1 Poderás tu fisgar Leviatã com um anzol, e amarrar-lhe a língua com uma corda? | 1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik! |
2 Serás capaz de passar um junco em suas ventas, ou de furar-lhe a mandíbula com um gancho? | 2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt? |
3 Ele te fará muitos rogos, e te dirigirá palavras ternas? | 3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém! |
4 Concluirá ele um pacto contigo, a fim de que faças dele sempre teu escravo? | 4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről! |
5 Brincarás com ele como com um pássaro, ou atá-lo-ás para divertir teus filhos? | 5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe? |
6 Será ele vendido por uma sociedade de pescadores, e dividido entre os negociantes? | 6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik! |
7 Crivar-lhe-ás a pele de dardos, fincar-lhe-ás um arpão na cabeça? | 7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva; |
8 Tenta pôr a mão nele, sempre te lembrarás disso, e não recomeçarás. | 8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük; |
9 Tua esperança será lograda, bastaria seu aspecto para te arrasar. | 9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak. |
10 Ninguém é bastante ousado para provocá-lo; quem lhe resistiria face a face? | 10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái. |
11 Quem pôde afrontá-lo e sair com vida, debaixo de toda a extensão do céu? | 11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya; |
12 Não quero calar {a glória} de seus membros, direi seu vigor incomparável. | 12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból; |
13 Quem levantou a dianteira de sua couraça? Quem penetrou na dupla linha de sua dentadura? | 13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából. |
14 Quem lhe abriu os dois batentes da goela, em que seus dentes fazem reinar o terror? | 14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte. |
15 Sua costa é um aglomerado de escudos, cujas juntas são estreitamente ligadas; | 15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul. |
16 uma toca a outra, o ar não passa por entre elas; | 16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő. |
17 uma adere tão bem à outra, que são encaixadas sem se poderem desunir. | 17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben. |
18 Seu espirro faz jorrar a luz, seus olhos são como as pálpebras da aurora. | 18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról; |
19 De sua goela saem chamas, escapam centelhas ardentes. | 19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát, |
20 De suas ventas sai uma fumaça, como de uma marmita que ferve entre chamas. | 20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei, |
21 Seu hálito queima como brasa, a chama jorra de sua goela. | 21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését. |
22 Em seu pescoço reside a força, diante dele salta o espanto. | 22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban. |
23 As barbelas de sua carne são aderentes, esticadas sobre ele, inabaláveis. | 23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne. |
24 Duro como a pedra é seu coração, sólido como a mó fixa de um moinho. | 24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt. |
25 Quando se levanta, tremem as ondas, as vagas do mar se afastam. | 25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen. |
26 Se uma espada o toca, ela não resiste, nem a lança, nem a azagaia, nem o dardo. | 26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.« |
27 O ferro para ele é palha; o bronze, pau podre. | |
28 A flecha não o faz fugir, as pedras da funda são palhinhas para ele. | |
29 O martelo lhe parece um fiapo de palha; ri-se do assobio da azagaia. | |
30 Seu ventre é coberto de cacos de vidro pontudos, é uma grade de ferro que se estende sobre a lama. | |
31 Faz ferver o abismo como uma panela, faz do mar um queimador de perfumes. | |
32 Deixa atrás de si um sulco brilhante, como se o abismo tivesse cabelos brancos. | |
33 Não há nada igual a ele na terra, pois foi feito para não ter medo de nada; | |
34 afronta tudo o que é elevado, é o rei dos mais orgulhosos animais. | |