Ezekiel jövendölése 21

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Pattloch Bibel
1 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	1 Das Wort des Herrn erging an mich:
2 »Emberfia, fordítsd arcodat dél felé és beszélj Dél ellen, jövendölj a Délvidék erdeje ellen.	2 "Menschensohn, richte dein Antlitz südwärts, weissage gegen Süden zu, tritt als Prophet auf wider den Wald des südlichen Gefildes!
3 Ezt mondd a Délvidék erdejének: Halld az Úr szavát! Így szól az Úr Isten: Íme, tüzet gyújtok benned, és elégetek benned minden zöldellő fát és minden száraz fát. Senki sem oltja el a tűzvész lángját, s az egész terület, déltől északig, elhamvad majd benne.	3 Sprich zu dem Wald des Südlandes: Höre das Wort des Herrn! So spricht der Gebieter und Herr: Siehe, ich zünde ein Feuer in dir an; das soll in dir jeden frischen Baum und jeden dürren Baum fressen. Nicht verlöschen soll die lodernde Flamme, sondern die ganze Oberfläche von Süden bis Norden soll von ihr versengt werden.
4 És meglátja majd minden ember, hogy én, az Úr, gyújtottam fel azt, és senki sem oltja el.«	4 Dann werden alle Menschen sehen, daß ich, der Herr, sie entzündet habe; nicht verlöschen soll sie!"
5 Ekkor így szóltam: »Jaj, jaj, jaj, Uram Isten! Ezek azt mondják majd rólam: ‘Vajon nem talányokban beszél-e ez?’«.	5 Da antwortete ich: "Ach, Gebieter und Herr, diese sagen von mir: "Trägt er nicht lauter rätselhafte Gleichnisse vor?""
6 Ekkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	6 Das Wort des Herrn erging an mich:
7 »Emberfia, fordítsd arcodat Jeruzsálem ellen, beszélj a szentély ellen és jövendölj Izrael földje ellen.	7 "Menschensohn, richte dein Antlitz wider Jerusalem und weissage gegen sein Heiligtum! Tritt wider das Land Israel als Prophet auf!
8 Ezt mondd Izrael földjének: Így szól az Úr Isten: Íme, én ellened fordulok! Kirántom hüvelyéből kardomat és megölöm benned az igazat és az istentelent!	8 Sprich zum Lande Israel: So spricht der Gebieter und Herr: Siehe, ich schreite gegen dich ein; ich ziehe mein Schwert aus seiner Scheide und vertilge aus dir Unschuldige und Schuldige!
9 Hogy megöljem benned az igazat és az istentelent, azért megy ki hüvelyéből kardom minden ember ellen, déltől egészen északig;	9 Weil ich aus dir Unschuldige und Schuldige vertilgen will, darum fährt mein Schwert aus seiner Scheide gegen alle Menschen vom Süden bis zum Norden.
10 hadd tudja meg minden ember, hogy én, az Úr, rántottam ki hüvelyéből kardomat és az nem tér vissza többé!	10 Dann werden alle erkennen, daß ich, der Herr, mein Schwert aus seiner Scheide gezückt habe; es soll nicht mehr zurückkehren.
11 Te pedig, emberfia, sóhajts ágyékszakadásig, keserűséggel sóhajtozzál előttük.	11 Du aber, Menschensohn, seufze mit zusammengebrochenen Hüften und stöhne in bitterem Schmerz vor ihren Augen!
12 És ha mondják neked: ‘Miért sóhajtozol?’ – mondd nekik: Egy hír miatt, mert eljön az; akkor majd elbágyad minden szív, ellankad minden kéz, elcsügged minden lélek, és minden térd vízben ázik; íme, eljön ez és meglesz« – mondja az Úr Isten.	12 Fragen sie dich dann: "Worüber mußt du seufzen?", so sprich: Darüber, daß eine Kunde eintrifft, bei der jedes Herz zerfließt, alle Hände erschlaffen, jeder Geist verzagt und alle Knie von Wasser triefen. Siehe, sie wird eintreffen und sich erfüllen" - Spruch des Gebieters und Herrn.
13 Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	13 Das Wort des Herrn erging an mich:
14 »Emberfia, jövendölj és mondd: Így szól az Úr Isten: Beszélj! A kard, a kard meg van élesítve és ki van fenve!	14 "Menschensohn, tritt als Prophet auf und sprich: So spricht der Herr; sage: Ein Schwert, ein Schwert ist geschärft und auch gefegt.
