| 1 Egy asszony pedig a próféták feleségei közül segítségért kiáltott Elizeushoz, mondván: »Szolgád, a férjem meghalt, s te tudod, hogy szolgád félte az Urat, s íme, eljött a hitelező, hogy elvegye két fiamat, s rabszolgáivá tegye.« | 1 ואשה אחת מנשי בני הנביאים צעקה אל אלישע לאמר עבדך אישי מת ואתה ידעת כי עבדך היה ירא את יהוה והנשה בא לקחת את שני ילדי לו לעבדים |
| 2 Azt mondta neki Elizeus: »Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Mondd meg nekem, mid van házadban?« Ő azt felelte: »Nincs nekem, szolgálódnak semmim sem házamban, csak egy kis olajom, amellyel kenni szoktam magamat.« | 2 ויאמר אליה אלישע מה אעשה לך הגידי לי מה יש לכי בבית ותאמר אין לשפחתך כל בבית כי אם אסוך שמן |
| 3 Azt mondta erre neki: »Eredj, kérj kölcsön minden szomszédasszonyodtól üres edényeket, de ne keveset, | 3 ויאמר לכי שאלי לך כלים מן החוץ מאת כל שכנכי כלים רקים אל תמעיטי |
| 4 aztán menj be házadba, s ha benn leszel fiaiddal együtt, zárd be ajtódat, s tölts olajodból mindezekbe az edényekbe, s ha megtelnek, állítsd őket félre.« | 4 ובאת וסגרת הדלת בעדך ובעד בניך ויצקת על כל הכלים האלה והמלא תסיעי |
| 5 Elment tehát az asszony, s rázárta magára s fiaira az ajtót, s azok adogatták az edényeket, ő pedig töltögetett. | 5 ותלך מאתו ותסגר הדלת בעדה ובעד בניה הם מגשים אליה והיא מיצקת |
| 6 Amikor aztán megteltek az edények, azt mondta fiának: »Hozz ide nekem még edényt.« De az azt felelte: »Nincsen.« Ekkor megállt az olaj. | 6 ויהי כמלאת הכלים ותאמר אל בנה הגישה אלי עוד כלי ויאמר אליה אין עוד כלי ויעמד השמן |
| 7 Erre elment, s elmondta a dolgot az Isten emberének. Ő ezt mondta: »Eredj, add el az olajat, s fizesd ki hiteleződet, te pedig s fiaid éljetek abból, ami megmarad.« | 7 ותבא ותגד לאיש האלהים ויאמר לכי מכרי את השמן ושלמי את נשיכי ואת בניכי תחיי בנותר |
| 8 Történt pedig egy napon, hogy Elizeus keresztülment Sunámon. Volt azonban ott egy előkelő asszony, s az feltartóztatta, hogy étkezzék nála. Így aztán valahányszor arra járt, betért hozzá, hogy étkezzék. | 8 ויהי היום ויעבר אלישע אל שונם ושם אשה גדולה ותחזק בו לאכל לחם ויהי מדי עברו יסר שמה לאכל לחם |
| 9 Erre az asszony azt mondta férjének: »Úgy veszem észre, hogy Istennek szent embere az, aki gyakorta erre jár mifelénk. | 9 ותאמר אל אישה הנה נא ידעתי כי איש אלהים קדוש הוא עבר עלינו תמיד |
| 10 Csináltassunk tehát neki egy kis tetőszobát, tegyünk bele neki ágyat, asztalt, széket és mécsest, hogy ha hozzánk jön, ott ellehessen.« | 10 נעשה נא עלית קיר קטנה ונשים לו שם מטה ושלחן וכסא ומנורה והיה בבאו אלינו יסור שמה |
| 11 Történt erre egy napon, hogy eljött és betért a tetőszobába, s ott megpihent. | 11 ויהי היום ויבא שמה ויסר אל העליה וישכב שמה |
| 12 Majd azt mondta legényének, Giezinek: »Hívd elő azt a sunemi asszonyt.« Amikor előhívta, s az elébe állt, | 12 ויאמר אל גחזי נערו קרא לשונמית הזאת ויקרא לה ותעמד לפניו |
| 13 azt mondta legényének: »Mondd neki: Íme, gondosan elláttál minket mindennel. Mit akarsz, hogy cselekedjem neked? Van-e valami ügyed, s akarod-e, hogy szóljak a királynak vagy a sereg fővezérének?« Ő azt felelte: »Én nyugodtan lakom népem között.« | 13 ויאמר לו אמר נא אליה הנה חרדת אלינו את כל החרדה הזאת מה לעשות לך היש לדבר לך אל המלך או אל שר הצבא ותאמר בתוך עמי אנכי ישבת |
| 14 Erre ő azt mondta: »Mit akar tehát, hogy cselekedjem neki?« Azt mondta erre Giezi: »Ne is kérdezd, hiszen fia nincs, s a férje vén.« | 14 ויאמר ומה לעשות לה ויאמר גיחזי אבל בן אין לה ואישה זקן |
