪ̈ܐ ܘܓ̈ܕܝܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ |
| 22 Veled kereskedtek Sába és Reema árusai is mindenféle elsőrangú illatszerrel, drágakővel, arannyal, amelyet vásárodon kínáltak. | 22 ܬܓܪ̈ܐ ܕܫܒܐ ܘܕܪܥܡܐ ܒܣ̈ܡܢܐ ܛܪ̈ܩܐ ܘܟܐ̈ܦܐ ܛܒ̈ܬܐ ܘܕܗܒܐ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܠܙܒܢ̣ܐ |
| 23 Veled kereskedtek Hárán, Kene és Eden; Sába, Asszúr és Kelmád árusaid voltak. | 23 ܚܪܢ ܘܟܢܐ ܘܥܕܢ ܬܓܪ̈ܝ ܫܒܐ ܘܐܬܘܪ ܒܝܬ ܬܐܓܘܪܬܟܝ |
| 24 Ezek kereskedtek veled sokféle áruval, kék bíbortakarókkal, tarka hímzésekkel, becsomagolt, kötelekkel átkötött, értékes kincsekkel; cédrusfát is szolgáltattak kereskedésedhez. | 24 ܗܠܝܢ ܐܢܘܢ ܬܓܪ̈ܝܟܝ ܕܡܝܬܝܢ ܠܟܝ ܡܐ̈ܢܐ ܕܬܟܠܬܐ ܘܕܦܬܟܐ ܘܣ̈ܝܡܬܐ ܛܒ̈ܬܐ ܟܕ ܚ̈ܙܝܩܢ ܒܚ̈ܒܠܐ ܘܒܐ̈ܠܦܐ ܕܥܪܩܐ |
| 25 Tengeri hajóid az elsők voltak kereskedésedben, és beteltél, egészen dicsőséges lettél a tenger szívében. | 25 ܒ̈ܢܝ ܬܪܫܝܫ ܕܒܡܥܪ̈ܒܝܟܝ ܐܝܬܝܘ ܠܟܝ ܡܘܒ̈ܠܐ ܘܐܬܡܠܝܬܝ ܘܥܫܢܬܝ ܛܒ |
| 26 A nagy vizekre vittek téged evezőseid; a keleti szél összerombolt a tenger szívében. | 26 ܘܒܠܒܐ ܕܝܡ̈ܡܐ ܘܒܡ̈ܝܐ ܣܓ̈ܝܐܐ ܐܥܠܘܟܝ ܕܒܪ̈ܝ ܠܩ̈ܝܟܝ ܪܘܚܐ ܕܫܘܒܐ ܬܒܪܬܟܝ ܒܠܒܐ ܕܝܡ̈ܡܐ |
| 27 Gazdagságod, kincseid és sokféle javad, hajósaid és kormányosaid, akik felszerelésednek gondját viselik, népedet vezetik, úgyszintén harcos férfijaid is, akik benned vannak, benned levő sokaságoddal: elmerülnek a tenger szívébe romlásodnak napján. | 27 ܘܥܘܬܪܟܝ ܘܐܓܪܟܝ ܕܡܢ ܡܥܪ̈ܒܝܟܝ ܟܠܗܘܢ ܓܒܪ̈ܐ ܩܪ̈ܒܬܢܝܟܝ ܘܡܠܚ̈ܝܟܝ ܘܒ̈ܕܩܝ ܒܕܩ̈ܝܟܝ ܕܡܢ ܡܥܪ̈ܒܝܟܝ ܟܠܗܘܢ ܓܒܪ̈ܐ ܩܪ̈ܒܬܢܝܟܝ ܘܟܠܗ ܟܢܫܐ ܕܒܓܘܟܝ ܢܦܠܘܢ ܒܠܒܐ ܕܝܡ̈ܡܐ ܒܝܘܡܐ ܕܡܦܘܠܬܟܝ |
| 28 Kormányosaid kiáltásának hangjától megremegnek a hajóhadak; | 28 ܠܩܠܐ ܕܐܝܠܠܬܐ ܕܣ̈ܦܢܝܟܝ ܢܙܘܥܘܢ ܕܚܕܪܝܟܝ |
