ΙΩΒ - Giobbe - Job 38

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 μετα δε το παυσασθαι ελιουν της λεξεως ειπεν ο κυριος τω ιωβ δια λαιλαπος και νεφων	1 És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:
2 τις ουτος ο κρυπτων με βουλην συνεχων δε ρηματα εν καρδια εμε δε οιεται κρυπτειν	2 »Kicsoda az, aki elhomályosítja a gondviselést belátás nélküli beszédével?
3 ζωσαι ωσπερ ανηρ την οσφυν σου ερωτησω δε σε συ δε μοι αποκριθητι	3 Övezd fel derekadat, mint férfihez illik, én kérdezlek, te meg felelj nekem!
4 που ης εν τω θεμελιουν με την γην απαγγειλον δε μοι ει επιστη συνεσιν	4 Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem? Jelentsd meg nekem, ha tudsz okosat!
5 τις εθετο τα μετρα αυτης ει οιδας η τις ο επαγαγων σπαρτιον επ' αυτης	5 Ki határozta meg méreteit? Hisz tudod! Ki vont azon mérőzsinórt?
6 επι τινος οι κρικοι αυτης πεπηγασιν τις δε εστιν ο βαλων λιθον γωνιαιον επ' αυτης	6 Mibe bocsátották alapzatát, és ki tette le a sarkkövét,
7 οτε εγενηθησαν αστρα ηνεσαν με φωνη μεγαλη παντες αγγελοι μου	7 miközben együttesen dicsértek engem a hajnali csillagok, és ujjongtak az Isten fiai mindnyájan?
8 εφραξα δε θαλασσαν πυλαις οτε εμαιμασσεν εκ κοιλιας μητρος αυτης εκπορευομενη	8 Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött,
9 εθεμην δε αυτη νεφος αμφιασιν ομιχλη δε αυτην εσπαργανωσα	9 amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki
10 εθεμην δε αυτη ορια περιθεις κλειθρα και πυλας	10 és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki,
11 ειπα δε αυτη μεχρι τουτου ελευση και ουχ υπερβηση αλλ' εν σεαυτη συντριβησεται σου τα κυματα	11 és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!
12 η επι σου συντεταχα φεγγος πρωινον εωσφορος δε ειδεν την εαυτου ταξιν	12 Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy, és kijelölted-e a hajnalpír helyét,
13 επιλαβεσθαι πτερυγων γης εκτιναξαι ασεβεις εξ αυτης	13 hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?
14 η συ λαβων γην πηλον επλασας ζωον και λαλητον αυτον εθου επι γης	14 Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag, és színeket öltsön, miként a ruha,
15 αφειλας δε απο ασεβων το φως βραχιονα δε υπερηφανων συνετριψας	15 hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat, és megtörjék a felemelt kart?
16 ηλθες δε επι πηγην θαλασσης εν δε ιχνεσιν αβυσσου περιεπατησας	16 Eljutottál-e a tenger mélységeibe? Jártál-e az óceán fenekén?
17 ανοιγονται δε σοι φοβω πυλαι θανατου πυλωροι δε αδου ιδοντες σε επτηξαν	17 Kitárultak-e előtted a halál kapui, és láttad-e a halálárnyék portáit?
18 νενουθετησαι δε το ευρος της υπ' ουρανον αναγγειλον δη μοι ποση τις εστιν	18 Szemlélted-e a földet széltében? Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!
19 ποια δε γη αυλιζεται το φως σκοτους δε ποιος ο τοπος	19 Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol van a sötétség helye,
20 ει αγαγοις με εις ορια αυτων ει δε και επιστασαι τριβους αυτων	20 hogy mindegyiket határába elvezesd, és tudd az ösvényt házához!?
21 οιδα αρα οτι τοτε γεγεννησαι αριθμος δε ετων σου πολυς	21 Te ezt tudod, hisz akkor születtél, és napjaid száma igen nagy!