| 15 Erre megparancsolta, hogy hívja oda, s amikor odahívta, s az megállt az ajtóban, | 15 ויאמר קרא לה ויקרא לה ותעמד בפתח |
| 16 azt mondta neki: »Esztendő fordultán, ebben az időben s ugyanebben az órában fiad lesz méhedben.« Ám ő azt felelte: »Ne, kérlek uram, Isten embere, ne hazudj szolgálódnak.« | 16 ויאמר למועד הזה כעת חיה אתי חבקת בן ותאמר אל אדני איש האלהים אל תכזב בשפחתך |
| 17 Az asszony csakugyan fogant, s fiút szült, abban az időben s abban az órában, amelyet Elizeus mondott. | 17 ותהר האשה ותלד בן למועד הזה כעת חיה אשר דבר אליה אלישע |
| 18 Fel is növekedett a gyermek. Amikor azonban egy napon kiment apjához, az aratókhoz, | 18 ויגדל הילד ויהי היום ויצא אל אביו אל הקצרים |
| 19 azt mondta apjának: »A fejem fáj, a fejem fáj.« Erre ő azt mondta a legénynek: »Vedd fel, s vidd el az anyjához.« | 19 ויאמר אל אביו ראשי ראשי ויאמר אל הנער שאהו אל אמו |
| 20 Az fel is vette és elvitte anyjához. Ő a térdén tartotta egészen délig, akkor meghalt. | 20 וישאהו ויביאהו אל אמו וישב על ברכיה עד הצהרים וימת |
| 21 Erre ő felment, rátette az Isten emberének ágyára, rázárta az ajtót, kiment, | 21 ותעל ותשכבהו על מטת איש האלהים ותסגר בעדו ותצא |
| 22 elhívta férjét és azt mondta: »Bocsáss el, kérlek, velem egy legényt meg egy szamarat, hadd siessek el az Isten emberéhez, majd visszajövök.« | 22 ותקרא אל אישה ותאמר שלחה נא לי אחד מן הנערים ואחת האתנות וארוצה עד איש האלהים ואשובה |
| 23 Ő azt mondta: »Miért mégy hozzá? Ma nincs sem újhold, sem szombat.« Ő azt felelte: »Csak hadd menjek.« | 23 ויאמר מדוע אתי הלכתי אליו היום לא חדש ולא שבת ותאמר שלום |
| 24 Azzal megnyergeltette a szamarat, s megparancsolta a legénynek: »Hajts, siess és meg ne állíts engem menetközben, hanem azt tedd, amit majd parancsolok neked.« | 24 ותחבש האתון ותאמר אל נערה נהג ולך אל תעצר לי לרכב כי אם אמרתי לך |
| 25 Elindult tehát, s eljutott az Isten emberéhez, a Kármel hegyére. Amikor az Isten embere átellenből meglátta, azt mondta legényének, Giezinek: »Íme, az a sunemi asszony. | 25 ותלך ותבוא אל איש האלהים אל הר הכרמל ויהי כראות איש האלהים אתה מנגד ויאמר אל גיחזי נערו הנה השונמית הלז |
| 26 Eredj csak eléje, s mondd neki: Jól vagy-e te s a férjed meg a fiad?« Ő azt felelte: »Jól.« | 26 עתה רוץ נא לקראתה ואמר לה השלום לך השלום לאישך השלום לילד ותאמר שלום |
| 27 Amikor aztán eljutott az Isten emberéhez a hegyre, megragadta lábát. Odament erre Giezi, hogy eltávolítsa, de az Isten embere azt mondta: »Hagyd csak, mert keserűségben van a lelke, de az Úr azt eltitkolta előlem, s nem adta tudtomra.« | 27 ותבא אל איש האלהים אל ההר ותחזק ברגליו ויגש גיחזי להדפה ויאמר איש האלהים הרפה לה כי נפשה מרה לה ויהוה העלים ממני ולא הגיד לי |
| 28 Az asszony azt mondta neki: »Vajon kértem-e én fiút uramtól? Nemde azt mondtam neked: Ne ámíts engem?« | 28 ותאמר השאלתי בן מאת אדני הלא אמרתי לא תשלה אתי |
| 29 Erre ő azt mondta Giezinek: »Övezd fel derekadat, s vedd kezedbe botomat, s menj el. Ha találkozol valakivel, ne köszöntsd, s ha köszönt téged valaki, ne válaszolj neki, s tedd botomat a gyermek arcára.« | 29 ויאמר לגיחזי חגר מתניך וקח משענתי בידך ולך כי תמצא איש לא תברכנו וכי יברכך איש לא תעננו ושמת משענתי על פני הנער |
| 30 Ám a gyermek anyja azt mondta: »Az Úr életére s a te életedre mondom, hogy nem hagylak el téged.« Felkelt tehát és követte. | 30 ותאמר אם הנער חי יהוה וחי נפשך אם אעזבך ויקם וילך אחריה |
