Királyok első könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Peshitta
1 Amikor így megszilárdult a királyság Salamon kezében, rokonságra lépett a fáraóval, Egyiptom királyával; elvette ugyanis annak a lányát. Ezt addig, amíg be nem fejezte palotájának, az Úr házának, meg a Jeruzsálemet körülvevő falnak építését, a Dávid-városba vitte.	1 ܘܗܘܐ ܫܠܝܡܘܢ ܚܬܢܐ ܠܦܪܥܘܢ ܡܠܟܐ ܕܡܨܪܝܢ ܘܢܣܒ ܠܒܪܬܗ ܕܦܪܥܘܢ ܘܐܥܠܗ ܠܩܪܝܬܗ ܕܕܘܝܕ ܥܕܠܐ ܢܫܠܡ ܠܡܒܢܐ ܒܝܬܗ ܘܒܝܬܗ ܕܡܪܝܐ ܘܫܘܪܐ ܕܐܘܪܫܠܡ ܟܕ ܚܕܪܐ
2 Ám a nép még a magaslatokon áldozott, mert mindazon napig még nem épült templom az Úr nevének.	2 ܒܠܚܘܕ ܥܡܐ ܡܕܒܚܝܢ ܗܘܘ ܥܠ ܥ̈ܠܘܬܐ ܡܛܠ ܕܥܕܟܝܠ ܠܐ ܐܬܒܢܝ ܗܘܐ ܒܝܬܐ ܠܫܡܗ ܕܡܪܝܐ ܥܕܡܐ ܠܝܘܡ̈ܬܐ ܗܢܘܢ
3 Salamon szerette az Urat, s apjának, Dávidnak parancsai szerint járt, kivéve azt, hogy a magaslatokon áldozott, s gyújtott füstölőszert.	3 ܘܪܚܡ ܫܠܝܡܘܢ ܠܡܪܝܐ ܠܡܗܠܟܘ ܒܦܘܩ̈ܕܢܘܗܝ ܕܕܘܝܕ ܐܒܘܗܝ ܒܠܚܘܕ ܥܠ ܥ̈ܠܘܬܐ ܡܕܒܚ ܗܘܐ ܘܣܐܡ ܒܣ̈ܡܐ
4 Elment tehát Gibeonba, hogy ott áldozzon – az volt ugyanis a legfőbb magaslat –, s ezer áldozati állatot mutatott be Salamon egészen elégő áldozatul azon az oltáron, Gibeonban.	4 ܘܐܙܠ ܡܠܟܐ ܠܓܒܥܘܢ ܠܡܕܒܚܘ ܬܡܢ ܡܛܠ ܕܗܝ ܗܝ ܥܠܬܐ ܪܒܬܐ ܐܠܦ ܥ̈ܠܘܢ ܡܕܒܚ ܗܘܐ ܫܠܝܡܘܢ ܥܠ ܡܕܒܚܐ ܗܘ
5 Éjszaka aztán megjelent az Úr Salamonnak álmában és azt mondta: »Kérj, amit akarsz, s megadom neked.«	5 ܕܒܓܒܥܘܢ. ܗܝܕܝܢ ܐܬܓܠܝ ܡܪܝܐ ܥܠ ܫܠܝܡܘܢ ܒܚܙܘܐ ܕܠܠܝܐ ܘܐܡܪ ܠܗ ܐܠܗܐ ܫܐܠ ܡܢܐ ܐܬܠ ܠܟ
6 Azt mondta erre Salamon: »Te a te szolgáddal, apámmal, Dáviddal nagy irgalmasságot cselekedtél, minthogy hűséggel, igazsággal s irántad egyenes szívvel járt színed előtt: megőrizted iránta nagy irgalmasságodat, s fiút adtál neki, s az ma az ő trónján ül.	6 ܘܐܡܪ ܫܠܝܡܘܢ ܐܢܬ ܥܒܕܬ ܥܡ ܥܒܕܟ ܕܘܝܕ ܐܒܝ ܛܝܒܘܬܐ ܪܒܬܐ ܐܝܟ ܕܗܠܟ ܩܕܡܝܟ ܒܩܘܫܬܐ ܘܒܗܝܡܢܘܬܐ ܘܒܬܪܝܨܘܬܐ ܕܠܒܐ ܗܠܟ ܩܕܡܝܟ ܘܢܛܪܬ ܠܗ ܗܕܐ ܛܝܒܘܬܐ ܪܒܬܐ ܘܝܗܒܬ ܠܗ ܒܪܐ ܕܢܬܒ ܥܠ ܟܘܪܣܝܗ ܐܝܟ ܕܝܘܡܢܐ
