1 Mais la famine pesait sur le pays | 1 Közben az éhínség egyre súlyosabb lett az egész vidéken. |
2 et lorsqu'ils eurent achevé de manger le grain qu'ils avaient apporté d'Egypte, leur père leur dit:"Retournez et achetez-nous un peu de vivres." | 2 Amikor tehát elfogyasztották az élelmet, amelyet Egyiptomból hoztak, Jákob így szólt a fiaihoz: »Menjetek el ismét, vegyetek nekünk egy kis eleséget!« |
3 Juda lui répondit: "Cet homme nous a expressément avertis:Vous ne serez pas admis en maprésence à moins que votre frère ne soit avec vous. | 3 Júda azt felelte: »Meghagyta nékünk az az ember, és esküvel is megerősítette, hogy ‘ne kerüljetek a színem elé, ha el nem hozzátok magatokkal legkisebb öcséteket!’ |
4 Si tu es prêt à laisser notre frère avec nous, nous descendrons et t'achèterons des vivres, | 4 Ha tehát el akarod őt engedni velünk, akkor elmegyünk ismét, és megvesszük neked, amire szükség van. |
5 mais si tu ne le laisses pas partir, nous ne descendrons pas, car cet homme nous a dit: Vous neserez pas admis en ma présence à moins que votre frère ne soit avec vous." | 5 Ha azonban nem akarod, nem megyünk, mert az az ember, mint ahogy már sokszor mondtuk, meghagyta nekünk: ‘Ne kerüljetek a színem elé legkisebb öcsétek nélkül!’« |
| 6 Izrael azt felelte nekik: »Hogy bajt szerezzetek vele nekem, azért mondtátok el neki, hogy van még egy öcsétek.« |
7 "C'est, répondirent-ils, que l'homme s'est enquis de nous et de notre famille en demandant: Votrepère est-il encore vivant, avez-vous un frère? Et nous l'avons informé en conséquence. Pouvions-nous savoirqu'il dirait: Amenez votre frère?" | 7 Ám azok azt felelték: »Az az ember kérdezett ki sorban nemzetségünkről: hogy él-e az apánk, hogy van-e még testvérünk. Ezért feleltünk mi neki annak megfelelően, amit kérdezett. Tudhattuk-e, hogy azt fogja mondani: ‘Hozzátok el magatokkal öcséteket?’« |
8 Alors Juda dit à son père Israël: "Laisse aller l'enfant avec moi. Allons, mettons-nous en route pourque nous conservions la vie et ne mourions pas, nous-mêmes avec toi et les personnes à notre charge. | 8 Júda ekkor így szólt az apjához, Izraelhez: »Engedd el velem a gyermeket, hadd menjünk, hogy életben maradhassunk, és meg ne haljunk, mi és a gyermekeink! |
9 Je me porte garant pour lui et tu m'en demanderas compte: s'il m'arrive de ne pas te le ramener etde ne pas le remettre devant tes yeux, j'en porterai la faute pendant toute ma vie. | 9 Felelek én a gyermekért: az én kezemből kérd őt számon! Ha vissza nem hozom és vissza nem adom neked, bűnös legyek előtted minden időre! |
10 Si nous n'avions pas tant tardé, nous serions déjà revenus pour la seconde fois!" | 10 Ha ez a huzavona közbe nem jön, már kétszer is visszajöttünk volna!« |
11 Alors leur père Israël leur dit: "Puisqu'il le faut, faites donc ceci: dans vos bagages prenez desmeilleurs produits du pays pour les apporter en présent à cet homme, un peu de baume et un peu de miel, de lagomme adragante et du ladanum, des pistaches et des amandes. | 11 Izrael, az apjuk azt mondta erre nekik: »Ha így kell lennie, tegyétek hát meg, amit akartok! Tegyetek edényeitekbe e föld legkiválóbb gyümölcseiből, s vigyétek el ajándékul annak az embernek: egy kis gyantát és mézet, szóraxot, mirhazsengét, terebintdiót és mandulát! |