| 31 Giezi azonban előrement, s rátette a botot a gyermek arcára, de az nem szólalt meg, s nem eszmélt fel. Erre visszatért, s jelentette neki, s azt mondta: »Nem kelt fel a gyermek.« | 31 וגחזי עבר לפניהם וישם את המשענת על פני הנער ואין קול ואין קשב וישב לקראתו ויגד לו לאמר לא הקיץ הנער |
| 32 Amikor Elizeus bement a házba, íme, a gyermek csakugyan holtan feküdt ágyán. | 32 ויבא אלישע הביתה והנה הנער מת משכב על מטתו |
| 33 Erre bement, s rázárta az ajtót magára s a gyermekre, s imádkozott az Úrhoz. | 33 ויבא ויסגר הדלת בעד שניהם ויתפלל אל יהוה |
| 34 Aztán föllépett az ágyra, s ráfeküdt a gyermekre, s rátette száját a szájára, szemét a szemére, s kezét a kezére, s ráborult. Ekkor meleg lett a gyermek teste. | 34 ויעל וישכב על הילד וישם פיו על פיו ועיניו על עיניו וכפיו על כפו ויגהר עליו ויחם בשר הילד |
| 35 Erre ő lejött, sétált egyet föl s alá a házban, aztán föllépett az ágyra, s ráfeküdt: erre a gyermek hetet ásított, s kinyitotta a szemét. | 35 וישב וילך בבית אחת הנה ואחת הנה ויעל ויגהר עליו ויזורר הנער עד שבע פעמים ויפקח הנער את עיניו |
| 36 Erre ő beszólította Giezit, s azt mondta neki: »Hívd ide azt a sunemi asszonyt.« Az a hívásra be is ment hozzá. Erre ő azt mondta: »Vedd fiadat.« | 36 ויקרא אל גיחזי ויאמר קרא אל השנמית הזאת ויקראה ותבוא אליו ויאמר שאי בנך |
| 37 Az odament, a lába elé omlott, s földig hajtotta magát, majd vette a fiát, s kiment. | 37 ותבא ותפל על רגליו ותשתחו ארצה ותשא את בנה ותצא |
| 38 Elizeus erre visszatért Gilgálba. Az országban akkor éhség volt. Amikor aztán a prófétafiak letelepedtek előtte, azt mondta egyik legényének: »Tedd föl a nagy fazekat, s főzz főzeléket a prófétafiaknak.« | 38 ואלישע שב הגלגלה והרעב בארץ ובני הנביאים ישבים לפניו ויאמר לנערו שפת הסיר הגדולה ובשל נזיד לבני הנביאים |
| 39 Erre egyikük kiment a mezőre, hogy zöldséget szedjen, s vadszőlőtőhöz hasonló növényre talált. Teleszedte róla vadtökkel palástját, s miután visszatért, belevagdalta a főzelékes fazékba, mert nem tudta, hogy mi az. | 39 ויצא אחד אל השדה ללקט ארת וימצא גפן שדה וילקט ממנו פקעת שדה מלא בגדו ויבא ויפלח אל סיר הנזיד כי לא ידעו |
| 40 Ki is tálalták a társaknak, hogy egyenek, de amikor azok megízlelték a főzeléket, felkiáltottak, s azt mondták: »Halál van a fazékban, Isten embere!« – és nem tudtak enni. | 40 ויצקו לאנשים לאכול ויהי כאכלם מהנזיד והמה צעקו ויאמרו מות בסיר איש האלהים ולא יכלו לאכל |
| 41 Erre ő így szólt: »Hozzatok lisztet!« Amikor hoztak, beleszórta a fazékba, s azt mondta: »Tálald ki a népnek, hogy egyen.« És nem volt többé semmi keserűség a fazékban. | 41 ויאמר וקחו קמח וישלך אל הסיר ויאמר צק לעם ויאכלו ולא היה דבר רע בסיר |
| 42 Majd odajött egy ember Baálsálisából, és zsengéből való kenyereket hozott az Isten emberének: húsz árpakenyeret s friss gabonát a tarisznyájában. Erre ő azt mondta: »Add oda a népnek, hadd egyen.« | 42 ואיש בא מבעל שלשה ויבא לאיש האלהים לחם בכורים עשרים לחם שערים וכרמל בצקלנו ויאמר תן לעם ויאכלו |
| 43 A szolgája erre azt felelte: »Mi ez ahhoz, hogy száz ember elé adjam?« Ám ő ismét azt mondta: »Add csak oda a népnek, hadd egyen, ezt üzeni ugyanis az Úr: ‘Esznek is, marad is.’« | 43 ויאמר משרתו מה אתן זה לפני מאה איש ויאמר תן לעם ויאכלו כי כה אמר יהוה אכל והותר |
| 44 Odatette tehát eléjük, s ettek, s maradt is, az Úr szava szerint. | 44 ויתן לפניהם ויאכלו ויותרו כדבר יהוה |