22 ηλθες δε επι θησαυρους χιονος θησαυρους δε χαλαζης εορακας	22 Eljutottál-e a hó tárházához, és láttad-e a jégeső raktárait,
23 αποκειται δε σοι εις ωραν εχθρων εις ημεραν πολεμου και μαχης	23 amelyeket eltettem a szorongatás idejére, a harc és a háború napjára?
24 ποθεν δε εκπορευεται παχνη η διασκεδαννυται νοτος εις την υπ' ουρανον	24 Melyik út visz oda, ahol a világosság szétszóródik, s a hőség a föld fölött eloszlik?
25 τις δε ητοιμασεν υετω λαβρω ρυσιν οδον δε κυδοιμων	25 Ki hasított csatornát a sűrű zápornak és utat a csattogó villámnak,
26 του υετισαι επι γην ου ουκ ανηρ ερημον ου ουχ υπαρχει ανθρωπος εν αυτη	26 hogy lehulljon az eső olyan földre, ahol senki sem lakik, a pusztára, ahol ember nem tartózkodik,
27 του χορτασαι αβατον και αοικητον και του εκβλαστησαι εξοδον χλοης	27 hogy a sivár sivatagot jóllakassa, és zsenge füveket sarjasszon!?
28 τις εστιν υετου πατηρ τις δε εστιν ο τετοκως βωλους δροσου	28 Ki az atyja az esőnek? Ki nemzette a harmat cseppjeit?
29 εκ γαστρος δε τινος εκπορευεται ο κρυσταλλος παχνην δε εν ουρανω τις τετοκεν	29 Kinek méhéből jött elő a jég, és ki szülte az ég zúzmaráját?
30 η καταβαινει ωσπερ υδωρ ρεον προσωπον δε αβυσσου τις επηξεν	30 Kővé merednek a vizek, és befagy a mélység színe!
31 συνηκας δε δεσμον πλειαδος και φραγμον ωριωνος ηνοιξας	31 Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit?
32 η διανοιξεις μαζουρωθ εν καιρω αυτου και εσπερον επι κομης αυτου αξεις αυτα	32 Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében, és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé?
33 επιστασαι δε τροπας ουρανου η τα υπ' ουρανον ομοθυμαδον γινομενα	33 Ismered-e az ég törvényeit, és te határozod-e meg uralmát a földön?
34 καλεσεις δε νεφος φωνη και τρομω υδατος λαβρω υπακουσεται σου	34 Felemeled-e szavadat a felhőig, hogy vizek bősége borítson el téged?
35 αποστελεις δε κεραυνους και πορευσονται ερουσιν δε σοι τι εστιν	35 Útjukra küldöd-e a villámokat, és jelentik-e neked megjövet: ‘Itt vagyunk’?
36 τις δε εδωκεν γυναιξιν υφασματος σοφιαν η ποικιλτικην επιστημην	36 Ki helyezte a bölcsességet az emberek belsejébe, vagy ki adott értelmet a kakasnak?
37 τις δε ο αριθμων νεφη σοφια ουρανον δε εις γην εκλινεν	37 Ki számlálja meg a felhőket bölcsességgel? Ki fekteti le az égnek tömlőit,
38 κεχυται δε ωσπερ γη κονια κεκολληκα δε αυτον ωσπερ λιθω κυβον	38 amikor a porból szilárd föld lesz, s a rögök összetapadnak?
39 θηρευσεις δε λεουσιν βοραν ψυχας δε δρακοντων εμπλησεις	39 Ejtesz-e prédát az oroszlánnak, és betöltöd-e kölykei étvágyát,
40 δεδοικασιν γαρ εν κοιταις αυτων καθηνται δε εν υλαις ενεδρευοντες	40 amikor búvóhelyükön meglapulnak és odújukban leselkednek?
41 τις δε ητοιμασεν κορακι βοραν νεοσσοι γαρ αυτου προς κυριον κεκραγασιν πλανωμενοι τα σιτα ζητουντες	41 Ki készíti el a hollónak eledelét, amikor fiókái Istenhez kiáltanak és étel nélkül röpdösnek?