Sirák fiának könyve 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.	1 Chi tocca la pece s'imbratta, chi frequenta l'arrogante lo imita.
2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz.	2 Non sollevare un peso troppo grande per te, non frequentare chi è più forte e più ricco di te. Perché accostare la brocca con la pentola? Se l'una cozza, l'altra si spezza.
3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik!	3 Il ricco fa l'ingiustizia e poi anche minaccia, il povero subisce l'ingiustizia e chiede perdono.
4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.	4 Se gli sei utile, ti sfrutta, se hai bisogno, ti abbandona.
5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen.	5 Se possiedi, starà con te, e ti spoglierà senza il minimo rimorso.
6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.	6 Se ha bisogno di te, t'imbroglia, ti sorride, ti dà speranze, chiede gentilmente: "Ti occorre qualcosa?".
7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?«	7 Ti farà vergognare con i suoi pranzi, fino a quando non ti spillerà due o tre volte tanto; così alla fine sarà lui a deriderti, dopo, ti vedrà ma ti eviterà, anzi scuoterà la testa su di te.
8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted.	8 Bada a non farti ingannare, affinché non sia umiliato per la tua leggerezza.
9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét.	9 Se un potente t'invita, fa' resistenza, così insisterà nell'invitarti.
10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!	10 Non essere sfacciato per non essere respinto, non stare appartato per non essere dimenticato.
11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!	11 Non parlargli da pari a pari, non fargli credito se parla molto;
12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged.	12 perché spesso parla per provarti e t'indaga anche sorridendo.
13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek.	13 Egli non ha riguardi per i tuoi segreti, e non ti risparmierà guai e catene.
14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat.	14 Fai attenzione e sii molto cauto, perché cammini sull'orlo del precipizio.
15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől.	15 Ogni animale ama il suo simile e ogni uomo il suo prossimo.
16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz.	16 Ogni carne è attratta verso la stessa specie, perciò l'uomo aderisce al suo simile.
17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!	17 Forse il lupo coabiterà con l'agnello? Così il peccatore con l'uomo pio.
18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen!	18 C'è pace tra la iena e il cane? E c'è pace tra il ricco e il povero?
19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá;	19 I leoni nel deserto vanno a caccia di onàgri, così i poveri sono il pascolo dei ricchi.
20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon.	20 Per il superbo la povertà è obbrobrio, così per il ricco è obbrobrio il povero.
21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel.	21 Il ricco che vacilla è sostenuto dagli amici, ma il povero che cade è respinto dagli amici.
22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez?	22 Il ricco che sbaglia ha molti difensori, se dice sciocchezze lo scusano; sbaglia il povero, lo condannano; parla con senno, non l'ascoltano.
23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény.	23 Parla il ricco e tutti tacciono, innalzano il suo dire fino al cielo; parla il povero e dicono: "Chi è costui?", se inciampa lo spingono a terra.
24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény.	24 Buona è la ricchezza senza il peccato, la povertà è maledetta in bocca all'empio.
25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják.	25 I sentimenti modificano il volto dell'uomo, sia per il bene sia per il male.
26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg.	26 Il viso contento è segno di cuore soddisfatto, ma i proverbi si scoprono con riflessione e fatica.