Scrutatio

Martedi, 30 aprile 2024 - San Pio V ( Letture di oggi)

Livre de la Genèse 43


font
JERUSALEMKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Mais la famine pesait sur le pays1 Közben az éhínség egyre súlyosabb lett az egész vidéken.
2 et lorsqu'ils eurent achevé de manger le grain qu'ils avaient apporté d'Egypte, leur père leur dit:"Retournez et achetez-nous un peu de vivres."2 Amikor tehát elfogyasztották az élelmet, amelyet Egyiptomból hoztak, Jákob így szólt a fiaihoz: »Menjetek el ismét, vegyetek nekünk egy kis eleséget!«
3 Juda lui répondit: "Cet homme nous a expressément avertis:Vous ne serez pas admis en maprésence à moins que votre frère ne soit avec vous.3 Júda azt felelte: »Meghagyta nékünk az az ember, és esküvel is megerősítette, hogy ‘ne kerüljetek a színem elé, ha el nem hozzátok magatokkal legkisebb öcséteket!’
4 Si tu es prêt à laisser notre frère avec nous, nous descendrons et t'achèterons des vivres,4 Ha tehát el akarod őt engedni velünk, akkor elmegyünk ismét, és megvesszük neked, amire szükség van.
5 mais si tu ne le laisses pas partir, nous ne descendrons pas, car cet homme nous a dit: Vous neserez pas admis en ma présence à moins que votre frère ne soit avec vous."5 Ha azonban nem akarod, nem megyünk, mert az az ember, mint ahogy már sokszor mondtuk, meghagyta nekünk: ‘Ne kerüljetek a színem elé legkisebb öcsétek nélkül!’«
6 Izrael azt felelte nekik: »Hogy bajt szerezzetek vele nekem, azért mondtátok el neki, hogy van még egy öcsétek.«
7 "C'est, répondirent-ils, que l'homme s'est enquis de nous et de notre famille en demandant: Votrepère est-il encore vivant, avez-vous un frère? Et nous l'avons informé en conséquence. Pouvions-nous savoirqu'il dirait: Amenez votre frère?"7 Ám azok azt felelték: »Az az ember kérdezett ki sorban nemzetségünkről: hogy él-e az apánk, hogy van-e még testvérünk. Ezért feleltünk mi neki annak megfelelően, amit kérdezett. Tudhattuk-e, hogy azt fogja mondani: ‘Hozzátok el magatokkal öcséteket?’«
8 Alors Juda dit à son père Israël: "Laisse aller l'enfant avec moi. Allons, mettons-nous en route pourque nous conservions la vie et ne mourions pas, nous-mêmes avec toi et les personnes à notre charge.8 Júda ekkor így szólt az apjához, Izraelhez: »Engedd el velem a gyermeket, hadd menjünk, hogy életben maradhassunk, és meg ne haljunk, mi és a gyermekeink!
9 Je me porte garant pour lui et tu m'en demanderas compte: s'il m'arrive de ne pas te le ramener etde ne pas le remettre devant tes yeux, j'en porterai la faute pendant toute ma vie.9 Felelek én a gyermekért: az én kezemből kérd őt számon! Ha vissza nem hozom és vissza nem adom neked, bűnös legyek előtted minden időre!
10 Si nous n'avions pas tant tardé, nous serions déjà revenus pour la seconde fois!"10 Ha ez a huzavona közbe nem jön, már kétszer is visszajöttünk volna!«
11 Alors leur père Israël leur dit: "Puisqu'il le faut, faites donc ceci: dans vos bagages prenez desmeilleurs produits du pays pour les apporter en présent à cet homme, un peu de baume et un peu de miel, de lagomme adragante et du ladanum, des pistaches et des amandes.11 Izrael, az apjuk azt mondta erre nekik: »Ha így kell lennie, tegyétek hát meg, amit akartok! Tegyetek edényeitekbe e föld legkiválóbb gyümölcseiből, s vigyétek el ajándékul annak az embernek: egy kis gyantát és mézet, szóraxot, mirhazsengét, terebintdiót és mandulát!
