A példabeszédek könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!	1 Ne glorieris in crastinum, ignorans quid superventura pariat dies.
2 Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad!	2 Laudet te alienus, et non os tuum ; extraneus, et non labia tua.
3 Nehéz a kő, súlyos a homok, de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.	3 Grave est saxum, et onerosa arena, sed ira stulti utroque gravior.
4 Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés, de a féltékeny támadását ki állhatja ki?	4 Ira non habet misericordiam nec erumpens furor, et impetum concitati ferre quis poterit ?
5 Leplezetlen korholás többet ér eltitkolt szeretetnél.	5 Melior est manifesta correptio quam amor absconditus.
6 Többet érnek sebek baráttól, mint álnok csókok ellenségtől.	6 Meliora sunt vulnera diligentis quam fraudulenta oscula odientis.
7 Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa, az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.	7 Anima saturata calcabit favum, et anima esuriens etiam amarum pro dulci sumet.
8 Mint a fészkéből elköltöző madár, olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.	8 Sicut avis transmigrans de nido suo, sic vir qui derelinquit locum suum.
9 Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek, a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.	9 Unguento et variis odoribus delectatur cor, et bonis amici consiliis anima dulcoratur.
10 Ne hagyd el barátodat és atyád barátját, és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján. Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.	10 Amicum tuum et amicum patris tui ne dimiseris, et domum fratris tui ne ingrediaris in die afflictionis tuæ. Melior est vicinus juxta quam frater procul.
11 Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhess az ócsárlónak.	11 Stude sapientiæ, fili mi, et lætifica cor meum, ut possis exprobranti respondere sermonem.
12 Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik, a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.	12 Astutus videns malum, absconditus est : parvuli transeuntes sustinuerunt dispendia.
13 Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, végy zálogot tőle idegenek miatt!	13 Tolle vestimentum ejus qui spopondit pro extraneo, et pro alienis aufer ei pignus.
14 Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja, hasonlít az átkozóhoz.	14 Qui benedicit proximo suo voce grandi, de nocte consurgens maledicenti similis erit.
15 A beázott tető esős napon és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:	15 Tecta perstillantia in die frigoris et litigiosa mulier comparantur.
16 aki magánál tartja, szelet tartogat, és olaj után fog kiáltani a jobbja.	16 Qui retinet eam quasi qui ventum teneat, et oleum dexteræ suæ vocabit.
17 Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.	17 Ferrum ferro exacuitur, et homo exacuit faciem amici sui.
18 Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi, aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.	18 Qui servat ficum comedet fructus ejus, et qui custos est domini sui glorificabitur.
19 Amint a vízben tükröződik a belenéző arca, úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.	19 Quomodo in aquis resplendent vultus prospicientium, sic corda hominum manifesta sunt prudentibus.
20 Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem, az ember szeme is telhetetlen.	20 Infernus et perditio numquam implentur : similiter et oculi hominum insatiabiles.
21 Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára, a férfit pedig a száj, amely dicséri. Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat, az igaznak szíve pedig tudást keres.	21 Quomodo probatur in conflatorio argentum et in fornace aurum, sic probatur homo ore laudantis. Cor iniqui inquirit mala, cor autem rectum inquirit scientiam.
22 Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel, mégsem hagyja el a balgasága.	22 Si contuderis stultum in pila quasi ptisanas feriente desuper pilo, non auferetur ab eo stultitia ejus.
23 Törődjél aprómarhád állapotával, és tartsd szemmel nyájaidat,	23 Diligenter agnosce vultum pecoris tui, tuosque greges considera :
24 mert a vagyon nem tart örökké, és a gazdagság nem száll nemzedékről nemzedékre.	24 non enim habebis jugiter potestatem, sed corona tribuetur in generationem et generationem.
25 Ha kihajt a rét, zöldell a fű, és begyűjtik a szénát a hegyekről,	25 Aperta sunt prata, et apparuerunt herbæ virentes, et collecta sunt fœna de montibus.
26 a juhok megadják neked a ruhát, s a bakok árán szántót vehetsz,	26 Agni ad vestimentum tuum, et hædi ad agri pretium.
27 a kecskék elegendő tejet adnak élelmedre és házi szükségedre, és szolgáló leányaid eledelére.	27 Sufficiat tibi lac caprarum in cibos tuos, et in necessaria domus tuæ, et ad victum ancillis tuis.