15 Meg van élesítve, hogy leölje az áldozatokat; ki van fenve, hogy villogjon. Elmozdítod fiam jogarát, ledöntesz minden fát!	15 Um ein Schlachten zu vollziehen, ist es geschärft, um blitzen zu können, ist es gefegt. [Man soll sich nicht freuen über das Zepter, das jeden Baum fällt.]
16 Azért adtam fenésre, hogy kézben tartsák; meg van élesítve ez a kard és ki van fenve, hogy az öldöklő kezében legyen.	16 Man gab es dem, der es fegte, damit er es emsig zurHand nehme. Geschärft ist das Schwert und gefegt, um in die Hand eines Würgers gegeben zu werden.
17 Kiálts és jajgass, emberfia, mert az készen áll népem ellen, készen Izrael minden menekülő vezére ellen; a kard élére kerülnek népemmel együtt, ezért üss combodra.	17 Schreie und heule, Menschensohn; denn es geht gegen mein Volk los! Es geht gegen alle Fürsten Israels; dem Schwerte sind sie verfallen samt meinem Volk. Darum schlage an deine Hüfte!
18 Mert megállta a próbát; s mi lesz, ha majd megszünteti a jogart, és az nem lesz többé? – mondja az Úr Isten. –	18 Denn es wurde geprüft. [Und was wird sein, wenn auch das Bäume fällende Zepter nicht mehr ist?]" - Spruch des Gebieters und Herrn.
19 Te pedig, emberfia, jövendölj, és tapsolj kezeddel; sújtson kétszer a kard, sújtson háromszor az öldöklő kard! A nagy öldöklés kardja ez, mely megrémíti őket,	19 "Du aber, Menschensohn, tritt als Prophet auf und schlage erregt die Hände ineinander! Verdoppelt werde das Schwert, verdreifacht sogar! Ein Mordschwert ist es, ein riesiges Mordschwert, das tief in sie eindringt.
20 elbágyasztja szívüket, és naggyá teszi a pusztulást. Minden kapujukba odaállítom az éles kard rémségét, mely ki van fenve, hogy villogjon, melyet felkötnek, hogy öldököljön!	20 Die Herzen sollen verzagen und die Gefallenen zahlreich sein! An all ihre Tore bringe ich das Schlachten des Schwertes. Ja, es ist zum Blitzen gemacht, zum Schlachten gefegt.
21 ‘Légy éles! Fordulj jobbra vagy balra, amerre csak kedve tartja élednek!’	21 Fahre mit Schärfe drein nach rechts und nach links, wohin immer deine Schneide gerichtet ist!
22 Mert én is tapsolok majd kezemmel és kitöltöm bosszúságomat; én, az Úr, szóltam!«	22 Auch ich schlage erregt meine Hände ineinander und stille meinen Grimm. Ich, der Herr, habe gesprochen."
23 Aztán az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	23 Das Wort des Herrn erging an mich:
24 »Te pedig, emberfia, készíts magadnak két utat, hogy eljöjjön rajta Babilon királyának kardja; egy országból induljon ki mind a kettő. Faragj útjelzőt, a város felé vivő út kezdetén faragd ki.	24 "Du, Menschensohn, mache dir zwei Wegrichtungen, auf denen das Schwert des Babelkönigs kommen kann! Beide sollen sie von einem einzigen Lande ausgehen. Auch einen Wegweiser sollst du an den Ausgangspunkt des Weges zu jeder Stadt
25 Készíts utat, hogy eljöjjön a kard Ammon fiainak Rabbátja ellen, és Júda ellen, a jól megerősített Jeruzsálem ellen.	25 hinstellen, auf dem das Schwert nach Rabbat-Ammon und nach Juda mit seiner Festung Jerusalem kommen kann.
26 Mert Babilon királya megáll az út elágazásánál, a két út elején; jóslatot keres, rázza a nyilakat, megkérdezi a bálványokat, tanácsot keres a belső részekben.	26 Denn der König von Babel steht an der Wegscheide, am Ausgangspunkt beider Wegrichtungen. Zu Wahrsagungszwecken hat er die Pfeile geschüttelt, die Theraphim (Hausgötzen) befragt, die Leber beschaut.
