Sirák fiának könyve 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.	1 Qui tetigerit picem, inquinabitur ab ea; et, qui communicaverit superbo, induet superbiam.
2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz.	2 Pondus super te ne tollas et honestiori et ditiori te ne socius fueris.
3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik!	3 Quid communicabit caccabus ad ollam? Quando enim se colliserint, confringetur.
4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.	4 Dives iniuste egit et fremet, pauper autem laesus, ipse supplicabit.
5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen.	5 Si utilis fueris, assumet te et, si non habueris, derelinquet te.
6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.	6 Si habes, convivet tecum et evacuabit te et ipse non dolebit super te.
7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?«	7 Si necessarius illi fueris, ludet te et subridens spem dabit narrans tibi bona et dicet: “ Quid opus est tibi? ”.
8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted.	8 Et confundet te in cibis suis, donec te exinaniat bis et ter et in novissimo deridebit te; et postea videns derelinquet te et caput suum movebit ad te.
9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét.	9 Humiliare Deo et exspecta manus eius.
10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!	10 Attende, ne seductus in stultitiam humilieris.
11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!	11 Noli esse humilis in sapientia tua, ne humiliatus in stultitiam seducaris.
12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged.	12 Advocatus a potentiore discede, et eo magis te advocabit.
13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek.	13 Ne accedas, ne impingaris; et ne longe sis ab eo, ne eas in oblivionem.
14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat.	14 Ne retineas ex aequo loqui cum illo nec credas multis verbis illius; ex multa enim loquela tentabit te et subridens inquiret de absconditis tuis.
15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől.	15 Immitis animus illius conservabit verba tua et non parcet de malitia et de vinculis.
16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz.	16 Cave tibi et attende diligenter auditui tuo, quoniam cum subversione tua ambulas.
17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!	17 Audiens vero illa ex somno evigila.
18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen!	18 Omni vita tua dilige Deum et invoca illum in salutem tuam.
19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá;	19 Omne animal diligit simile sibi: sic et omnis homo proximum sibi.
20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon.	20 Omnis caro ad similem sibi coniungetur, et omnis homo simili sui sociabitur.
21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel.	21 Quid communicabit lupus agno? Sic peccator iusto.
22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez?	22 Quae pax hyaenae ad canem? Aut quae pars diviti ad pauperem?
23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény.	23 Venatio leonis onager in eremo, sic et pascua divitum sunt pauperes.
24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény.	24 Et sicut abominatio est superbo humilitas, sic et exsecratio divitis pauper.
25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják.	25 Dives commotus confirmatur ab amicis suis, humilis autem, cum ceciderit, expelletur et a notis.
26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg.	26 Diviti decepto multi recuperatores: locutus est nefaria, et iustificaverunt illum;
	27 humilis deceptus est, insuper et arguitur: locutus est sensate, et non est datus ei locus.
	28 Dives locutus est, et omnes tacuerunt, et verbum illius usque ad nubes perducent;
	29 pauper locutus est, et dicunt: “ Quis est hic? ” et, si offenderit, insuper subvertent illum.
	30 Bona est substantia, cui non est peccatum in conscientia, et nequissima paupertas in ore impii.
	31 Cor hominis immutat faciem illius sive in bona sive in mala.
	32 Vestigium cordis boni facies hilaris: difficile invenies et cum labore.