Job 31

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 I reached an agreement with my eyes, that I would not so much as think about a virgin.	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 For what portion should God from above hold for me, and what inheritance should the Almighty from on high keep?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Is not destruction held for the wicked and repudiation kept for those who work injustice?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 Does he not examine my ways and number all my steps?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 If I have walked in vanity, or if my foot has hurried towards deceitfulness,	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 let him weigh me in a just balance, and let God know my simplicity.	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 If my steps have turned aside from the way, or if my heart has followed my eyes, or if a blemish has clung to my hands,	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 then may I sow, and let another consume, and let my offspring be eradicated.	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 If my heart has been deceived over a woman, or if I have waited in ambush at my friend’s door,	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 then let my wife be the harlot of another, and let other men lean over her.	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 For this is a crime and a very great injustice.	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 It is a fire devouring all the way to perdition, and it roots out all that springs forth.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 If I have despised being subject to judgment with my servant or my maid, when they had any complaint against me,	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 then what will I do when God rises to judge, and, when he inquires, how will I respond to him?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 Is not he who created me in the womb, also he who labored to make him? And did not one and the same form me in the womb?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 If I have denied the poor what they wanted and have made the eyes of the widow wait;	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 if I have eaten my morsel of food alone, while orphans have not eaten from it;	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 (for from my infancy mercy grew with me, and it came out with me from my mother’s womb;)	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 if I have looked down on him who was perishing because he had no clothing and the poor without any covering,	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 if his sides have not blessed me, and if he were not warmed with the fleece of my sheep;	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 if I have lifted up my hand over an orphan, even when it might seem to me that I the advantage over him at the gate;	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 then may my shoulder fall from its joint, and may my arm, with all its bones, be broken.	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 For I have always feared God, like waves flowing over me, whose weight I was unable to bear.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 If I have considered gold to be my strength, or if I have called purified gold ‘my Trust;’	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 if I have rejoiced over my great success, and over the many things my hand has obtained;	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 if I gazed upon the sun when it shined and the moon advancing brightly,	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 so that my heart rejoiced in secret and I kissed my hand with my mouth,	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 which is a very great iniquity and a denial against the most high God;	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 if I have been glad at the ruin of him who hated me and have exulted that evil found him,	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 for I have not been given my throat to sin by asking for a curse on his soul;	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 if the men around my tabernacle have not said: “He might give us some of his food, so that we will be filled,”	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 for the foreigner did not remain at the door, my door was open to the traveler;	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 if, as man does, I have hidden my sin and have concealed my iniquity in my bosom;	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 if I became frightened by an excessive crowd, and the disrespect of close relatives alarmed me, so that I would much rather have remained silent or have gone out the door;	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 then, would he grant me a hearing, so that the Almighty would listen to my desire, and he who judges would himself write a book,	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 which I would then carry on my shoulder and wrap around me like a crown?	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 With each of my steps, I would pronounce and offer it, as if to a prince.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 So, if my land cries out against me, and if its furrows weep with it,	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 if I have used its fruits for nothing but money and have afflicted the souls of its tillers,	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 then, may thistles spring forth for me instead of grain, and thorns instead of barley. (This ended the words of Job.)	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.