Jób könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:	1 Ma il Signore di mezzo al turbine parlò a Giobbe, e disse:
2 »Kicsoda az, aki elhomályosítja a gondviselést belátás nélküli beszédével?	2 Chi è costui, che avviluppa sentenze in ragionamenti da ignorante?
3 Övezd fel derekadat, mint férfihez illik, én kérdezlek, te meg felelj nekem!	3 Cingi da uomo forte i tuoi fianchi: io ti interrogherò, e tu rispondimi.
4 Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem? Jelentsd meg nekem, ha tudsz okosat!	4 Dov' eri tu quand'io gettava i fondamenti della terra? dimmelo se ne sai tanto.
5 Ki határozta meg méreteit? Hisz tudod! Ki vont azon mérőzsinórt?	5 Sai tu chi ne fissò le misure? e chi tese sopra di essa il livello?
6 Mibe bocsátották alapzatát, és ki tette le a sarkkövét,	6 Qual hanno appoggio le basi di lei? e chi pose la sua pietra angolare,
7 miközben együttesen dicsértek engem a hajnali csillagok, és ujjongtak az Isten fiai mindnyájan?	7 Allorché davano laude a me tutte insieme le stelle della mattina, e voci di giubilo alzavano tutti i figliuoli di Dio?
8 Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött,	8 Chi chiuse le porte al mare quand'ei scappò fuora, come uscendo dall'alvo materno?
9 amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki	9 Quand'io la nube gli diedi per vestimento, e nella caligine lo rinvolsi, come un bambino nelle sue fasce?
10 és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki,	10 Lo ristrinsi dentro a' confini posti da me, e gli diedi sue porte, e contrafforti;
11 és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!	11 E dissi: Sin qua tu verrai, ma non passerai più innanzi, e qui frangerai gli orgogliosi tuoi flutti.
12 Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy, és kijelölted-e a hajnalpír helyét,	12 Forse dopo che sei al mondo desti legge alla luce della mattina, e all'aurora mostrasti il luogo onde uscir fuori?
13 hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?	13 Hai tu scossi colle tue mani i cardini della terra, e ne hai tu sbalzati gli empj?
14 Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag, és színeket öltsön, miként a ruha,	14 Tornerà come fango il sigillo, e sussisterà come una veste:
15 hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat, és megtörjék a felemelt kart?	15 Sarà agli empj tolto il loro splendore, e la eccelsa loro possanza sarà annichilata.
16 Eljutottál-e a tenger mélységeibe? Jártál-e az óceán fenekén?	16 Se' tu entrato nel fondo del mare, e hai tu passeggiato nel profondo dell'abisso?
17 Kitárultak-e előtted a halál kapui, és láttad-e a halálárnyék portáit?	17 Son elleno state aperte a te le porte di morte, e que' tenebrosi liminari gli hai tu veduti?
18 Szemlélted-e a földet széltében? Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!	18 Hai tu considerata l'ampiezza della terra? Dimmi, conosci tu tutte queste cose?
19 Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol van a sötétség helye,	19 Dove sia che abiti la luce, e qual sia il ripostiglio delle tenebre:
20 hogy mindegyiket határába elvezesd, és tudd az ösvényt házához!?	20 Onde e l'una, e le altre tu condur possa a' luoghi loro, sapendo la via delle case loro.
21 Te ezt tudod, hisz akkor születtél, és napjaid száma igen nagy!	21 Sapevi tu una volta di aver a nascere? Eri tu informato del numero de' tuoi giorni?
22 Eljutottál-e a hó tárházához, és láttad-e a jégeső raktárait,	22 Se' tu entrato dove le nevi si serbano, ed hai tu veduto dove si raccolgan le grandini
23 amelyeket eltettem a szorongatás idejére, a harc és a háború napjára?	23 Preparate da me per farne uso contro il nemico, pel giorno di guerra, e di conflitto?
24 Melyik út visz oda, ahol a világosság szétszóródik, s a hőség a föld fölött eloszlik?	24 Per quale strada si sparge la luce, e il calore si spande sopra la terra?
25 Ki hasított csatornát a sűrű zápornak és utat a csattogó villámnak,	25 Chi segnò il corso alla impetuosa pioggia, e la strada al tuono romoreggiante?
26 hogy lehulljon az eső olyan földre, ahol senki sem lakik, a pusztára, ahol ember nem tartózkodik,	26 E fece piovere sulla terra deserta priva di abitatore, dove nissun de' mortali pone sua stanza,
27 hogy a sivár sivatagot jóllakassa, és zsenge füveket sarjasszon!?	27 Inondandola, benché inabitabile, e desolata, affinchè verdi erbette produca?
28 Ki az atyja az esőnek? Ki nemzette a harmat cseppjeit?	28 Chi è il padre della pioggia, e chi generò le gocciole della rugiada?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és ki szülte az ég zúzmaráját?	29 Da qual seno uscì il ghiaccio, e chi dall'aria mandò il gelo?
30 Kővé merednek a vizek, és befagy a mélység színe!	30 Le acque si indurano come pietre, e la superficie del mar si rappiglia.
31 Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit?	31 Potrai tu forse legare le stelle folgoreggianti delle Pleiadi, o sconvolgere il corso di Orione?
32 Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében, és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé?	32 Se' tu forse, che fai apparire a suo tempo la stella del mattino, o che fai nascere l'Espero sopra i figliuoli degli uomini?
33 Ismered-e az ég törvényeit, és te határozod-e meg uralmát a földön?	33 Intendi tu l'ordine del cielo, e stabilirai le ragioni di lui sopra la terra?
34 Felemeled-e szavadat a felhőig, hogy vizek bősége borítson el téged?	34 Alzerai tu la tua voce alla nube per far venire sopra di te un diluvio di acque?
35 Útjukra küldöd-e a villámokat, és jelentik-e neked megjövet: ‘Itt vagyunk’?	35 Spedirai tu i folgori, e questi anderanno, e ti diranno al ritorno: Siamo a' tuoi cenni?
36 Ki helyezte a bölcsességet az emberek belsejébe, vagy ki adott értelmet a kakasnak?	36 Chi nel petto dell'uomo pose la saggezza, e chi al gallo diede discernimento?
37 Ki számlálja meg a felhőket bölcsességgel? Ki fekteti le az égnek tömlőit,	37 Chi esporrà il governo de' cieli, e farà tacere la celeste armonia.
38 amikor a porból szilárd föld lesz, s a rögök összetapadnak?	38 Cosi fu fin da quando si rappesa la polvere sopra la terra, e le sue zolle ai rassodarono.
39 Ejtesz-e prédát az oroszlánnak, és betöltöd-e kölykei étvágyát,	39 Anderai tu a far preda per la lionessa, e satollerai le brame de' suoi lioncini,
40 amikor búvóhelyükön meglapulnak és odújukban leselkednek?	40 Allorché giaciono nelle tane, e stanno ansiosi per le caverne?
41 Ki készíti el a hollónak eledelét, amikor fiókái Istenhez kiáltanak és étel nélkül röpdösnek?	41 Chi preparò il suo nudrimento al corvo, allorché i suoi pulcini gracchiano verso Dio, e van qua, e là, perché non han da mangiare?