A zsoltárok könyve 68

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Ének.	1 Per quelli, che saranno cangiati, di Davidde. Salvami, o Dio: imperocché son penetrate le acque fino all'anima mia.
2 Fölkel Isten, és elszélednek ellenségei, elfutnak előle, akik gyűlölik őt.	2 Son fitto in profondissimo fango, che non ha consistenza.
3 Ahogyan a füst eloszlik, úgy enyésznek el, ahogyan a viasz elolvad a tűzön, Isten előtt a bűnösök úgy vesznek el!	3 Son venuto in alto mare, e la tempesta mi ha sommerso.
4 Az igazak azonban örülnek és ujjonganak Isten színe előtt, s vigadoznak örömükben.	4 Mi sono stancato a gridare: le mie fauci sono inaridite: si sono ottenebrati gli occhi miei, mentre aspettando li tengo rivolti al mio Dio.
5 Mondjatok éneket Istennek, zengjetek zsoltárt nevének, Készítsetek utat annak, aki a felhőkön érkezik: Úr az ő neve. Ujjongjatok őelőtte,	5 Son cresciuti di numero sopra i capelli della mia testa coloro, che mi odiano senza ragione. Son divenuti più forti i nemici miei, che mi perseguitano ingiustamente: io allora pagai quello, che io non aveva rapito.
6 aki az árvák atyja, özvegyek bírája, Isten az ő szentséges hajlékában.	6 Tu conosci, o Dio, la mia stoltezza? e i miei peccati non sono nascosi a te.
7 Isten, aki lakást ad a házban az elhagyottnak, a foglyokat kivezeti a bőségre, a lázadókat azonban a sivatagban hagyja.	7 Non abbian per causa mia da arrossire coloro, i quali aspettano te, o Dio degli eserciti. Non sian confusi per cagion mia coloro, che cercano te, o Dio d'Israele.
8 Isten, amikor néped élén kivonultál, amikor a sivatagon áthaladtál,	8 Perocché per amor tuo ho sofferta ignominia, e di confusione è stato coperto il mio volto.
9 megremegett a föld, csepegtek az egek, a Sínai Istenének színe előtt, Izrael Istenének színe előtt.	9 Son divenuto straniero a' miei fratelli, e ignoto a' figliuoli della mia madre.
10 Bőséges esőt adtál örökségednek, Isten, s ha ellankadt, te felüdítetted.	10 Perché lo zelo della tua casa mi divorò, e gli insulti di coloro, che ti insultavano son ricaduti sopra di me.
11 Nyájad megtelepedett rajta, jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek.	11 E umiliai col digiuno l'anima mia, e tutto questo si è per me convertito in obbrobrio.
12 Az Úr mondja a szót; Szüzek serege hozza az örömhírt:	12 E presi per mia veste il cilicio, e fui il loro ludibrio.
13 »A seregek királyai futva futnak, a háznak szépe zsákmányt osztogat.	13 Contro di me parlavano quei, che stavano assisi alla porta: e sopra di me i bevoni cantavano delle canzoni.
14 Ti pedig békén pihentek az aklok között, akárcsak az ezüstszárnyú galambok, halvány, aranyszínű tollakkal.	14 Ma io a te, o Signore, rivolgo la mia orazione: tempo di favore, o Dio, egli è questo. Esaudiscimi secondo la moltitudine della tua misericordia, secondo la verità della salute, ch'io aspetto da te.
15 Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat, hótól fehérlik a Szelmon.«	15 Trammi dal fango, aftinché io non ti resti sommerso: liberami da coloro, che mi odiano, e dalle acque profonde.
16 A Básán hegye Isten hegye, a Básán hegye sok ormú hegy.	16 Non mi sommerga la tempesta, e non mi assorbisca il mar profondo, e il pozzo non serri la sua bocca sopra di me.
17 Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek, a hegyet, amelyen Isten tetszéssel lakott? Bizony, ott fog lakni az Úr örökké!	17 Esaudiscimi, o Signore, perché benefica ella è la tua misericordia: secondo la molta tua pietà a me rivolgi lo sguardo.
18 Tízezernél is több a harci szekere Istennek: bevonul az Úr a Sínairól szentélyébe.	18 E non perder di vista il tuo servo: esaudiscimi prontamente, perché io son tribolato.