12 Prenez avec vous une seconde somme d'argent et rapportez l'argent qui a été remis à l'entrée devos sacs à blé: c'était peut-être une méprise. | 12 Pénzt meg kétannyit vigyetek magatokkal! Azt is vigyétek vissza, amit a zsákotokban találtatok, hátha tévedés történt! |
13 Prenez votre frère et partez, retournez auprès de cet homme. | 13 Aztán vigyétek öcséteket is, és menjetek el ahhoz az emberhez! |
14 Qu'El Shaddaï vous fasse trouver miséricorde auprès de cet homme et qu'il vous laisse ramenervotre autre frère et Benjamin. Pour moi, que je perde mes enfants si je dois les perdre!" | 14 Az én mindenható Istenem pedig tegye őt könyörületessé hozzátok, hogy visszabocsássa veletek fogságban levő testvéreteket, és ezt a Benjamint is. Én magam meg így maradok, elárvultan, gyermek nélkül!« |
15 Nos gens prirent donc ce présent, le double d'argent avec eux, et Benjamin; ils partirent etdescendirent en Egypte et ils se présentèrent devant Joseph. | 15 Fogták erre a férfiak az ajándékot, a kétszerannyi pénzt és Benjamint, lementek Egyiptomba, és József elé álltak. |
16 Quand Joseph les vit avec Benjamin, il dit à son intendant:"Conduis ces gens à la maison, abatsune bête et apprête-là, car ces gens mangeront avec moi à midi." | 16 Amikor József meglátta őket és velük Benjamint, megparancsolta háza felügyelőjének: »Vezesd be ezeket az embereket a házba, aztán vágj állatot, és készíts lakomát, mert velem fognak enni délben!« |
17 L'homme fit comme Joseph avait commandé et conduisit nos gens à la maison de Joseph. | 17 Az teljesítette a parancsot, és bevezette a férfiakat József házába. |
18 Nos gens eurent peur parce qu'on les conduisait à la maison de Joseph et ils dirent: "C'est à causede l'argent qui s'est retrouvé la première fois dans nos sacs à blé qu'on nous emmène: on va nous assaillir, tombersur nous et nous prendre pour esclaves, avec nos ânes." | 18 Azok pedig megrettentek ott, és azt mondták egymásnak: »Bizonyosan a pénz miatt hoztak be minket ide, amelyet a múltkor visszavittünk zsákjainkban, hogy hamis vád alapja legyen, és erőszakos módon rabszolgaságra vessenek minket is, szamarainkat is.« |
19 Ils s'approchèrent de l'intendant de Joseph et lui parlèrent à l'entrée de la maison: | 19 Azért még az ajtóban a ház felügyelője elé járultak, |
20 "Pardon, Monseigneur! dirent-ils, nous sommes descendus une première fois pour acheter desvivres | 20 és azt mondták: »Kérünk, uram, hallgass meg minket! A múltkor egyszer itt voltunk már eleséget venni. |
21 et, lorsque nous sommes arrivés au campement pour la nuit et que nous avons ouvert nos sacs àblé, voici que l'argent de chacun se trouvait à l'entrée de son sac, notre argent bien compté, et nous le rapportonsavec nous. | 21 A vásárlás után, amikor a szállásra értünk, kinyitottuk zsákjainkat, és a pénzt a zsákok szájában találtuk. Most súlyban visszahoztuk azt, |
22 Nous avons apporté une autre somme pour acheter des vivres. Nous ne savons pas qui a mis notreargent dans nos sacs à blé." | 22 sőt más pénzt is hoztunk, hogy vegyünk, amire szükségünk van. Nem tudjuk, ki tette azt a zsákjainkba!« |
23 Mais il répondit: "Soyez en paix et n'ayez pas peur! C'est votre Dieu et le Dieu de votre père quivous a mis un trésor dans vos sacs à blé; votre argent m'est bien parvenu" et il leur amena Siméon. | 23 Ám az így felelt: »Béke veletek, ne féljetek! Istenetek és atyátok Istene adta nektek azt a kincset zsákjaitokba. A pénzt ugyanis, amit nekem adtatok, én igazolom.« Aztán kivezette hozzájuk Simeont, |