27 Jeruzsálem ellen szól a sors, amely jobbkezébe jut, hogy faltörő kosokat állítson fel, hogy száját megnyissa az öldöklésre, hogy szavát csatakiáltásra emelje, hogy faltörő kosokat állítson a kapuk ellen, hogy töltést emeljen, hogy sáncokat építsen.	27 In seiner Rechten ist die Auskunft "Jerusalem", daß er den Mund zum Kriegsgeschrei auftun, die Stimme zum Schlachtruf erheben, Sturmböcke wider die Tore aufstellen, einen Wall aufschütten und Belagerungswerke bauen solle.
28 Mint valami hamis jóslat áll ez előttük; az ő szemükben még hetek és hetek állnak rendelkezésükre; ő azonban a gonoszságra gondol, hogy ostromra keljen.	28 Ihnen selber aber erscheint es nach ihrer Ansicht wie eine falsche Wahrsagung. Sie können zwar heilige Eidschwüre vorweisen; doch er bringt ihre Schuld in Erinnerung, damit sie hart angefaßt werden.
29 Ezért így szól az Úr Isten: Mivel emlékezetbe idéztétek gonoszságotokat és nyilvánosságra hoztátok törvényszegéseiteket, és bűneitek kitűnnek minden cselekedetetekből, mondom, mivelhogy emlékezetbe idéztétek ezeket, kézre kerültök!	29 Darum spricht der Gebieter und Herr: Weil man eure Schuld in Erinnerung brachte, wobei eure Vergehen offenbar wurden, so daß eure Verfehlungen ans Licht kamen bei all euren Taten -, weil ihr also in Erinnerung gebracht wurdet, darum sollt ihr mit harter Hand angefaßt werden.
30 Te pedig, Izraelnek szentségtelen, gonosz fejedelme, kinek napja elérkezik a végső bűnhődés idején –	30 Du aber, schändlicher Frevler, Fürst Israels, dessen Tag gekommen ist zur Zeit der Endschuld,
31 így szól az Úr Isten – rakd le a süveget, vedd le a koronát! Egyik sem lesz többé ugyanaz! Az alacsony a magasba kerül, és a magas a mélybe.	31 so spricht der Gebieter und Herr: Weg mit dem Turban, fort mit dem Diadem! Es bleibt nicht wie bisher! Das Niedere wird erhöht, das Hohe erniedrigt.
32 Rommá, rommá, rommá teszem, és ez nem lesz többé, míg el nem jön Az, akit megillet az uralom, és neki nem adom.	32 Zu Trümmern, zu Trümmern, zu Trümmern mache ich die Stadt. Auch sie bleibt nicht bestehen, sobald er kommt, dem das Gericht zusteht und dem ich es übergebe.
33 Te pedig, emberfia, jövendölj, és mondd: Így szól az Úr Isten Ammon fiaihoz és az ő gyalázkodásukhoz, és mondd: Kard! Kard! Kirántottalak hüvelyedből, hogy öldökölj, kifentelek, hogy gyilkolj és villogj,	33 Du aber, Menschensohn, tritt als Prophet auf und rede: So spricht der Gebieter und Herr über die Ammoniter und über ihr Höhnen; und du sollst sagen: Schwert, o Schwert, zum Schlachten gezückt, zur Vernichtung gefegt, daß es blitze.
34 hogy mialatt rólad hiábavalóságokat látnak és hazugságokat jövendölnek, téged a megölésre szánt istentelenek nyakára tegyenek, akiknek napja elérkezik, mihelyt betelik a gonoszság kitűzött ideje.	34 Man schaute dir Falsches, wahrsagte dir Lügen, um dich an den Hals der schändlichen Frevler zu legen, deren Tag gekommen ist zur Zeit ihrer Endschuld.
35 Térj vissza hüvelyedbe! Azon a helyen, ahol megteremtettek, a saját szülőföldeden ítéllek meg,	35 Zurück mit ihm in seine Scheide! Am Ort, wo du erschaffen wurdest, im Lande deiner Herkunft will ich dich richten.
36 és kiöntöm rád bosszúságomat. Haragom tüzével fújok rád és oktalan emberek kezébe adlak, akik a végpusztulást kovácsolják.	36 Ich schütte meinen Groll über dich aus, ich schnaube gegen dich mit dem Feuer meines Ingrimms. Ich gebe dich in die Hand viehischer Menschen, die Verderben schmieden.
37 A tűznek eledele leszel, folyni fog véred az ország közepén, feledésbe jutsz, mert én, az Úr, szóltam!«	37 Dem Feuer magst du zum Fraße dienen, es fließe inmitten des Landes dein Blut! Nicht mehr wird man deiner gedenken; denn ich, der Herr, habe gesprochen."