Premier livre de Samuel 15

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Samuel dit à Saül: "C'est moi que Yahvé a envoyé pour te sacrer roi sur son peuple Israël. Ecoutedonc les paroles de Yahvé:	1 Azt mondta egyszer Sámuel Saulnak: »Engem küldött az Úr, hogy téged népének, Izraelnek királyává kenjelek: most azért halld az Úr szavát.
2 Ainsi parle Yahvé Sabaot: J'ai résolu de punir ce qu'Amaleq a fait à Israël, en lui coupant la routequand il montait d'Egypte.	2 Ezt üzeni a Seregek Ura: Megemlékeztem mindarról, amit az amalekiták Izraelen elkövettek, hogy miképp álltak ellene az úton, amikor feljött Egyiptomból.
3 Maintenant, va, frappe Amaleq, voue-le à l'anathème avec tout ce qu'il possède, sois sans pitiépour lui, tue hommes et femmes, enfants et nourrissons, boeufs et brebis, chameaux et ânes."	3 Most azért eredj, s verd meg az amalekitákat, s pusztítsd el mindenüket: ne kíméld őket, s meg ne kívánj holmijukból semmit sem, hanem ölj meg férfit s asszonyt, gyermeket és csecsemőt, szarvasmarhát, s aprójószágot, tevét és szamarat egyaránt.«
4 Saül convoqua le peuple et le passa en revue à Télam: 200.000 fantassins (et 10.000 hommes deJuda).	4 Erre Saul hadba szólította a népet, s megszámlálta őket, miként a bárányokat: kétszázezer gyalogosa és tízezer júdabeli embere volt.
5 Saül s'avança jusqu'à la ville d'Amaleq et se mit en embuscade dans le ravin.	5 Amikor aztán Saul az amalekiták városáig jutott, lesbe állt a völgyben.
6 Saül dit aux Qénites: "Partez, séparez-vous des Amalécites, de peur que je ne vous fassedisparaître avec eux, car vous avez été bienveillants à tous les Israélites quand ils montaient d'Egypte." Et lesQénites se séparèrent des Amalécites.	6 Majd azt mondta Saul a kenitáknak: »Menjetek, távozzatok, s költözzetek ki az amalekiták közül, hogy pusztulásba ne találjalak sodorni titeket közöttük, noha ti irgalmasságot cselekedtetek Izrael valamennyi fiával, amikor feljöttek Egyiptomból.« Erre aztán eltávoztak a keniták az amalekiták közül.
7 Saül battit les Amalécites à partir de Havila en direction de Shur, qui est à l'orient de l'Egypte.	7 Saul pedig megverte az amalekitákat Hevilától egészen addig, ahol az Egyiptommal szemben levő Súrhoz jut az ember.
8 Il prit vivant Agag, roi des Amalécites, et il passa tout le peuple au fil de l'épée, en exécution del'anathème.	8 Agágot, az amalekiták királyát elevenen elfogta, az egész népet pedig kardélre hányatta.
9 Mais Saül et l'armée épargnèrent Agag et le meilleur du petit et du gros bétail, les bêtes grasses etles agneaux, bref tout ce qu'il y avait de bon; ils ne voulurent pas le vouer à l'anathème. Mais tout le troupeau vilet sans valeur, ils le vouèrent à l'anathème.	9 Ám Saul és a nép megkímélte Agágot meg az aprójószág és szarvasmarha legjavát, a juhokat és a kosokat, és mindazt, ami szép volt. Nem akarták elpusztítani, hanem csak azt pusztították el, ami silány és megvetendő volt.
10 La parole de Yahvé fut adressée à Samuel en ces termes:	10 Ekkor az Úr szózatot intézett Sámuelhez, mondva:
11 "Je me repens d'avoir donné la royauté à Saül, car il s'est détourné de moi et n'a pas exécuté mesordres." Samuel s'enflamma et cria vers Yahvé pendant toute la nuit.	11 »Bánom, hogy királlyá tettem Sault, mert elhagyott engem, s nem hajtotta végre szavamat.« Elszomorodott erre Sámuel, s egész éjszaka kiáltott az Úrhoz.
