ΙΩΒ - Giobbe - Job 32

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ησυχασαν δε και οι τρεις φιλοι αυτου ετι αντειπειν ιωβ ην γαρ ιωβ δικαιος εναντιον αυτων	1 Ama három férfi pedig felhagyott azzal, hogy Jóbnak válaszoljon, mivel igaznak tartotta magát.
2 ωργισθη δε ελιους ο του βαραχιηλ ο βουζιτης εκ της συγγενειας ραμ της αυσιτιδος χωρας ωργισθη δε τω ιωβ σφοδρα διοτι απεφηνεν εαυτον δικαιον εναντιον κυριου	2 Ekkor haragra gyúlt és fölbosszankodott a búzi Eliú, Barákel fia, Rám nemzetségéből; azért gerjedt haragra Jób ellen, mert magát Istennel szemben igaznak hirdette.
3 και κατα των τριων δε φιλων ωργισθη σφοδρα διοτι ουκ ηδυνηθησαν αποκριθηναι αντιθετα ιωβ και εθεντο αυτον ειναι ασεβη	3 De a barátai ellen is haragra lobbant, mivel nem találtak okos feleletet és Jóbot csak kárhoztatták.
4 ελιους δε υπεμεινεν δουναι αποκρισιν ιωβ οτι πρεσβυτεροι αυτου εισιν ημεραις	4 Eliú azonban várakozott, ameddig Jóbbal beszéltek, mivel azok, akik a szót vitték, öregebbek voltak.
5 και ειδεν ελιους οτι ουκ εστιν αποκρισις εν στοματι των τριων ανδρων και εθυμωθη οργη αυτου	5 De amikor látta, hogy a három férfi már kifogyott a válaszból, nagy haragra lobbant.
6 υπολαβων δε ελιους ο του βαραχιηλ ο βουζιτης ειπεν νεωτερος μεν ειμι τω χρονω υμεις δε εστε πρεσβυτεροι διο ησυχασα φοβηθεις του υμιν αναγγειλαι την εμαυτου επιστημην	6 Megszólalt tehát a búzi Eliú, Barákel fia, és ezt mondta: »Ifjabb vagyok korra, ti pedig öregebbek, ezért lehajtottam fejemet, és nem mertem közölni veletek nézetemet.
7 ειπα δε οτι ο χρονος εστιν ο λαλων εν πολλοις δε ετεσιν οιδασιν σοφιαν	7 Gondoltam: Hadd szóljon az öregkor, és hirdesse a bölcsességet az évek sokasága.
8 αλλα πνευμα εστιν εν βροτοις πνοη δε παντοκρατορος εστιν η διδασκουσα	8 De úgy látom, az emberben a szellem s a Mindenható lehelete az, ami okossá tesz.
9 ουχ οι πολυχρονιοι εισιν σοφοι ουδ' οι γεροντες οιδασιν κριμα	9 Nem azok a bölcsek, akiknek hosszú az életük, és nem a vének tudják, mi az igazság.
10 διο ειπα ακουσατε μου και αναγγελω υμιν α οιδα	10 Azért mondom: Hallgassatok rám, hadd mutassam meg én is bölcsességemet!
11 ενωτιζεσθε μου τα ρηματα ερω γαρ υμων ακουοντων αχρι ου ετασητε λογους	11 Megvártam tehát szavaitokat, és lestem bölcsességteket; mialatt a beszédeket megvitattátok,
12 και μεχρι υμων συνησω και ιδου ουκ ην τω ιωβ ελεγχων ανταποκρινομενος ρηματα αυτου εξ υμων	12 odafigyeltem, mert azt hittem, hogy mondotok valamit, de úgy látom, nem akadt, aki Jóbot megcáfolja, aki megfelelne közületek szavaira.
13 ινα μη ειπητε ευρομεν σοφιαν κυριω προσθεμενοι	13 Ne mondjátok: ‘Mi megtaláltuk a bölcsességet: Isten terítette le őt, nem ember!’
14 ανθρωπω δε επετρεψατε λαλησαι τοιαυτα ρηματα	14 Semmit sem szólt ő ellenem, én sem válaszolok neki a ti szavaitokkal.
15 επτοηθησαν ουκ απεκριθησαν ετι επαλαιωσαν εξ αυτων λογους	15 Visszariadtak, nem felelnek többé, kifogytak a szavakból.
16 υπεμεινα ου γαρ ελαλησαν οτι εστησαν ουκ απεκριθησαν	16 Mivel tehát vártam és nem szóltak, megálltak és nem feleltek többé,
17 υπολαβων δε ελιους λεγει	17 én is elmondom részemet, én is feltárom tudományomat!
18 παλιν λαλησω πληρης γαρ ειμι ρηματων ολεκει γαρ με το πνευμα της γαστρος	18 Mert tele vagyok beszéddel, és unszol a szellem testemben;
19 η δε γαστηρ μου ωσπερ ασκος γλευκους ζεων δεδεμενος η ωσπερ φυσητηρ χαλκεως ερρηγως	19 A bensőm, íme! Olyan, mint a must, amely nem jut levegőhöz, s az új tömlőt is szétveti.
20 λαλησω ινα αναπαυσωμαι ανοιξας τα χειλη	20 Beszélek, hogy levegőhöz jussak, kinyitom ajkamat, hogy válaszoljak.
21 ανθρωπον γαρ ου μη αισχυνθω αλλα μην ουδε βροτον ου μη εντραπω	21 Nem fogom pártját senkinek sem, s egy embernek sem akarok én hízelegni,
22 ου γαρ επισταμαι θαυμασαι προσωπον ει δε μη και εμε σητες εδονται	22 mert nem értek a hízelgéshez, hisz egyhamar elszólítana engem a Teremtőm!