12 Prenez avec vous une seconde somme d'argent et rapportez l'argent qui a été remis à l'entrée devos sacs à blé: c'était peut-être une méprise.12 Pénzt meg kétannyit vigyetek magatokkal! Azt is vigyétek vissza, amit a zsákotokban találtatok, hátha tévedés történt!
13 Prenez votre frère et partez, retournez auprès de cet homme.13 Aztán vigyétek öcséteket is, és menjetek el ahhoz az emberhez!
14 Qu'El Shaddaï vous fasse trouver miséricorde auprès de cet homme et qu'il vous laisse ramenervotre autre frère et Benjamin. Pour moi, que je perde mes enfants si je dois les perdre!"14 Az én mindenható Istenem pedig tegye őt könyörületessé hozzátok, hogy visszabocsássa veletek fogságban levő testvéreteket, és ezt a Benjamint is. Én magam meg így maradok, elárvultan, gyermek nélkül!«
15 Nos gens prirent donc ce présent, le double d'argent avec eux, et Benjamin; ils partirent etdescendirent en Egypte et ils se présentèrent devant Joseph.15 Fogták erre a férfiak az ajándékot, a kétszerannyi pénzt és Benjamint, lementek Egyiptomba, és József elé álltak.
16 Quand Joseph les vit avec Benjamin, il dit à son intendant:"Conduis ces gens à la maison, abatsune bête et apprête-là, car ces gens mangeront avec moi à midi."16 Amikor József meglátta őket és velük Benjamint, megparancsolta háza felügyelőjének: »Vezesd be ezeket az embereket a házba, aztán vágj állatot, és készíts lakomát, mert velem fognak enni délben!«
17 L'homme fit comme Joseph avait commandé et conduisit nos gens à la maison de Joseph.17 Az teljesítette a parancsot, és bevezette a férfiakat József házába.
18 Nos gens eurent peur parce qu'on les conduisait à la maison de Joseph et ils dirent: "C'est à causede l'argent qui s'est retrouvé la première fois dans nos sacs à blé qu'on nous emmène: on va nous assaillir, tombersur nous et nous prendre pour esclaves, avec nos ânes."18 Azok pedig megrettentek ott, és azt mondták egymásnak: »Bizonyosan a pénz miatt hoztak be minket ide, amelyet a múltkor visszavittünk zsákjainkban, hogy hamis vád alapja legyen, és erőszakos módon rabszolgaságra vessenek minket is, szamarainkat is.«
19 Ils s'approchèrent de l'intendant de Joseph et lui parlèrent à l'entrée de la maison:19 Azért még az ajtóban a ház felügyelője elé járultak,
20 "Pardon, Monseigneur! dirent-ils, nous sommes descendus une première fois pour acheter desvivres20 és azt mondták: »Kérünk, uram, hallgass meg minket! A múltkor egyszer itt voltunk már eleséget venni.
21 et, lorsque nous sommes arrivés au campement pour la nuit et que nous avons ouvert nos sacs àblé, voici que l'argent de chacun se trouvait à l'entrée de son sac, notre argent bien compté, et nous le rapportonsavec nous.21 A vásárlás után, amikor a szállásra értünk, kinyitottuk zsákjainkat, és a pénzt a zsákok szájában találtuk. Most súlyban visszahoztuk azt,
22 Nous avons apporté une autre somme pour acheter des vivres. Nous ne savons pas qui a mis notreargent dans nos sacs à blé."22 sőt más pénzt is hoztunk, hogy vegyünk, amire szükségünk van. Nem tudjuk, ki tette azt a zsákjainkba!«
23 Mais il répondit: "Soyez en paix et n'ayez pas peur! C'est votre Dieu et le Dieu de votre père quivous a mis un trésor dans vos sacs à blé; votre argent m'est bien parvenu" et il leur amena Siméon.23 Ám az így felelt: »Béke veletek, ne féljetek! Istenetek és atyátok Istene adta nektek azt a kincset zsákjaitokba. A pénzt ugyanis, amit nekem adtatok, én igazolom.« Aztán kivezette hozzájuk Simeont,
24 L'homme introduisit nos gens dans la maison de Joseph, il leur apporta de l'eau pour qu'ils selavent les pieds et il donna du fourrage à leurs ânes.24 és bevitte őket a házba. Vizet hozott, hogy mossák meg a lábukat, és abrakot adott szamaraiknak.