19 Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél; Hódolati ajándékként embereket fogadtál, hogy még a pártütők is az Úristennél lakjanak.	19 Fatti dappresso all'anima mia, e dalle salute: a riguardo de' miei nemici conducimi a salvamento.
20 Áldott legyen az Úr minden nap! Üdvösségünk Istene hordoz minket.	20 A te son noti gli obbrobrj, ch'io soffro, e la confusione mia, e la mia ignominia.
21 A mi Istenünk szabadító Isten, s az Úr, az Úr a halálból is kivezet minket.	21 Sotto degli occhi tuoi sono tutti quelli, che mi tormentano: il mio cuore mi aspettò obbrobrj, e miserie. E aspettai chi entrasse a parte di mia tristezza, e non vi fu, e chi mi porgesse consolazione, e noi trovai.
22 De Isten összezúzza az ő ellenségei fejét, a bűneikben járók bozontos koponyáját.	22 E il fiele dettero a me per cibo: e nella sete mia mi abbeverarono coll'aceto.
23 Így szól az Úr: »Hazahozlak Básánból, a tenger fenekéről is visszahozlak,	23 La loro mensa diventi per essi lacciuolo, e scandalo per loro retribuzione.
24 hogy lábad vérben gázoljon és kutyáid nyelve is részt kapjon az ellenségből.«	24 Si offuschino i loro occhi, sicché non veggano: e aggrava mai sempre il loro dorso.
25 Látták, Isten, amint bevonultál, Istenem, királyom, bevonulásod a szentélybe.	25 Scarica sopra di loro l'ira tua, e gli serri il furore dell'ira tua.
26 Elöl mennek az énekesek, utánuk a kobzosok, középen a dobverő leányok.	26 La loro abitazione diventi un deserto, e non siavi chi abiti sotto i loro padiglioni.
27 »Áldjátok gyülekezetekben az Úr Istent, akik Izrael forrásából származtok.«	27 Perocché hanno perseguitato colui, cui tu avevi percosso, e al dolore delle mie piaghe aggiunser dolore.
28 Ott az ifjú Benjamin aki vezeti őket, Júda fejedelmei vezéreikkel, Zebulon fejedelmei, Naftali fejedelmei.	28 Aggiungi iniquità alle loro iniquità, e alla giustizia tua non pervengano.
29 Mutasd meg, Isten, hatalmadat; Erősítsd meg, Isten, amit köztünk műveltél.	29 Siano cancellati dal libro de' viventi, e non sian descritti trai giusti.
30 Jeruzsálemi templomodba királyok hozzanak neked ajándékot.	30 Io son povero, e addolorato; la tua salute, o Dio, mi ha sostenuto.
31 Fenyítsd meg a nádas vadját, a népek tehenei között a bikák csordáját: boruljanak le ezüst kincseikkel. Szórd szét a háborúra vágyó népeket!	31 Loderò il nome di Dio co' miei cantici, e lo glorificherò coi rendimenti di grazie:
32 Hadd jöjjenek ide Egyiptom nagyjai, Etiópia sietve emelje kezét Istenhez.	32 E questi piaceranno a Dio più, che un giovane vitello, che butti fuora le corna, e le unghie.
33 Föld országai, Istennek énekeljetek, zengjetek az Úrnak dicséretet, zengjetek Istennek,	33 Veggan ciò i poveri, e si consolino: cercate Dio, e l'anima vostra avrà vita:
34 aki kezdettől fogva az egek egén trónol; Íme onnan hallatja szavát, hatalmának szavát.	34 Imperocché il Signore ha esauditi i poveri, e non ha posti in non cale quei, che sono per lui in catene.
35 Magasztaljátok Isten dicsőségét. Az ő felsége honol Izrael felett, az ő ereje a fellegek között.	35 Dian lode a lui i cieli, e la terra: il mare, e gli animali tutti, che sono in lor contenuti:
36 Csodálatos vagy Isten a te szentélyedben! Izrael Istene ad erőt és hatalmat népének. Áldott legyen Isten!	36 Imperocché Dio salverà Sionne, e saranno edificate le città di Giuda. Ed ivi avran ferma stanza, e la possederanno come proprio retaggio.
	37 E i figliuoli de' servi di lui avràn di essa il possesso: e in essa dimoreranno quelli, che amano il di lui nome.