24 L'homme introduisit nos gens dans la maison de Joseph, il leur apporta de l'eau pour qu'ils selavent les pieds et il donna du fourrage à leurs ânes. | 24 és bevitte őket a házba. Vizet hozott, hogy mossák meg a lábukat, és abrakot adott szamaraiknak. |
25 Ils disposèrent le présent en attendant que Joseph vienne pour midi, car ils avaient appris qu'ilsprendraient là leur repas. | 25 Ők pedig előkészítették az ajándékot, mire József délben megjön; hallották ugyanis, hogy ott fognak enni. |
26 Quand Joseph rentra à la maison, ils lui offrirent le présent qu'ils avaient avec eux et seprosternèrent à terre. | 26 Amikor aztán József hazatért, elé rakták az ajándékot, amelyet a kezükben hoztak, és földre borultak előtte. |
27 Mais il les salua amicalement et demanda: "Comment se porte votre vieux père dont vous m'avezparlé, est-il encore envie?" | 27 Erre ő kegyesen köszöntötte őket, és megkérdezte tőlük: »Egészséges-e a ti idős atyátok, akiről beszéltetek nekem? Él-e még?« |
28 Ils répondirent: "Ton serviteur, notre père, se porte bien, il est encore en vie" et ilss'agenouillèrent et se prosternèrent. | 28 Ők azt felelték: »Egészséges a szolgád, a mi atyánk: még életben van.« Azzal meghajtották magukat, és leborultak előtte. |
29 Levant les yeux, Joseph vit son frère Benjamin, le fils de sa mère, et demanda: "Est-ce là votreplus jeune frère, dont vous m'avez parlé?" Et s'adressant à lui: "Que Dieu te fasse grâce, mon fils." | 29 Amikor József felemelte szemét és meglátta Benjamint, az ő édes testvérét, így szólt: »Ez a ti legkisebb öcsétek, akiről beszéltetek nekem?« Aztán pedig azt mondta: »Fiam, legyen kegyes Isten irántad!« |
30 Et Joseph se hâta de sortir, car ses entrailles s'étaient émues pour son frère et les larmes luivenaient aux yeux: il entra dans sa chambre et là, il pleura. | 30 Aztán elsietett, mert megindult a szíve az öccse miatt, és kicsordultak a könnyei. Bement tehát a belső szobába, és sírt. |
31 S'étant lavé le visage, il revint et, se contenant, il ordonna: "Servez le repas." | 31 Aztán megmosta az arcát, erőt vett magán, ismét kijött, és így szólt: »Adjátok fel az étkeket!« |
32 On le servit à part, eux à part et à part aussi les Egyptiens qui mangeaient chez lui, car lesEgyptiens ne peuvent pas prendre leurs repas avec les Hébreux: ils ont cela en horreur. | 32 Miután feltálaltak, külön Józsefnek, külön a testvéreinek, és külön az egyiptomiaknak, akik ott ettek – az egyiptomiaknak ugyanis nem szabad a héberekkel együtt enniük, ők az ilyen lakomát tisztátalannak tartják –, |
33 Ils étaient placés en face de lui, chacun à son rang, de l'aîné au plus jeune, et nos gens seregardaient avec étonnement. | 33 leültették őket előtte: az elsőszülöttet rangja szerint, és a legfiatalabbikat is a maga kora szerint. Ezen ők nagyon elcsodálkoztak. |
34 Mais lui leur fit porter, de son plat, des portions d'honneur, et la portion de Benjamin surpassaitcinq fois celle de tous les autres. Avec lui ils burent et s'enivrèrent. | 34 Mindegyikük elvette a részét, amelyet tőle kapott – Benjaminnak akkora rész jutott, hogy ötször nagyobb volt, mint a többieké –, aztán ittak, és megrészegedtek vele együtt. |