| 1 Cependant les habitants de Ziph vinrent trouver Saül à Gabaa, et lui dirent : David est caché dans la colline d'Hachila, qui est vis-à-vis du désert. | 1 Ám a zífbeliek elmentek Saulhoz Gibeába és azt mondták: »Íme, Dávid a sivataggal szemben levő Hahila dombon rejtőzik.« |
| 2 Saül prit aussitôt avec lui trois mille hommes choisis (d'élite) de tout Israël, et alla chercher David dans le désert de Ziph. | 2 Felkerekedett erre Saul, s lement Zíf pusztájába, s vele háromezer ember Izrael válogatottjai közül, hogy felkutassa Dávidot Zíf pusztájában. |
| 3 Il campa sur la colline d'Hachila, qui est vis-à-vis du désert sur le chemin. David demeurait alors dans ce désert. Comme on lui dit que Saül l'y venait chercher | 3 Saul az út mentén, a pusztával szemben levő Hahila Gibeán ütött tábort, Dávid pedig a pusztában tartózkodott. Amikor észrevette, hogy Saul utána jött a pusztába, |
| 4 il envoya des espions, et il apprit qu'il était venu très certainement. | 4 kémeket küldött ki, s megtudta, hogy valóban odajött. |
| 5 Il partit donc sans bruit, et s'en vint au lieu où était Saül ; il remarqua l'endroit où était la tente (dormaient) de Saül et d'Abner, fils de Ner, général de son armée. Et voyant que Saül dormait dans sa tente, et tous ses gens autour de lui, | 5 Erre Dávid titokban felkerekedett, s elment arra a helyre, ahol Saul volt. Amikor aztán megnézte azt a helyet, ahol Saul és Ábner, Nér fia, a hadvezére aludt, és látta, hogy Saul a sátrában, a többi ember pedig körülötte alszik, |
| 6 il dit à Achimélech l'Héthéen, et à Abisaï, fils de Sarvia, frère de Joab : Qui veut venir avec moi dans le camp de Saül ? Abisaï lui dit : J'irai avec toi. | 6 Dávid szólt a hetita Ahimelekhez meg Abisájhoz, Száruja fiához, Joáb fivéréhez, és megkérdezte: »Ki jön le velem Saulhoz a táborba?« Azt mondta erre Abisáj: »Én lemegyek veled.« |
| 7 David et Abisaï allèrent donc la nuit parmi les gens de Saül, et ils trouvèrent Saül couché et dormant dans sa tente ; sa lance était à son chevet fichée en terre, et Abner avec tous ses gens dormaient autour de lui. | 7 Éjjel Dávid és Abisáj el is jutottak a néphez, és Sault sátrában fekve és alva találták; dárdája a földbe szúrva a feje mellett volt, Ábner és a nép pedig aludt körülötte. |
| 8 Alors Abisaï dit à David : Dieu te livre aujourd'hui ton ennemi entre les mains ; je vais donc, avec ma (la) lance, le percer jusqu'en terre d'un seul coup, et il n'en faudra pas un second. | 8 Azt mondta ekkor Abisáj Dávidnak: »Kezedbe adta ma Isten ellenségedet: nos hát, hadd szegezzem a dárdával a földhöz – csak egyszer, mert másodszor nem lesz szükséges.« |
| 9 David répondit à Abisaï : Ne le tue pas ; car qui étendra la main sur l'oint du Seigneur, et sera innocent ? | 9 Ám Dávid azt mondta Abisájnak: »Meg ne öld, mert ki nyújthatná ki kezét az Úr felkentje ellen büntetlenül?« |
| 10 Et il ajouta : Vive le Seigneur ! à moins que le Seigneur ne frappe lui-même Saül, ou que le jour de sa mort n'arrive, ou qu'il ne soit tué dans une bataille, il ne mourra point. | 10 Majd azt mondta Dávid: »Az Úr életére mondom: akár az Úr fogja agyonsújtani, akár el kell jönnie halála napjának, akár harcba kell mennie, s ott kell elvesznie, |
| 11 Dieu me garde de porter la main sur l'oint du Seigneur. Prends seulement (maintenant donc) sa lance qui est à son chevet, et sa coupe, et allons-nous-en. | 11 én irántam legyen az Úr kegyelmes, hogy ki ne nyújtsam kezemet az Úr felkentje ellen! Nos hát vedd a dárdát, amely a feje mellett van meg a vizeskorsót, s menjünk.« |
| 12 David prit donc la lance, et la coupe qui était au chevet de Saül, et ils s'en allèrent. Il n'y eut personne qui les vit, ni qui sût ce qui se passait, ou qui s'éveillât ; mais tous dormaient, parce que le Seigneur les avait assoupis d'un profond sommeil. | 12 Dávid aztán magához vette a dárdát és a vizeskorsót, amely Saul feje mellett volt, és elmentek; nem volt senki, aki látta vagy észrevette volna, vagy aki felébredt volna, mert mindannyian aludtak, mivel az Úr mély álmot bocsátott rájuk. |
| 13 David étant passé de l'autre côté, s'arrêta au loin sur le sommet de la montagne, à un grand intervalle du camp. | 13 Amikor aztán Dávid átért a túlsó oldalra, megállt a hegy tetején – jó messze, úgyhogy nagy távolság volt közöttük –, |
| 14 De là il appela à haute voix les gens de Saül, et Abner, fils de Ner, et lui cria : Abner, ne répondras-tu pas ? Abner répondit : Qui es-tu qui cries de la sorte, et qui troubles le roi ? | 14 és átkiáltott Dávid a néphez és Ábnerhez, Nér fiához: »Nem felelsz, Ábner?« Ábner erre megkérdezte: »Ki vagy te, aki kiabálsz és zavarod a királyt?« |
