Luke 2

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And it came to pass in those days, that there went out a decree from Caesar Augustus, that all the world should be taxed.	1 Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség.
2 (And this taxing was first made when Cyrenius was governor of Syria.)	2 Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta.
3 And all went to be taxed, every one into his own city.	3 El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába.
4 And Joseph also went up from Galilee, out of the city of Nazareth, into Judaea, unto the city of David, which is called Bethlehem; (because he was of the house and lineage of David:)	4 Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 To be taxed with Mary his espoused wife, being great with child.	5 hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt.
6 And so it was, that, while they were there, the days were accomplished that she should be delivered.	6 Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön,
7 And she brought forth her firstborn son, and wrapped him in swaddling clothes, and laid him in a manger; because there was no room for them in the inn.	7 és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
8 And there were in the same country shepherds abiding in the field, keeping watch over their flock by night.	8 Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában.
9 And, lo, the angel of the Lord came upon them, and the glory of the Lord shone round about them: and they were sore afraid.	9 Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 And the angel said unto them, Fear not: for, behold, I bring you good tidings of great joy, which shall be to all people.	10 Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek.
11 For unto you is born this day in the city of David a Saviour, which is Christ the Lord.	11 Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában.
12 And this shall be a sign unto you; Ye shall find the babe wrapped in swaddling clothes, lying in a manger.	12 Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«
13 And suddenly there was with the angel a multitude of the heavenly host praising God, and saying,	13 Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent:
14 Glory to God in the highest, and on earth peace, good will toward men.	14 »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«
15 And it came to pass, as the angels were gone away from them into heaven, the shepherds said one to another, Let us now go even unto Bethlehem, and see this thing which is come to pass, which the Lord hath made known unto us.	15 És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.«
16 And they came with haste, and found Mary, and Joseph, and the babe lying in a manger.	16 Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet.
17 And when they had seen it, they made known abroad the saying which was told them concerning this child.	17 Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak.
18 And all they that heard it wondered at those things which were told them by the shepherds.	18 És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik.
19 But Mary kept all these things, and pondered them in her heart.	19 Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében.
20 And the shepherds returned, glorifying and praising God for all the things that they had heard and seen, as it was told unto them.	20 A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.
21 And when eight days were accomplished for the circumcising of the child, his name was called JESUS, which was so named of the angel before he was conceived in the womb.	21 Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.
22 And when the days of her purification according to the law of Moses were accomplished, they brought him to Jerusalem, to present him to the Lord;	22 Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,
23 (As it is written in the law of the Lord, Every male that openeth the womb shall be called holy to the Lord;)	23 amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve« ,
24 And to offer a sacrifice according to that which is said in the law of the Lord, A pair of turtledoves, or two young pigeons.	24 és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát« .
25 And, behold, there was a man in Jerusalem, whose name was Simeon; and the same man was just and devout, waiting for the consolation of Israel: and the Holy Ghost was upon him.	25 Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 And it was revealed unto him by the Holy Ghost, that he should not see death, before he had seen the Lord's Christ.	26 A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét.
27 And he came by the Spirit into the temple: and when the parents brought in the child Jesus, to do for him after the custom of the law,	27 Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele,
28 Then took he him up in his arms, and blessed God, and said,	28 karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:
29 Lord, now lettest thou thy servant depart in peace, according to thy word:	29 »Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben,
30 For mine eyes have seen thy salvation,	30 mert látták szemeim üdvösségedet,
31 Which thou hast prepared before the face of all people;	31 melyet minden nép színe előtt készítettél,
32 A light to lighten the Gentiles, and the glory of thy people Israel.	32 világosságul a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére népednek, Izraelnek«.
33 And Joseph and his mother marvelled at those things which were spoken of him.	33 Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak.
34 And Simeon blessed them, and said unto Mary his mother, Behold, this child is set for the fall and rising again of many in Israel; and for a sign which shall be spoken against;	34 Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak
35 (Yea, a sword shall pierce through thy own soul also,) that the thoughts of many hearts may be revealed.	35 – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.«
36 And there was one Anna, a prophetess, the daughter of Phanuel, of the tribe of Aser: she was of a great age, and had lived with an husband seven years from her virginity;	36 Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után;
37 And she was a widow of about fourscore and four years, which departed not from the temple, but served God with fastings and prayers night and day.	37 nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal.
38 And she coming in that instant gave thanks likewise unto the Lord, and spake of him to all them that looked for redemption in Jerusalem.	38 Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.
39 And when they had performed all things according to the law of the Lord, they returned into Galilee, to their own city Nazareth.	39 Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, a városukba, Názáretbe.
40 And the child grew, and waxed strong in spirit, filled with wisdom: and the grace of God was upon him.	40 A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.
41 Now his parents went to Jerusalem every year at the feast of the passover.	41 A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére.
42 And when he was twelve years old, they went up to Jerusalem after the custom of the feast.	42 Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 And when they had fulfilled the days, as they returned, the child Jesus tarried behind in Jerusalem; and Joseph and his mother knew not of it.	43 Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei.
44 But they, supposing him to have been in the company, went a day's journey; and they sought him among their kinsfolk and acquaintance.	44 Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között.
45 And when they found him not, they turned back again to Jerusalem, seeking him.	45 Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 And it came to pass, that after three days they found him in the temple, sitting in the midst of the doctors, both hearing them, and asking them questions.	46 És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket.
47 And all that heard him were astonished at his understanding and answers.	47 Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein.
48 And when they saw him, they were amazed: and his mother said unto him, Son, why hast thou thus dealt with us? behold, thy father and I have sought thee sorrowing.	48 Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: »Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.«
49 And he said unto them, How is it that ye sought me? wist ye not that I must be about my Father's business?	49 Ő pedig ezt felelte nekik: »Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?«
50 And they understood not the saying which he spake unto them.	50 De ők nem értették meg, amit nekik mondott.
51 And he went down with them, and came to Nazareth, and was subject unto them: but his mother kept all these sayings in her heart.	51 Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.
52 And Jesus increased in wisdom and stature, and in favour with God and man.	52 Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt .