Deuxième livre des Chroniques 9

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 La reine de Saba apprit la renommée de Salomon et vint à Jérusalem éprouver Salomon pardes énigmes. Elle arriva avec de très grandes richesses, des chameaux chargés d'aromates, quantité d'or et depierres précieuses. Quand elle se fut rendue auprès de Salomon, elle s'entretint avec lui de tout ce qu'elle avaitmédité.	1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.
2 Salomon l'éclaira sur toutes ses questions et aucune ne fut pour lui un secret qu'il ne pûtélucider.	2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.
3 Lorsque la reine de Saba vit la sagesse de Salomon, le palais qu'il s'était construit,	3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,
4 le menu de sa table, le placement de ses officiers, le service de ses gens et leur livrée, seséchansons et leur livrée, les holocaustes qu'il offrait au Temple de Yahvé, le coeur lui manqua	4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,
5 et elle dit au roi: "Ce que j'ai entendu dire dans mon pays sur toi et sur ta sagesse était doncvrai!	5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.
6 Je n'ai pas voulu croire ce qu'on disait avant de venir et de voir de mes yeux, mais vraiment onne m'avait pas appris la moitié de l'étendue de ta sagesse: tu surpasses la renommée dont j'avais eu l'écho.	6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.
7 Bienheureux tes gens, bienheureux tes serviteurs que voici, qui se tiennent continuellementdevant toi et qui entendent ta sagesse!	7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.
8 Béni soit Yahvé, ton Dieu, qui t'a montré sa faveur en te plaçant sur son trône comme roi aunom de Yahvé ton Dieu; c'est parce que ton Dieu aime Israël et veut le maintenir à jamais qu'il t'en a donné laroyauté pour exercer le droit et la justice."	8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«
9 Elle donna au roi 120 talents d'or, une grande quantité d'aromates et des pierres précieuses.Les aromates que la reine de Saba apporta au roi Salomon étaient incomparables.	9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.
10 De même les serviteurs de Huram et les serviteurs de Salomon qui rapportèrent l'or d'Ophir,rapportèrent du bois d'algummim et des pierres précieuses.	10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:
11 Le roi fit avec le bois d'algummim des planchers pour le Temple de Yahvé et pour le palaisroyal, des lyres et des harpes pour les musiciens; on n'avait encore jamais rien vu de pareil dans le pays de Juda.	11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.
12 Quant au roi Salomon, il offrit à la reine de Saba tout ce dont elle manifesta l'envie, sanscompter ce qu'elle avait apporté au roi. Puis elle s'en retourna et alla dans son pays, elle et ses serviteurs.	12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.
13 Le poids de l'or qui arriva à Salomon en une année fut de 666 talents d'or,	13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,
14 sans compter ce qui venait des redevances des marchands et des courtiers importateurs; tousles rois d'Arabie, tous les gouverneurs du pays apportaient également de l'or et de l'argent à Salomon.	14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.
15 Le roi Salomon fit 200 grands boucliers d'or battu, sur chacun desquels il appliqua 600 siclesd'or battu,	15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,
16 et 300 petits boucliers d'or battu, sur chacun desquels il appliqua 300 sicles d'or, et il lesdéposa dans la Galerie de la Forêt du Liban.	16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.
17 Le roi fit aussi un grand trône d'ivoire et le plaqua d'or raffiné.	17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.
18 Ce trône avait six degrés et un marchepied d'or qui lui étaient attachés, des bras de part etd'autre du siège et deux lions debout près des bras.	18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt
19 Douze lions se tenaient de part et d'autre des six degrés. On n'a rien fait de semblable dansaucun royaume.	19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.
20 Tous les vases à boire du roi Salomon étaient en or et tout le mobilier de la Galerie de laForêt du Liban était en or fin; car on faisait fi de l'argent au temps du roi Salomon.	20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.
21 En effet le roi avait des navires allant à Tarsis avec les serviteurs de Huram et tous les troisans les navires revenaient de Tarsis chargés d'or, d'argent, d'ivoire, de singes et de guenons.	21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.
22 Le roi Salomon surpassa en richesse et en sagesse tous les rois de la terre.	22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát
23 Tous les rois de la terre voulaient être reçus par Salomon pour profiter de la sagesse que Dieului avait mise au coeur	23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,
24 et chacun apportait son présent: vases d'argent et vases d'or, vêtements, armes et aromates,chevaux et mulets, et ainsi d'année en année.	24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.
25 Salomon eut 4.000 stalles pour ses chevaux et ses chars, et 12.000 chevaux qu'il cantonnadans les villes de chars et près du roi à Jérusalem.	25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.
26 Il étendit son pouvoir sur tous les rois depuis le Fleuve jusqu'au pays des Philistins et jusqu'àla frontière d'Egypte.	26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.
27 Il rendit l'argent aussi commun à Jérusalem que les cailloux, et les cèdres aussi nombreuxque les sycomores du Bas-Pays.	27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.
28 On importait pour Salomon des chevaux de Muçur et de tous les pays.	28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.
29 Le reste de l'histoire de Salomon, du début à la fin, n'est-ce pas écrit dans l'histoire de Natânle prophète, dans la prophétie d'Ahiyya de Silo, et dans la vision de Yéddo le voyant concernant Jéroboam fils deNebat?	29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.
30 Salomon régna 40 ans à Jérusalem sur tout Israël.	30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.
31 Puis il se coucha avec ses pères et on l'enterra dans la Cité de David, son père, et son filsRoboam régna à sa place.	31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.