| 15 David dit à Abner : N'es-tu pas un homme (de cœur) ? et y a-t-il quelqu'un dans Israël qui te soit égal ? Pourquoi donc n'as-tu pas gardé le roi ton seigneur ? Car il est venu quelqu'un d'entre le peuple pour tuer le roi ton seigneur. | 15 Azt mondta erre Dávid Ábnernek: »Nemde, te férfi vagy és nincs más hozzád hasonló Izraelben? Miért nem vigyáztál tehát uradra, a királyra? Behatolt ugyanis valaki a néptömegből hozzá, hogy megölje a királyt, uradat. |
| 16 Tu n'as pas bien agi en cette rencontre. Je jure par le Seigneur que vous méritez tous la (vous êtes des fils de) mort, pour avoir si mal gardé votre maître, qui est l'oint du Seigneur. Vois donc maintenant où est la lance du roi, et sa coupe qui était à son chevet. (?) | 16 Nem jó dolog, amit cselekedtél: az Úr életére mondom, hogy halálra vagytok méltók, mert nem vigyáztatok uratokra, az Úr felkentjére. Nos, nézz csak utána, hol a király dárdája, s hol a vizeskorsó, amely a fejénél volt!« |
| 17 (Or) Saül reconnut la voix de David, et lui dit : N'est-ce pas là ta voix que j'entends, mon fils David ? David lui dit : C'est ma voix, mon seigneur le roi. | 17 Ekkor Saul megismerte Dávid hangját és azt mondta: »Nem a te hangod-e ez, fiam, Dávid?« Azt mondta erre Dávid: »Az én hangom ez, uram király.« |
| 18 Et il ajouta : Pourquoi mon seigneur persécute-t-il son serviteur ? Qu'ai-je fait ? De quel crime ma main est-elle souillée ? | 18 Majd azt mondta: »Miért üldözi uram a szolgáját? Mit követtem el, vagy mi gonoszság van kezemben? |
| 19 Souffrez donc, mon seigneur le roi, que votre serviteur vous dise cette parole : Si c'est le Seigneur qui vous pousse contre moi, qu'il aspire le parfum de mon (d'un) sacrifice ; mais si ce sont les hommes, ils sont maudits devant le Seigneur, eux qui m'ont chassé aujourd'hui, afin que je n'habite point dans l'héritage du Seigneur, en me disant : Va, sers les (des) dieux étrangers. | 19 Nos hát kérlek, uram király, hallgasd meg szolgád szavát: Ha az Úr ingerel téged ellenem, akkor engeszteld meg Őt áldozati illattal, ha azonban emberek fiai ingerelnek, akkor átkozottak legyenek az Úr színe előtt, mert ezennel elűznek engem, hogy ne lakjam tovább az Úr örökségén, s azt mondják: ‘Eredj, szolgálj más isteneknek!’ |
| 20 Que (maintenant) mon sang ne soit donc pas répandu sur la terre en face du Seigneur. Le roi d'Israël s'est mis en campagne pour courir après une puce, ou comme on court par les montagnes après une perdrix ? (.) | 20 Ne is hulljon tehát most vérem az Úr előtt levő földre, mert Izrael királya kivonult, hogy úgy üldözzön egy bolhát, mint ahogy a fogolymadarat szokták hajszolni a hegyekben.« |
| 21 Saül lui répondit : J'ai péché ; reviens, mon fils David ; je ne te ferai plus de mal à l'avenir, puisque ma vie a été aujourd'hui précieuse à tes yeux. Car il paraît que j'ai agi comme un insensé, et que j'ai été mal informé de (ignoré) beaucoup de choses. | 21 Saul ekkor így szólt: »Vétkeztem, térj vissza, fiam, Dávid, nem bántalak többé, mivel életem ma becses volt szemedben. Nyilvánvaló, hogy esztelenül cselekedtem, s igen sok mindent nem tudtam!« |
| 22 David dit ensuite : Voici la lance du roi ; que l'un de ses serviteurs passe ici, et qu'il l'emporte. | 22 Ám Dávid így felelt: »Íme, a király dárdája: jöjjön át valaki a király legényei közül, s vegye át. |
| 23 Au reste le Seigneur rendra à chacun selon sa justice, et selon sa fidélité ; car le Seigneur vous a livré aujourd'hui entre mes mains, et je n'ai pas voulu porter la main sur l'oint du Seigneur. | 23 Az Úr pedig majd megfizet kinek-kinek az Ő igazsága és hűsége szerint: azért is, hogy az Úr a kezembe adott ma téged, s én nem akartam kinyújtani kezemet az Úr felkentje ellen. |
| 24 Et comme votre âme a été aujourd'hui précieuse à mes yeux, qu'ainsi mon âme soit précieuse aux yeux du Seigneur, et qu'il me délivre de tous les maux (toute angoisse). | 24 Amilyen nagyrabecsült volt életed ma az én szemem előtt, olyan nagyrabecsült lesz az én életem is az Úr szeme előtt, s Ő meg fog szabadítani engem minden szorongatásból.« |
| 25 Saül répondit à David : Béni sois-tu, mon fils David ; tu réussiras certainement dans tes entreprises, et ta puissance sera grande (tu pourras beaucoup). David s'en alla ensuite, et Saül s'en retourna chez lui. | 25 Azt mondta erre Saul Dávidnak: »Áldott leszel, fiam, Dávid, mert cselekedni fogsz és győzni!« Erre Dávid elment a maga útjára, Saul pedig visszatért a maga helyére. |