25 Ils disposèrent le présent en attendant que Joseph vienne pour midi, car ils avaient appris qu'ilsprendraient là leur repas.25 Ők pedig előkészítették az ajándékot, mire József délben megjön; hallották ugyanis, hogy ott fognak enni.
26 Quand Joseph rentra à la maison, ils lui offrirent le présent qu'ils avaient avec eux et seprosternèrent à terre.26 Amikor aztán József hazatért, elé rakták az ajándékot, amelyet a kezükben hoztak, és földre borultak előtte.
27 Mais il les salua amicalement et demanda: "Comment se porte votre vieux père dont vous m'avezparlé, est-il encore envie?"27 Erre ő kegyesen köszöntötte őket, és megkérdezte tőlük: »Egészséges-e a ti idős atyátok, akiről beszéltetek nekem? Él-e még?«
28 Ils répondirent: "Ton serviteur, notre père, se porte bien, il est encore en vie" et ilss'agenouillèrent et se prosternèrent.28 Ők azt felelték: »Egészséges a szolgád, a mi atyánk: még életben van.« Azzal meghajtották magukat, és leborultak előtte.
29 Levant les yeux, Joseph vit son frère Benjamin, le fils de sa mère, et demanda: "Est-ce là votreplus jeune frère, dont vous m'avez parlé?" Et s'adressant à lui: "Que Dieu te fasse grâce, mon fils."29 Amikor József felemelte szemét és meglátta Benjamint, az ő édes testvérét, így szólt: »Ez a ti legkisebb öcsétek, akiről beszéltetek nekem?« Aztán pedig azt mondta: »Fiam, legyen kegyes Isten irántad!«
30 Et Joseph se hâta de sortir, car ses entrailles s'étaient émues pour son frère et les larmes luivenaient aux yeux: il entra dans sa chambre et là, il pleura.30 Aztán elsietett, mert megindult a szíve az öccse miatt, és kicsordultak a könnyei. Bement tehát a belső szobába, és sírt.
31 S'étant lavé le visage, il revint et, se contenant, il ordonna: "Servez le repas."31 Aztán megmosta az arcát, erőt vett magán, ismét kijött, és így szólt: »Adjátok fel az étkeket!«
32 On le servit à part, eux à part et à part aussi les Egyptiens qui mangeaient chez lui, car lesEgyptiens ne peuvent pas prendre leurs repas avec les Hébreux: ils ont cela en horreur.32 Miután feltálaltak, külön Józsefnek, külön a testvéreinek, és külön az egyiptomiaknak, akik ott ettek – az egyiptomiaknak ugyanis nem szabad a héberekkel együtt enniük, ők az ilyen lakomát tisztátalannak tartják –,
33 Ils étaient placés en face de lui, chacun à son rang, de l'aîné au plus jeune, et nos gens seregardaient avec étonnement.33 leültették őket előtte: az elsőszülöttet rangja szerint, és a legfiatalabbikat is a maga kora szerint. Ezen ők nagyon elcsodálkoztak.
34 Mais lui leur fit porter, de son plat, des portions d'honneur, et la portion de Benjamin surpassaitcinq fois celle de tous les autres. Avec lui ils burent et s'enivrèrent.34 Mindegyikük elvette a részét, amelyet tőle kapott – Benjaminnak akkora rész jutott, hogy ötször nagyobb volt, mint a többieké –, aztán ittak, és megrészegedtek vele együtt.