| 29 Leszállnak hajóikról az evezősök mindnyájan, a hajósok és a tenger kormányosai mind a szárazföldre lépnek, | 29 ܘܢܚܬܘܢ ܡܢ ܣܦܝܢ̈ܝܗܘܢ ܟܠܗܘܢ ܕܒܪ̈ܝ ܠܩ̈ܐ ܘܡ̈ܠܚܐ ܘܟܠܗܘܢ ܣ̈ܦܢܐ ܕܝܡܐ ܒܐܪܥܐ ܢܩܘܡܘܢ |
| 30 És jajgatnak miattad nagy szóval, keservesen kiáltanak, és port hintenek fejükre, hamuval hintik meg magukat. | 30 ܘܢܝܠܠܘܢ ܥܠܝܟܝ ܝܠܠܬܐ ܪܒܬܐ ܘܡܪܝܪܬܐ ܘܢܪܡܘܢ ܥܦܪܐ ܒܪ̈ܝܫܝܗܘܢ ܘܢܬܦܠܦܠܘܢ ܒܩܛܡܐ |
| 31 Miattad kopaszra nyírják magukat, és szőrruhába öltöznek; megsiratnak lelkük keservében keserves sírással. | 31 ܘܢܓܙܘܢ ܥܠܝܟܝ ܪ̈ܝܫܝܗܘܢ ܘܢܬܟܒܢܘܢ ܣܩ̈ܐ ܘܢܒܟܘܢ ܥܠܝܟܝ ܡܪܝܪܐܝܬ ܒܡܪ̈ܩܕܬܐ |
| 32 Gyászéneket kezdenek fölötted, És megsiratnak téged: ‘Mi volt hasonló Tíruszhoz, mely némaságba merült a tenger közepén? | 32 ܘܢܐܠܘܢ ܥܠܝܟܝ ܒܢܝ̈ܗܘܢ ܐ̈ܘܠܝܬܐ ܘܢܐܡܪܘܢ ܡ̇ܢ ܗܝ ܐܝܬ ܗܘܬ ܐܝܟ ܨܘܪ ܕܝܬ̇ܒܐ ܗܘܬ ܒܓܘ ܝܡܐ |
| 33 A tengerről jövő áruiddal kielégítettél sok népet; kincseid és népeid nagy számával gazdagokká tetted a föld királyait. | 33 ܟܕ ܢܦܩ ܩܢܝܢܟܝ ܡܢ ܝܡܐ ܐܣܒܥܬܝ ܥܡ̈ܡܐ ܣ̈ܓܝܐܐ ܘܡܢ ܣܘܓܐܐ ܕܥܘܬܪܟܝ ܘܕܬܐܓܘܪܬܟܝ ܐܥܬܪܬܝ ܡ̈ܠܟܐ ܕܐܪܥܐ |
| 34 Most összetörtél, eltűntél a tengerről; a mélységes vizekben merült el gazdagságod, benned levő sokaságod. | 34 ܒܙ̇ܒܢܐ ܕܐܬܬܒܪܬܝ ܘܢܦܠܬܝ ܒܥ̈ܘܡܩܘܗܝ ܕܝܡܐ ܬܐܓܘܪܬܟܝ ܘܟܠܗ ܟܢܫܟܝ ܢܦܠܘ ܒܓܘܟܝ |
| 35 A szigetek lakói valamennyien megdöbbennek feletted, és királyaik megborzadnak félelmükben mindnyájan, elváltoznak színükben. | 35 ܟܠܗܘܢ ܥܡܪ̈ܝ ܓܙܪ̈ܬܐ ܬܡܗܘ ܥܠܝܟܝ ܘܡ̈ܠܟܝܗܘܢ ܬܘܪܘ ܘܕܡܥܘ ܐ̈ܦܝܗܘܢ |
| 36 Süvöltenek feletted a népek kereskedői: semmivé lettél, és nem leszel soha többé.’« | 36 ܬܓܪ̈ܐ ܕܥܡ̈ܡܐ ܐܫܪܩܘ ܥܠܝܟܝ ܠܐܒܕܢܐ ܗܘܝܬܝ ܘܠܝܬ ܐܢܬܝ ܠܥܠܡ |