Livre de Néhémie 2

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Au mois de Nisan, la vingtième année du roi Artaxerxès, comme j'étais chargé du vin, je pris le vinet l'offris au roi. Je n'avais, auparavant, jamais été triste.	1 Niszán havában történt, Artaxerxész királynak huszadik esztendejében, hogy egyszer éppen bor volt előtte, s én fogtam a bort és odanyújtottam a királynak. Közben bágyadtnak tűnhettem fel előtte,
2 Aussi le roi me dit-il: "Pourquoi ce triste visage? Tu n'es pourtant pas malade? Non, c'estassurément une affliction du coeur!" Je fus pris d'une vive appréhension	2 mert így szólt hozzám a király: »Miért olyan szomorú az arcod? Tudtommal nem vagy beteg. Ok nélkül azonban ez nincsen! Szívedet, nem tudom milyen, de valami bánat emésztheti.« Erre nagyon megijedtem,
3 et dis au roi: "Que le roi vive à jamais! Comment mon visage ne serait-il pas triste quand la villeoù sont les tombeaux de mes pères est en ruines et ses portes dévorées par le feu?"	3 és azt mondtam a királynak: »Örökké élj, ó király! Hogyne lenne szomorú az arcom, amikor a várost, atyáim sírhelyét lerombolták, kapuit pedig tűz emésztette meg.«
4 Et le roi de me dire: "Quelle est donc ta requête?" J'invoquai le Dieu du ciel	4 Erre így szólt a király: »Mi volna a kívánságod?« Én ekkor a menny Istenéhez fohászkodtam
5 et répondis au roi: "S'il plaît au roi et que tu sois satisfait de ton serviteur, laisse-moi aller en Juda,dans la ville des tombeaux de mes pères, que je la reconstruise."	5 és így szóltam a királyhoz: »Ha jónak látja a király és ha kegyben van előtted a te szolgád, küldj el engem Júdába, abba a városba, ahol atyáim sírja van, hogy újra felépíthessem azt.«
6 Le roi me demanda - la reine était alors assise à ses côtés -: "Jusques à quand durera ton voyage?Quand reviendras-tu?" Je lui fixai une date, qui convint au roi, et il m'autorisa à partir.	6 Erre azt kérdezte tőlem a király meg a királyné, aki mellette ült: »Mennyi időt venne igénybe utad, és mikor térnél vissza?« Amikor megmondtam neki az időt, beleegyezett és elbocsátott.
7 Je dis encore au roi: "S'il plaît au roi, qu'on me donne des lettres pour les gouverneurs deTranseuphratène, afin qu'ils me laissent passer jusqu'à ce que j'arrive en Juda;	7 Majd így szóltam a királyhoz: »Ha jónak látja a király, adjon nekem írásokat a folyamon túli terület helytartóihoz, hogy adjanak kíséretet mellém, amíg Júdába nem érek,
8 et aussi une lettre pour Asaph, l'inspecteur du parc royal, afin qu'il me fournisse du bois deconstruction pour les portes de la citadelle du Temple, le rempart de la ville et la maison où j'habiterai." Le roime l'accorda, car la main bienveillante de mon Dieu était sur moi.	8 valamint levelet Ászáfhoz, a királyi erdőség felügyelőjéhez: bocsásson rendelkezésemre fát, hogy gerendával láthassam el a templom várának kapuit, a városfalakat és a házat, amelybe be fogok lépni.« A király megadta, mivel Istenem jóságos keze volt rajtam.
9 Je me rendis donc chez les gouverneurs de Transeuphratène et leur remis les lettres du roi. Le roim'avait fait escorter par des officiers de l'armée et des cavaliers.	9 Amikor megérkeztem a folyamon túli vidék helytartóihoz, átnyújtottam nekik a királytól kapott írásokat. Katonai főtiszteket és lovasokat rendelt mellém a király.
10 Quand Sânballat, le Horonite, et Tobiyya, le fonctionnaire ammonite, furent informés, ils semontrèrent fort contrariés qu'un homme fût venu travailler au bien des Israélites.	10 Amikor ezt megtudta a hóroni Szanballát és Tóbiás, az ammonita szolga, nagyon bosszankodtak azon, hogy jött valaki, aki Izrael fiainak javát keresi.
11 Arrivé à Jérusalem, j'y restai trois jours.	11 Miután megérkeztem Jeruzsálembe és már három napig ott tartózkodtam,
12 Puis je me levai, de nuit, accompagné de quelques hommes, sans avoir confié à personne ce quemon Dieu m'avait inspiré d'accomplir pour Jérusalem, et sans avoir avec moi d'autre animal que ma propremonture.	12 néhány férfi kíséretében elindultam éjjel – senkinek sem árultam el, mire indította szívemet Isten, hogy Jeruzsálemben cselekedjem. Állat sem volt velem azon az állaton kívül, amelyen ültem –
13 La nuit donc, sortant par la porte de la Vallée, je me rendis devant la fontaine du Dragon, puis àla porte du Fumier: je fis l'inspection du rempart de Jérusalem, où il y avait des brèches et dont les portes avaientété incendiées.	13 és éjnek idején kimentem a Völgy-kapun a Sárkány-forrás és a Szemét-kapu felé és megszemléltem Jeruzsálem lerombolt falát és tűz emésztette kapuit.
14 Je poursuivis mon chemin vers la porte de la Fontaine et l'étang du Roi, et ne trouvai plus depassage pour la bête que je chevauchais.	14 Majd tovább haladtam a Forrás-kapu és a királyi vízvezeték irányában. Itt nem volt hely, hogy az állat, amelyen ültem, áthaladhasson.
15 Je remontai donc de nuit par le ravin, inspectant toujours le rempart, et rentrai par la porte de laVallée. Je m'en revins ainsi,	15 Azért gyalog mentem fölfelé a völgyben, éjnek idején és megvizsgáltam a falat, majd visszafordulva ismét odaérkeztem a Völgy-kapuhoz, és így tértem vissza.
16 sans que les conseillers sachent où j'étais allé ni ce que je faisais. Jusqu'ici je n'avais riencommuniqué aux Juifs: ni aux prêtres, ni aux grands, ni aux magistrats, ni aux autres responsables;	16 Az elöljárók nem tudtak arról, hogy hová mentem és mit művelek. A zsidókkal, a papokkal, az előkelőkkel, az elöljárókkal és a többiekkel, akik a munkában résztvettek, mindeddig ugyanis semmit sem közöltem.
17 je leur dis alors: "Vous voyez la détresse où nous sommes: Jérusalem est en ruines, ses portessont incendiées. Venez! reconstruisons le rempart de Jérusalem, et nous ne serons plus insultés!"	17 Most azonban így szóltam hozzájuk: »Ti jól ismeritek a nyomorúságot, amelyben vagyunk. Jeruzsálem elpusztult, kapuit tűz emésztette meg. Gyertek tehát, építsük fel Jeruzsálem falait, hogy ne legyünk tovább gyalázat tárgya!«
18 Et je leur exposai comment la main bienveillante de mon Dieu avait été sur moi, leur rapportantaussi les paroles que le roi m'avait dites. "Levons-nous! s'écrièrent-ils, et construisons!" et ils affermirent leursmains pour ce bel ouvrage.	18 Egyúttal elmondtam nekik, milyen jóságos volt hozzám az Isten keze, és milyen szavakat intézett hozzám a király, majd hozzátettem: »Rajta hát, építsünk!« És erős kézzel hozzáfogtak a nemes munkához.
19 A ces nouvelles, Sânballat, le Horonite, Tobiyya, le fonctionnaire ammonite, et Géshem, l'Arabe,se moquèrent de nous et nous regardèrent avec mépris en disant: "Que faites-vous là? Allez-vous vous révoltercontre le roi?"	19 Amikor ezt megtudta a hóroni Szanballát, az ammonita szolga, Tóbiás és az arab Gesem, kigúnyoltak minket és lenézően azt mondták: »Mi az? Mit műveltek? Tán lázadást szítotok a király ellen?«
20 Mais je leur répliquai en ces termes: "C'est le Dieu du ciel qui nous fera réussir. Nous, sesserviteurs, nous allons nous mettre à construire. Quant à vous, vous n'avez ni part, ni droit, ni souvenir dansJérusalem."	20 Én azonban megfeleltem nekik, és ezt mondtam: »Maga a menny Istene van segítségünkre, és mi, az ő szolgái, nekilátunk és építünk. Nektek pedig sem részetek, sem jogotok, sem emléketek Jeruzsálemben nincsen.«