A zsoltárok könyve 110

Káldi-Neovulgáta	El libro del Pueblo de Dios
¹ Dávid zsoltára. Szólt az Úr az én Uramnak: »Ülj az én jobbomra, amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem.«	¹ De David. Salmo. Dijo el Señor a mi Señor: «Siéntate a mi derecha, mientras yo pongo a tus enemigos como estrado de tus pies».
² Hatalmas jogarodat kinyújtja az Úr Sionból: uralkodj ellenségeid között!	² El Señor extenderá el poder de tu cetro: «¡Domina desde Sión, en medio de tus enemigos!».
³ Tied lesz az uralom hatalmadnak napján a szentek fényességében; A hajnalcsillag előtt, mint harmatot, nemzettelek téged.	³ «Tú eres príncipe desde tu nacimiento, con esplendor de santidad; yo mismo te engendré como rocío, desde el seno de la aurora».
⁴ Megesküdött az Úr és nem bánja meg: »Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint.«	⁴ El Señor lo ha jurado y no se retractará: «Tú eres sacerdote para siempre, a la manera de Melquisedec».
⁵ Jobbod felől az Úr áll, királyokat tipor össze haragjának napján.	⁵ A tu derecha, Señor, él derrotará a los reyes, en el día de su enojo;
⁶ Ítéletet tart a nemzetek között: halomba rakja a halottakat, fejeket zúz össze a széles földön.	⁶ juzgará a las naciones, amontonará cadáveres y aplastará cabezas por toda la tierra.
⁷ Patakból iszik útközben, azért emeli magasra fejét.	⁷ En el camino beberá del torrente, por eso erguirá su cabeza.