12 Le matin, Samuel partit à la rencontre de Saül. On lui donna cette information: "Saül est allé àKarmel pour s'y dresser un trophée, puis il est reparti plus loin et il est descendu à Gilgal."	12 Amikor aztán éjszaka felkelt Sámuel, hogy reggelre Saul elé menjen, hírül hozták Sámuelnek, hogy Saul Kármelbe ment, s diadalívet emelt magának, s aztán megfordult, tovább ment, s lement Gilgálba. Odament tehát Sámuel Saulhoz, miközben Saul éppen egészen elégő áldozatot mutatott be az Úrnak az amalekitáktól hozott zsákmány legjavából.
13 Samuel arriva auprès de Saül et Saül lui dit: "Béni sois-tu de Yahvé! J'ai exécuté l'ordre deYahvé."	13 Amikor Sámuel odaért Saulhoz, azt mondta neki Saul: »Áldjon meg téged az Úr! Teljesítettem az Úr szavát!«
14 Mais Samuel demanda: "Et qu'est-ce que c'est que ces bêlements qui viennent à mes oreilles etces meuglements que j'entends" --	14 Ám Sámuel azt mondta: »Hát micsoda juhok bégetése az, amely a fülembe hatol, s miféle marhák bőgése az, amelyet hallok?«
15 "On les a amenés d'Amaleq, répondit Saül, car le peuple a épargné le meilleur du petit et dugros bétail en vue de l'offrir en sacrifice à Yahvé ton Dieu. Quant au reste, nous l'avons voué à l'anathème."	15 Azt mondta erre Saul: »Az amalekitáktól hozták őket; a nép ugyanis megkímélte az aprójószág s a szarvasmarha legjavát, hogy feláldozza az Úrnak, a te Istenednek, a többit azonban megöltük.«
16 Mais Samuel dit à Saül: "Cesse donc, et laisse-moi t'annoncer ce que Yahvé m'a révélé cettenuit." Il lui dit: "Parle."	16 Azt mondta erre Sámuel Saulnak: »Engedd, hadd közöljem veled, mit mondott nekem az Úr ez éjszaka.« Ő így szólt: »Beszélj!«
17 Alors Samuel dit: "Si petit que tu sois à tes propres yeux, n'es-tu pas le chef des tribus d'Israël?Yahvé t'a sacré roi sur Israël.	17 Azt mondta erre Sámuel: »Nemde, noha kicsiny is voltál a magad szemében, Izrael törzseinek fejévé lettél, és az Úr Izrael királyává kent fel téged.
18 Il t'a envoyé en expédition et il t'a dit: Pars, voue à l'anathème ces pécheurs, les Amalécites,fais-leur la guerre jusqu'à l'extermination.	18 Aztán elküldött az Úr téged erre az útra és azt mondta: ‘Eredj, s pusztítsd el a vétkes amalekitákat, s hadakozz ellenük, amíg meg nem semmisülnek.’
19 Pourquoi n'as-tu pas obéi à Yahvé? Pourquoi t'es-tu rué sur le butin et as-tu fait ce qui déplaît àYahvé?"	19 Miért nem hallgattál tehát az Úr szavára? Miért estél neki a zsákmánynak, s miért cselekedted azt, ami gonosz az Úr előtt?«
20 Saül répondit à Samuel: "J'ai obéi à Yahvé! J'ai fait l'expédition où il m'envoyait, j'ai ramenéAgag, roi d'Amaleq, et j'ai voué Amaleq à l'anathème.	20 Azt mondta erre Saul Sámuelnek: »Hiszen én hallgattam az Úr szavára, s elmentem arra az útra, amelyre az Úr küldött, s elhoztam Agágot, az amalekiták királyát, s megöltem az amalekitákat.
