Iob 39

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Or conoscesti lo [tempo del] parto della cicogna partoriente nelle pietre, e le partorienti cerve osservasti?	1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?
2 Annumerasti li mesi dello loro concepimento, e sapesti lo tempo dello loro parto?	2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?
3 Inchinansi [al] lo parto, e partoriscono, e mandano ruggiti.	3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.
4 Spartonsi li loro figliuoli, e vanno a pascere; e non tornano a loro.	4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.
5 Chi lasciò l'asino libero, e li suoi legami chi discioglie?	5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?
6 A cui diedi nella solitudine la casa, e li suoi tabernacoli nella terra di salsedine.	6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.
7 Dispregia la moltitudine della cittade, lo grido dello riscotitore non ode.	7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.
8 Ragguarda li monti della sua pastura, e domanda tutte le cose virenti.	8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.
9 Or vorrà lo unicorno servire a te, ovvero starà alla tua mangiatoia?	9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?
10 O ligherai lo unicorno alla tua brena per arare? ovver romperà la terra delle valli dopo a te?	10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?
11 Or (non) avrai tu fidanza nella sua grande fortezza, e lascerai a lui le tue (grandi) fatiche?	11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?
12 Or (non) crederai tu a lui, quando ti renderà la sementa, e l'aja tua ragunerà?	12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?
13 La penna dello struzzo è simile alle penne dello erodio e dello sparviero,	13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!
14 lo quale abbandona nella terra l' uova sue; forse che tu le riscaldi nella polvere?	14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;
15 Dimènticasi che lo piede le conculca, o che le bestie del campo le schiacciano.	15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.
16 Durerà a' suoi figliuoli, quasi come non sieno suoi; indarno s' affaticò, non lo costrignendo alcuno [timore].	16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;
17 E Iddio la privò della sapienza, nè non li diede intelligenza.	17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;
18 Quando lo tempo sarae, in alto l' ale dirizza; fassi beffe dello cavallo e dello suo salitore.	18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.
19 Or darai tu allo cavallo la forza, ovvero intornierai allo collo suo lo (suo) innito (ovver grido)?	19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20 Ovvero susciterai lui, quasi come grilli? la gloria delli nasi suoi è paura.	20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!
21 Coll' unghia la terra cava, e rallegrasi arditamente, e va incontra agli armati.	21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.
22 Spregia lo spaventamento, nè dà luogo al coltello.	22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.
23 Sopra lui suonerà lo carcasso, e rilucerà l'asta e lo scudo.	23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,
24 Stridando e gridando inghiottirà la terra, nè non reputa lo rumore dello suonare della tromba.	24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,
25 Ove udirà li corni dirà, rallegrandosi dalla lunga presente è la battaglia, e lo confortare delli duchi e lo urlare dell' oste.	25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.
26 Or per la tua sapienza metterai la piuma allo sparviero, spandente le sue ali all' austro?	26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?
27 Ovvero al tuo comandamento leverassi l'aquila, e nelli luoghi alti porrà lo suo nido?	27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?
28 Nelle pietre sta, e nelli luoghi pericolosi dimora, e nelli sassi alti dove non vi si puote andare.	28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,
29 Quivi contempla l'esca (a lui), e dalla lunga gli occhii suoi guardano.	29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,
30 Li suoi figliuoli leccano lo sangue; e dovunque sarà lo corpo morto, incontanente vi giugne.	30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«
31 E aggiunse Iddio, e favellò a Iob:
32 Or colui che contende con Dio, così agevolmente sta cheto? Adunque colui che riprende il nostro Signore Iddio, sì debbe risponder a lui.
33 Rispose Iob, e disse al Signore:
34 Quello che favellai lievemente, che posso io rispondere? La mia mano porrò sopra la mia bocca.
35 Una cosa favellai, che Dio il volesse ch' io non l'avessi detta; e un' altra cosa, alle quali non vi aggiugneroe.