Jeremiás könyve 45

Káldi-Neovulgáta	Hrvatska Biblija
¹ Az ige, amelyet Jeremiás próféta mondott Báruknak, Néria fiának, amikor az leírta egy könyvbe ezeket az igéket Jeremiás diktálása után, Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:	¹ Riječ koju uputi Jeremija proroku Baruhu, sinu Nerijinu, dok je on te riječi iz usta Jeremijinih pisao u knjigu, četvrte godine Jojakima, sina Jošijina, kralja judejskoga:
² »Így szól az Úr, Izrael Istene, rólad, Báruk:	² Ovako govori Jahve, Bog Izraelov, za tebe, Baruše:
³ Azt mondtad: ‘Jaj nekem, mert az Úr bánattal tetézte fájdalmamat! Elfáradtam sóhajtozásomban, és nyugalmat nem találok!’	³ »Jer si rekao: ‘Jao meni jer mi Jahve dodaje nevolju na nevolju. Sustadoh uzdišući i ne mogu naći mira!’
⁴ Ezt mondd neki: Így szól az Úr: Íme, amit felépítettem, lerombolom, és amit elültettem, kigyomlálom; az egész földre vonatkozik ez.	⁴ Ovako govori Jahve: ‘Evo, što sam sagradio, porušit ću, što sam zasadio, iščupat ću – po svoj zemlji!
⁵ Te mégis nagy dolgokat kérsz magadnak? Ne kérj! Mert íme, én bajt hozok minden testre – mondja az Úr –, neked azonban zsákmányul adom életedet mindazokon a helyeken, ahová csak mégy.«	⁵ A ti tražiš za se čudesa! Ne traži toga! Jer, gle, svalit ću zlo na sve živo’ – riječ je Jahvina. ‘A tebi ću kao plijen pokloniti život tvoj na svim mjestima kamo dođeš.’«