21 Dans le butin, le peuple a pris, en petit et en gros bétail, le meilleur de ce que frappaitl'anathème pour le sacrifier à Yahvé ton Dieu à Gilgal."	21 A nép pedig azért vett el a zsákmányból aprójószágot és marhát, hogy a megölt jószág zsengéjeként áldozatul mutassa be az Úrnak, Istenének Gilgálban.«
22 Mais Samuel dit: "Yahvé se plaît-il aux holocaustes et aux sacrifices comme dans l'obéissance àla parole de Yahvé? Oui, l'obéissance vaut mieux que le sacrifice, la docilité, plus que la graisse des béliers.	22 Azt mondta erre Sámuel: »Vajon egészen elégő áldozatokat s véresáldozatokat akar-e az Úr, s nem inkább azt, hogy engedelmeskedjenek az Úr szavának? Többet ér az engedelmesség, mint a véresáldozat, és a szófogadás többet, mint a kosok hájának bemutatása,
23 Un péché de sorcellerie, voilà la rébellion, un crime de téraphim, voilà la présomption! Parceque tu as rejeté la parole de Yahvé, il t'a rejeté pour que tu ne sois plus roi!"	23 mert a varázslás bűnével ér fel az ellenszegülés, és a bálványimádás vétkével az engedelmesség megtagadása. Mivel tehát megvetetted az Úr szavát, azért az Úr is megvetett téged, hogy ne légy tovább király.«
24 Saül dit à Samuel: "J'ai péché en transgressant l'ordre de Yahvé et tes commandements, parceque j'ai eu peur du peuple et je lui ai obéi.	24 Azt mondta erre Saul Sámuelnek: »Vétkeztem, mert megszegtem az Úr szavát s a te szavadat, de féltem a néptől, azért engedtem szavuknak.
25 Maintenant, je t'en prie, pardonne ma faute, reviens avec moi, que j'adore Yahvé."	25 Most azonban kérlek, vedd el bűnömet, s gyere vissza velem, hogy imádjam az Urat.«
26 Mais Samuel répondit à Saül: "Je ne reviendrai pas avec toi: puisque tu as rejeté la parole deYahvé, Yahvé t'a rejeté pour que tu ne sois plus roi sur Israël."	26 Ám Sámuel azt mondta Saulnak: »Nem megyek vissza veled, mert megvetetted az Úr szavát, s azért az Úr is megvetett téged, hogy ne légy tovább Izrael királya.«
27 Comme Samuel se détournait pour partir, Saül saisit le pan de son manteau, qui fut arraché,	27 Azzal Sámuel megfordult, hogy távozzon: ő azonban megragadta palástja szélét, úgyhogy az elszakadt.
28 et Samuel lui dit: "Aujourd'hui, Yahvé t'a arraché la royauté sur Israël et l'a donnée à ton voisin,qui est meilleur que toi."	28 Azt mondta erre neki Sámuel: »Elszakította ma tőled az Úr Izrael királyságát, s odaadta másnak, aki különb, mint te.
29 (Pourtant, la Gloire d'Israël ne ment pas et ne se repent pas, car il n'est pas un homme pour serepentir.)	29 Izrael Győzedelmese nem von vissza, s nem bán meg semmit, mert nem ember, hogy megbánjon valamit!«
30 Saül dit: "J'ai péché, cependant, je t'en prie, honore-moi devant les anciens de mon peuple etdevant Israël, et reviens avec moi pour que j'adore Yahvé ton Dieu."	30 Ám ő azt mondta: »Vétkeztem! Most azonban tisztelj meg engem népem vénei és Izrael előtt: gyere vissza velem, hogy imádjam az Urat, Istenedet.«
31 Samuel revint en compagnie de Saül et celui-ci adora Yahvé.	31 Megfordult tehát Sámuel és követte Sault és Saul imádta az Urat.
32 Puis Samuel dit: "Amenez-moi Agag, le roi des Amalécites", et Agag vint vers lui en chancelantet dit: "Vraiment, la mort est amère!"	32 Majd azt mondta Sámuel: »Hozzátok elém Agágot, az amalekiták királyát.« Oda is vitték eléje a kövér, remegő Agágot. Azt mondta ekkor Agág: »Így szakít el a keserű halál?«
33 Samuel dit: "Comme ton épée a privé des femmes de leurs enfants, entre les femmes, ta mèresera privée de son enfant!" Et Samuel égorgea Agag devant Yahvé à Gilgal.	33 Azt mondta azonban Sámuel: »Amint kardod gyermektelenné tette az asszonyokat, úgy legyen gyermektelenné anyád is az asszonyok között.« Azzal darabokra szabdalta őt Sámuel az Úr előtt Gilgálban.
34 Samuel partit pour Rama et Saül remonta chez lui à Gibéa de Saül.	34 Sámuel azután elment Ramátába, Saul pedig felment Gibeába, házába.
35 Samuel ne revit plus Saül jusqu'à sa mort. En effet Samuel pleurait Saül, mais Yahvé s'étaitrepenti de l'avoir fait roi sur Israël.	35 Sámuel nem is kereste fel többé Sault halála napjáig. Sámuel azonban egyre bánkódott Saul miatt, mivel az Úr megbánta, hogy Izrael királyává tette.