A zsoltárok könyve 64

Káldi-Neovulgáta	Menge Bibel
¹ A karvezetőnek. Dávid zsoltára.	¹ Dem Musikmeister, ein Psalm Davids.
² Hallgasd meg, Isten, esdő könyörgésemet, szabadítsd meg lelkemet az ellenség félelmétől!	² Höre, o Gott, meine Stimme, wenn ich klage,vor dem Feinde, der mich schreckt, behüte mein Leben!
³ Oltalmazz meg a gonoszok gyülekezetétől, a gonosztevők sokaságától!	³ Schirme mich vor den Plänen der bösen Buben,vor der lärmenden Rotte der Übeltäter,
⁴ Nyelvük, mint a megélesített kard, keserű beszédük, mint a felajzott íj,	⁴ die ihre Zunge schärfen wie ein Schwert,giftige Worte als ihre Pfeile auf den Bogen legen,
⁵ hogy titkon lenyilazzák az ártatlant. Le is nyilazzák hirtelen, anélkül, hogy félnének,	⁵ um im Versteck auf den Frommen zu schießen:unversehens schießen sie auf ihn ohne Scheu.
⁶ megátalkodnak gonosz szándékukban. Megegyeznek, hogy tőrt vetnek titokban, azt mondogatják: »Ki látja meg?«	⁶ Sie ermutigen sich zu bösem Anschlag,verabreden, heimlich Schlingen zu legen;sie denken: »Wer wird sie sehen?«
⁷ Gonoszságokat terveznek és véghezviszik a kigondolt terveket. Az ember benseje és szíve kikutathatatlan.	⁷ Sie sinnen auf Freveltaten: »Wir sind fertig, der Plan ist fein erdacht!«Und das Innere jedes Menschen und das Herz sind unergründlich.
⁸ De Isten lenyilazza őket; hirtelen megsebesülnek,	⁸ Da trifft sie Gott mit dem Pfeil,urplötzlich fühlen sie sich verwundet:
⁹ és saját nyelvük lesz romlásukra. Fejét csóválja mindenki, aki látja őket,	⁹ ihre eigene Zunge hat sie zu Fall gebracht;alle, die sie sehen, schütteln das Haupt.
¹⁰ és félelem fog el minden embert; Hirdetik Isten tetteit, és megértik cselekedeteit.	¹⁰ Da fürchten sich alle Menschenund bekennen: »Das hat Gott getan!«und erwägen sein Walten.
¹¹ Örvendezik akkor majd az igaz az Úrban, benne reménykedik, és mindnyájan dicsekszenek az igaz szívűek.	¹¹ Der Gerechte freut sich des HERRNund nimmt seine Zuflucht zu ihm,und alle redlichen Herzen preisen sich glücklich.