Az énekek éneke 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Merre szokott kedvesed járni, te, legszebb a nők között? Hová szokott kedvesed betérni, hogy veled együtt keressük?	1 Whither is thy beloved gone, O thou fairest among women? whither is thy beloved turned aside? that we may seek him with thee.
2 Kedvesem a kertjébe szokott menni, a balzsamágyakhoz, hogy élvezze a kertet, és liliomot szedjen.	2 My beloved is gone down into his garden, to the beds of spices, to feed in the gardens, and to gather lilies.
3 Én a kedvesemé vagyok, s a kedvesem az enyém, s ő élvezi a liliomokat.	3 I am my beloved's, and my beloved is mine: he feedeth among the lilies.
4 Szép vagy, kedvesem, aranyos, bájos, mint Jeruzsálem, félelmetes, mint a csatarendben álló tábor!	4 Thou art beautiful, O my love, as Tirzah, comely as Jerusalem, terrible as an army with banners.
5 Fordítsd el rólam szemeidet, mert zavarba ejtenek! Hajad, mint a kecskenyáj, amely Gileádról alászáll.	5 Turn away thine eyes from me, for they have overcome me: thy hair is as a flock of goats that appear from Gilead.
6 Fogaid, mint a juhnyáj, amely kijön a fürdőből; ikreket szül mindegyik, meddő egy sincs közöttük.	6 Thy teeth are as a flock of sheep which go up from the washing, whereof every one beareth twins, and there is not one barren among them.
7 Halántékod, mint a gránátalmaszelet, a fátyolod mögött.	7 As a piece of a pomegranate are thy temples within thy locks.
8 Hatvanan vannak a királynék, nyolcvanan a feleségek, s a leányok szám nélkül vannak,	8 There are threescore queens, and fourscore concubines, and virgins without number.
9 de egy a galambom, a szeplőtlenem, egyetlene anyjának, kedveltje szülőjének. Látják őt a leányok, és boldognak hirdetik, a királynék, a feleségek, és magasztalják:	9 My dove, my undefiled is but one; she is the only one of her mother, she is the choice one of her that bare her. The daughters saw her, and blessed her; yea, the queens and the concubines, and they praised her.
10 »Ki az, aki felbukkan, mint a hajnal pírja, szép, mint a hold, tiszta, mint a nap, félelmetes, mint a csatarendben álló tábor?«	10 Who is she that looketh forth as the morning, fair as the moon, clear as the sun, and terrible as an army with banners?
11 Lementem a dióskertbe nézni a völgynek rügyeit, nézni, kihajtott-e a szőlő, virágzik-e a gránátalma.	11 I went down into the garden of nuts to see the fruits of the valley, and to see whether the vine flourished, and the pomegranates budded.
12 És váratlanul zavarba jött lelkem Aminádáb négyesfogatai miatt.	12 Or ever I was aware, my soul made me like the chariots of Amminadib.
	13 Return, return, O Shulamite; return, return, that we may look upon thee. What will ye see in the Shulamite? As it were the company of two armies.