7 Nos tehát, Uram, Isten, te királlyá tetted szolgádat, apám, Dávid helyett: de én kicsiny gyermek vagyok, s nem tudok kimenni-bejönni,	7 ܘܗܫܐ ܡܪܝܐ ܐܠܗܐ ܐܢܬ ܐܡܠܟܬ ܠܥܒܕܟ ܚܠܦ ܕܘܝܕ ܐܒܝ ܘܐܢܐ ܛܠܝܐ ܐܢܐ ܙܥܘܪܐ ܘܠܐ ܝܕܥ ܐܢܐ ܠܡܦܩ ܘܠܡܥܠ
8 s itt áll szolgád a nép között, amelyet kiválasztottál, e mérhetetlen nép között, amelyet sokasága miatt megszámlálni, s megolvasni sem lehet.	8 ܒܓܘ ܥܡܟ ܕܓܒܝܬ ܥܡܐ ܣܓܝܐܐ ܕܠܐ ܡܬܡܢܐ ܘܠܐ ܡܬܚܫܒ ܡܢ ܣܘܓܐܗ
9 Adj tehát szolgádnak értelmes szívet, hogy ítélni tudja népedet, s megkülönböztethesse a jót és a rosszat, hisz ki tudná ítélni e népet, ezt a te hatalmas népedet?«	9 ܗܒ ܠܥܒܕܟ ܠܒܐ ܫܡܘܥܐ ܠܡܕܢ ܠܥܡܟ ܘܠܡܣܬܟܠܘ ܒܝܬ ܛܒܬܐ ܠܒܝܫܬܐ ܡܢܘ ܓܝܪ ܡܫܟܚ ܠܡܕܢܗ ܠܥܡܟ ܥܡܐ ܗܢܐ ܪܒܐ
10 Tetszett e beszéd az Úrnak, hogy ilyesmit kért Salamon.	10 ܘܫܦܪ ܦܬܓܡܐ ܗܢܐ ܩܕܡ ܡܪܝܐ ܟܕ ܫܐܠ ܫܠܝܡܘܢ ܦܬܓܡܐ ܗܢܐ
11 Azt mondta azért az Úr Salamonnak: »Mivel ezt kérted, s nem kértél magadnak sem hosszú életet, sem gazdagságot, s nem kérted ellenségeid életét, hanem bölcsességet kértél magadnak, hogy igazságot szolgáltathass:	11 ܘܐܡܪ ܡܪܝܐ ܠܫܠܝܡܘܢ ܚܠܦ ܕܫܐܠܬ ܦܬܓܡܐ ܗܢܐ ܘܠܐ ܫܐܠܬ ܠܟ ܥܘܬܪܐ ܘܠܐ ܫܐܠܬ ܠܟ ܢܦܫ̈ܬܐ ܕܒ̈ܥܠܕܒܒܝܟ ܘܠܐ ܫܐܠܬ ܠܟ ܝܘܡ̈ܬܐ ܣ̈ܓܝܐܐ ܘܫܐܠܬ ܠܟ ܚܟܡܬܐ ܠܡܫܡܥ ܕܝܢܐ
12 íme, szavad szerint cselekszem veled, s olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád hasonló sem előtted nem volt, sem utánad nem lesz.	12 ܗܐ ܥܒܕܬ ܠܟ ܐܝܟ ܦܬܓܡܟ ܗܐ ܝܗܒܬ ܠܟ ܠܒܐ ܚܟܝܡܐ ܘܣܟܘܠܬܢܐ ܕܐܟܘܬܟ ܠܐ ܗܘܐ ܩܕܡܝܟ ܘܒܬܪܟ ܠܐ ܢܩܘܡ ܐܟܘܬܟ
13 Sőt amit nem kértél, azt is adok neked: olyan gazdagságot tudniillik és dicsőséget, hogy hozzád hasonló még senki sem volt a királyok között sohasem.	13 ܘܐܦ ܡܕܡ ܕܠܐ ܫܐܠܬ ܝܗܒܬ ܠܟ ܐܦ ܥܘܬܪܐ ܐܦ ܐܝܩܪܐ ܕܠܐ ܗܘܐ ܐܟܘܬܟ ܐܢܫ ܒܡ̈ܠܟܐ ܟܠܗܘܢ ܝܘܡ̈ܝܟ
