A zsoltárok könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 Miért maradsz, Uram, oly távol tőlem? Miért rejtőzködsz a szükség és szorongatás idején?	1 Perché, o Signore, te ne stai lontano, ti tieni nascosto nei tempi di angustia?
2 A gonosz kevélykedik, üldözi a szegényt; Fogják meg őket saját kigondolt terveik!	2 Con arroganza l'empio opprime il misero: siano presi nei piani che hanno tramato.
3 Hisz dicsekszik lelke kívánságaival a gonosz, és magára mond áldást a fösvény.	3 Poiché si gloriò il malvagio per i desideri della sua anima e l'avaro si proclamò beato.
4 Elbizakodottságában megveti az Urat a gonosz, »Nem keresi; nincs Isten!«	4 Il malvagio disprezzò il Signore nella sua arroganza: "Egli non investigherà: non c'è Dio!". Questi sono tutti i suoi pensieri.
5 Egyre csak ezt forgatja fejében. Útjai szerencsések minden időben. Túl magasak neki ítéleteid, mind megveti ellenségeit.	5 Prosperano le sue vie in ogni tempo. Troppo alti sono i tuoi giudizi, del tutto lontani dal suo cospetto; egli disprezza tutti i suoi nemici.
6 Mert így szól szívében: »Én nem ingok meg, baj nélkül maradok nemzedékről nemzedékre.«	6 In cuor suo egli disse: "Non vacillerò. Senza mali sarò di generazione in generazione".
7 Szája csupa átok, erőszak, álnokság, nyelve alatt fájdalom és gonoszság.	7 D'imprecazione è piena la sua bocca, di frodi e vessazioni; sotto la sua lingua oppressione e iniquità.
8 Lesben áll az utakon, titokban öli meg az ártatlant.	8 Sta in agguato negli accampamenti per uccidere di nascosto l'innocente, i suoi occhi sono fissi sul debole.
9 Szeme a szegényt kémleli, mint barlangjában az oroszlán, leskelődik rejtekén. Leskelődik, hogy a szegényt megragadja, elragadja a szegényt, hálójába fogva.	9 Sta in agguato nel nascondiglio, come il leone nella sua tana, sta in agguato per depredare il misero, depreda il misero traendolo nella sua rete.
10 Ráront lelapulva, és a nyomorultak csak hullanak karja erejétől.	10 Balza a terra, si china e cadono i deboli nella forza dei suoi artigli.
11 Mert így szól szívében: »Megfeledkezett róluk Isten! Elfordította arcát, és nem látja többé őket!«	11 Dice in cuor suo: "Si è dimenticato Dio, s'è coperto il volto; non vedrà più in perpetuo!".
12 Kelj föl, Uram, Isten! Emeld föl kezed, ne feledd el a szegényeket!	12 Sorgi, Signore Dio, alza la tua mano, non tenere i poveri in oblìo.
13 Miért gúnyolja a gonosz az Istent? Miért mondja szívében: »Nem kéred számon.«	13 L'empio ha disprezzato Dio dicendo in cuor suo: "Tu non giudichi?".
14 Láttad ezt, hiszen te figyeled a kínt s a gyötrelmet, juttasd tehát kezeidbe őket! Terád bízta magát a szegény, az árvának te lettél a segítője.	14 Sì, tu hai visto fatica e afflizione e stai all'erta per ripagarle con la tua mano. A te s'abbandona il debole: il protettore dell'orfano tu sei.
15 Törd össze a bűnös és a gonosz karját; keresheted majd gonosztettüket, de nem találod.	15 Spezza il braccio dell'empio e del malvagio e punisci la loro malizia, in modo che più non compaia.
16 Király az Úr örökkön örökké, kipusztultak országából a pogányok.	16 Re è il Signore, in eterno e per sempre, le genti sono scomparse dalla sua terra.
17 A szegények kívánságát meghallgattad, Uram. Megerősítetted szívüket és rájuk figyel füled,	17 Il clamore dei poveri tu odi, o Signore, tu rinfranchi il loro cuore, tu protendi il tuo orecchio.
18 hogy az árvának és az elnyomottnak igazságot tégy, hogy ne hozzon többé rettegést a földből való ember.	18 Se tu difendi l'orfano e l'oppresso, mai più avverrà che incuta timore un uomo della terra.