A zsoltárok könyve 68

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.	1 In finem, pro iis qui commutabuntur. David.
2 Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei, elfutnak előle, akik gyűlölik őt.	2 Salvum me fac, Deus, quoniam intraverunt aquæ usque ad animam meam.
3 Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el, ahogyan a viasz elolvad a tűzön, Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!	3 Infixus sum in limo profundi et non est substantia. Veni in altitudinem maris, et tempestas demersit me.
4 Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt, s vigadoznak örömükben.	4 Laboravi clamans, raucæ factæ sunt fauces meæ ; defecerunt oculi mei, dum spero in Deum meum.
5 Mondjatok éneket Istennek, zengjetek zsoltárt nevének, Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik: Úr az ő neve. Ujjongjatok őelőtte,	5 Multiplicati sunt super capillos capitis mei qui oderunt me gratis. Confortati sunt qui persecuti sunt me inimici mei injuste ; quæ non rapui, tunc exsolvebam.
6 aki az árvák atyja, özvegyek bírája, Isten az ő szentséges hajlékában.	6 Deus, tu scis insipientiam meam ; et delicta mea a te non sunt abscondita.
7 Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak, a foglyokat kivezeti a bőségre, a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.	7 Non erubescant in me qui exspectant te, Domine, Domine virtutum ; non confundantur super me qui quærunt te, Deus Israël.
8 Isten, amikor néped élén kivonultál, amikor a sivatagon áthaladtál,	8 Quoniam propter te sustinui opprobrium ; operuit confusio faciem meam.
9 megremegett a föld, csepegtek az egek, a Sínai Istenének színe előtt, Izrael Istenének színe előtt.	9 Extraneus factus sum fratribus meis, et peregrinus filiis matris meæ.
10 Bőséges esőt adtál örökségednek, Isten, s ha ellankadt, te felüdítetted.	10 Quoniam zelus domus tuæ comedit me, et opprobria exprobrantium tibi ceciderunt super me.
11 Nyájad megtelepedett rajta, jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.	11 Et operui in jejunio animam meam, et factum est in opprobrium mihi.
12 Az Úr mondja a szót; Szüzek serege hozza az örömhírt:	12 Et posui vestimentum meum cilicium ; et factus sum illis in parabolam.
13 »A seregek királyai futva futnak, a háznak szépe zsákmányt osztogat.	13 Adversum me loquebantur qui sedebant in porta, et in me psallebant qui bibebant vinum.
14 Ti pedig békén pihentek az aklok között, akárcsak az ezüstszárnyú galambok, halvány, aranyszínű tollakkal.	14 Ego vero orationem meam ad te, Domine ; tempus beneplaciti, Deus. In multitudine misericordiæ tuæ, exaudi me in veritate salutis tuæ.
15 Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat, hótól fehérlik a Szelmon.«	15 Eripe me de luto, ut non infigar ; libera me ab iis qui oderunt me, et de profundis aquarum.
16 A Básán hegye Isten hegye, a Básán hegye sok ormú hegy.	16 Non me demergat tempestas aquæ, neque absorbeat me profundum, neque urgeat super me puteus os suum.
17 Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek, a hegyet, amelyen Isten tetszéssel lakott? Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!	17 Exaudi me, Domine, quoniam benigna est misericordia tua ; secundum multitudinem miserationum tuarum respice in me.
18 Tízezernél is több a harci szekere Istennek: bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.	18 Et ne avertas faciem tuam a puero tuo ; quoniam tribulor, velociter exaudi me.
19 Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél; Hódolati ajándékként embereket fogadtál, hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.	19 Intende animæ meæ, et libera eam ; propter inimicos meos, eripe me.
20 Áldott legyen az Úr minden nap! Üdvösségünk Istene hordoz minket.	20 Tu scis improperium meum, et confusionem meam, et reverentiam meam ;
21 A mi Istenünk szabadító Isten, s az Úr, az Úr a halálból is kivezet minket.	21 in conspectu tuo sunt omnes qui tribulant me. Improperium exspectavit cor meum et miseriam : et sustinui qui simul contristaretur, et non fuit ; et qui consolaretur, et non inveni.
22 De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét, a bűneikben járók bozontos koponyáját.	22 Et dederunt in escam meam fel, et in siti mea potaverunt me aceto.
23 Így szól az Úr: »Hazahozlak Básánból, a tenger fenekéről is visszahozlak,	23 Fiat mensa eorum coram ipsis in laqueum, et in retributiones, et in scandalum.
24 hogy lábad vérben gázoljon és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.«	24 Obscurentur oculi eorum, ne videant, et dorsum eorum semper incurva.
25 Látták, Isten, amint bevonultál, Istenem, királyom, bevonulásod a szentélybe.	25 Effunde super eos iram tuam, et furor iræ tuæ comprehendat eos.
26 Elöl mennek az énekesek, utánuk a kobzosok, középen a dobverő leányok.	26 Fiat habitatio eorum deserta, et in tabernaculis eorum non sit qui inhabitet.
27 »Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent, akik Izrael forrásából származtok.«	27 Quoniam quem tu percussisti persecuti sunt, et super dolorem vulnerum meorum addiderunt.
28 Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket, Júda fejedelmei vezéreikkel, Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.	28 Appone iniquitatem super iniquitatem eorum, et non intrent in justitiam tuam.
29 Mutasd meg, Isten, hatalmadat; Erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél.	29 Deleantur de libro viventium, et cum justis non scribantur.
30 Jeruzsálemi templomodba királyok hozzanak neked ajándékot.	30 Ego sum pauper et dolens ; salus tua, Deus, suscepit me.
31 Fenyítsd meg a nádas vadját, a népek tehenei között a bikák csordáját: boruljanak le ezüst kincseikkel. Szórd szét a háborúra vágyó népeket!	31 Laudabo nomen Dei cum cantico, et magnificabo eum in laude :
32 Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai, Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.	32 et placebit Deo super vitulum novellum, cornua producentem et ungulas.
33 Föld országai, Istennek énekeljetek, zengjetek az Úrnak dicséretet, zengjetek Istennek,	33 Videant pauperes, et lætentur ; quærite Deum, et vivet anima vestra :
34 aki kezdettől fogva az egek egén trónol; Íme onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.	34 quoniam exaudivit pauperes Dominus, et vinctos suos non despexit.
35 Magasztaljátok Isten dicsőségét. Az ő felsége honol Izrael felett, az ő ereje a fellegek között.	35 Laudent illum cæli et terra ; mare, et omnia reptilia in eis.
36 Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben! Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének. Áldott legyen Isten!	36 Quoniam Deus salvam faciet Sion, et ædificabuntur civitates Juda, et inhabitabunt ibi, et hæreditate acquirent eam.
	37 Et semen servorum ejus possidebit eam ; et qui diligunt nomen ejus habitabunt in ea.