14 Ha pedig útjaimon jársz úgy, amint apád járt, s megtartod parancsolataimat és rendeleteimet, akkor még hosszú életet is adok neked.«	14 ܘܐܢ ܬܗܠܟ ܒܐܘܪ̈ܚܬܝ ܠܡܛܪ ܩܝ̈ܡܝ ܘܦܘܩ̈ܕܢܝ. ܐܝܟ ܕܗܠܟ ܕܘܝܕ ܐܒܘܟ ܐܣܓܐ ܝܘ̈ܡܝܟ
15 Ekkor felébredt Salamon, s megértette, hogy álma volt. Amikor aztán Jeruzsálembe érkezett, az Úr szövetségének ládája elé állt, s egészen elégő áldozatokat mutatott be, s békeáldozatokat készített, s nagy lakomát rendezett minden szolgájának.	15 ܘܐܬܬܥܝܪ ܫܠܝܡܘܢ ܘܚܙܐ ܚܠܡܐ ܗܘ ܘܐܬܐ ܠܐܘܪܫܠܡ ܘܩܡ ܩܕܡ ܐܪܘܢܐ ܕܩܝܡܗ ܕܡܪܝܐ ܘܐܣܩ ܥ̈ܠܘܬܐ ܘܥܒܕ ܫ̈ܠܡܐ ܘܥܒܕ ܡܫܬܝܐ ܠܟܠܗܘܢ ܥܒ̈ܕܘܗܝ
16 Akkor két parázna asszony jött a királyhoz. Eléje álltak,	16 ܗܝܕܝܢ ܐܬ̈ܝ ܬܪ̈ܬܝܢ ܢܫܝ̈ܢ ܙܢܝ̈ܬܐ ܠܡܕܢ ܩܕܡ ܡܠܟܐ ܫܠܝܡܘܢ
17 s egyikük ezt mondta: »Kérlek, uram, én és ez az asszony egy házban laktunk, s én ott szültem nála, a hálószobában.	17 ܘܐܡܪܬ ܐܢܬܬܐ ܚܕܐ ܡܢܗܝܢ ܒܥܝܐ ܐܢܐ ܡܢܟ ܡܪܝ ܐܢܐ ܘܗܕܐ ܐܢܬܬܐ ܥܡܪ̈ܢ ܗ̈ܘܝܢ ܒܒܝܬܐ ܚܕ ܘܝܠܕܬ ܥܡܗ ܒܒܝܬܐ
18 Harmadnapra szülésem után ő is szült; mi együtt voltunk, s kettőnkön kívül senki más sem volt velünk a házban.	18 ܘܡܢ ܒܬܪ ܬܠܬܐ ܝܘܡ̈ܝܢ ܟܕ ܝܠܕܬ ܝܠܕܬ ܐܦ ܗܕܐ ܐܢܬܬܐ ܘܚܢܢ ܚܢܢ ܐܟܚܕܐ ܒܒܝܬܐ ܘܠܝܬ ܐܢܫ ܢܘܟܪܝܐ ܥܡܢ ܐܠܐ ܐܢ ܬܪ̈ܬܝܢ ܚܢܢ ܒܒܝܬܐ
19 Egy éjjel azonban meghalt ennek az asszonynak a fia, mert álmában agyonnyomta.	19 ܘܡܝܬ ܒܪܗ ܕܗܕܐ ܐܢܬܬܐ ܒܠܠܝܐ ܕܕܡܟܬ ܥܠܘܗܝ
20 Erre ő felkelt az éjfél csendjében, elvette mellőlem fiamat, amikor én, szolgálód, aludtam, s a maga keblére helyezte, az ő fiát pedig, aki meghalt, az én keblemre tette.	20 ܘܩܡܬ ܒܦܠܓܗ ܕܠܠܝܐ ܘܢܣܒܬ ܒܪܝ ܡܢ ܠܘܬܝ ܘܐܡܬܟ ܕܡܟܐ ܗܘܬ ܘܐܪܡܝܬܗ ܒܥܘܒܗ ܘܠܒܪܗ ܡܝܬܐ ܐܪܡܝܬ ܒܥܘܒܝ
21 Amikor aztán hajnalban felkeltem, hogy tejet adjak fiamnak, íme, halott volt. Amikor azonban fényes nappal jobban szemügyre vettem, rájöttem, hogy nem az én szülöttem.«	21 ܘܩܡܬ ܒܨܦܪܐ ܕܐܝܢܩ ܒܪܝ ܘܚܙܝܐ ܐܢܐ ܡܝܬܐ ܗܘ ܘܐܬܒܩܝܬ ܒܗ ܒܨܦܪܐ ܘܠܐ ܗܘܐ ܗܘ ܒܪܝ ܕܝܠܕܬ
22 A másik asszony azt felelte: »Nem úgy van, ahogy mondod, hanem a te fiad halt meg, s az enyém él.« Amaz viszont azt mondta: »Hazudsz, mert az én fiam él, s a te fiad halt meg.« Ilyenképpen veszekedtek a király előtt.	22 ܘܐܡܪܬ ܐܢܬܬܐ ܗܝ ܐܚܪܬܐ ܠܐ ܗܘܐ ܗܟܢܐ ܒܪܝ ܗܘ ܚܝܐ ܘܒܪܟܝ ܡܝܬܐ ܘܗܝ ܐܡܪܐ ܠܐ ܗܘܐ ܗܟܢܐ ܒܪܟܝ ܗܘ ܡܝܬܐ ܘܒܪܝ ܚܝܐ ܘܢܨ̈ܝܢ ܗ̈ܘܝ ܩܕܡ ܡܠܟܐ
23 Azt mondta ekkor a király: »Ez azt mondja: ‘az én fiam él, s a te fiad halt meg,’ az viszont azt mondja: ‘nem, hanem a te fiad halt meg, s az enyém él.’«	23 .
24 Azt mondta tehát a király: »Hozzatok elém egy kardot.« Amikor aztán odavitték a kardot a király elé,	24 ܘܐܡܪ ܡܠܟܐ ܐܝܬܘ ܠܝ ܣܝܦܐ ܘܐܝܬܝܘ ܣܝܦܐ ܩܕܡ ܡܠܟܐ
25 ő így szólt: »Vágjátok kétfelé az élő gyermeket, s adjátok felét az egyiknek s felét a másiknak.«	25 ܘܐܡܪ ܡܠܟܐ ܦܘܣܩܘܗܝ ܠܗܘ ܛܠܝܐ ܕܚܝ ܠܬܪ̈ܝܢ ܘܗܒܘ ܦܠܓܗ ܠܚܕܐ ܘܦܠܓܗ ܠܚܕܐ
26 Azt mondta erre az az asszony, akié az élő fiú volt (megindult ugyanis szíve a fián): »Kérlek, uram, adjátok inkább neki az élő gyermeket, de ne öljétek meg.« Az azonban azt mondta: »Se az enyém, se tied ne legyen: el kell csak felezni.«	26 ܘܐܡܪܬ ܗܝ ܐܢܬܬܐ ܕܒܪܗ ܚܝ ܠܡܠܟܐ ܡܛܠ ܕܐܬܗܦܟܘ ܪ̈ܚܡܝܗ ܥܠ ܒܪܗ ܒܥܝܐ ܐܢܐ ܡܢܟ ܡܪܝ ܗܒܘܗܝ ܠܗ ܠܛܠܝܐ ܟܕ ܚܝ ܘܡܩܛܠ ܠܐ ܬܩܛܠܘܢܗ ܘܗܝ ܐܡܪܐ ܠܐ ܠܝ ܐܦ ܠܐ ܠܟܝ ܢܗܘܐ ܦܘܣܩܘܗܝ
27 A király erre azt mondta: »Adjátok oda annak az élő gyermeket, s ne öljétek meg, mert az az anyja.«	27 ܥܢܐ ܡܠܟܐ ܘܐܡܪ ܗܒܘܗܝ ܠܗ ܠܛܠܝܐ ܟܕ ܚܝ ܘܡܩܛܠ ܠܐ ܬܩܛܠܘܢܗ ܗܝ ܗܝ ܐܡܗ
28 Meghallotta erre egész Izrael az ítéletet, amelyet a király hozott, s elfogta a félelem a király iránt, mert látta, hogy Isten bölcsessége vezeti az ítélkezésben.	28 ܘܫܡܥܘ ܟܠܗ ܐܝܣܪܝܠ ܕܝܢܐ ܕܕܢ ܡܠܟܐ ܘܕܚܠܘ ܡܢ ܩܕܡ ܡܠܟܐ ܡܛܠ ܕܚܙܘ ܕܚܟܡܬܐ ܕܐܠܗܐ ܐܝܬ ܒܗ ܠܡܥܒܕ ܕܝܢܐ