A zsoltárok könyve 142

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Maszkíl Dávidtól, amikor a barlangban volt. Imádság.	1 I have cried to the, O Lord, hear me: hearken to my voice, when I cry to thee.
2 Szavammal az Úrhoz kiáltok, szavammal az Úrhoz könyörgök.	2 Let my prayer be directed as incense in thy sight; the lifting up of my hands, as evening sacrifice.
3 Színe elé öntöm imádságomat, nyomorúságomat feltárom előtte.	3 Set a watch, O Lord, before my mouth: and a door round about my lips.
4 Ha lelkem elcsügged bennem, te ismered ösvényeimet. Azon az úton, amelyen járok, titkon tőrt vetettek nekem.	4 Incline not my heart to evil words; to make excuses in sins. With men that work iniquity: and I will not communicate with the choicest of them.
5 Fürkészve tekintek jobbra, de nincs, aki észrevenne! Nincs számomra menedék, nem akad, aki életemmel törődne.	5 The just shall correct me in mercy, and shall reprove me: but let not the oil of the sinner fatten my head. For my prayer also shall still be against the things with which they are well pleased:
6 Hozzád kiáltok, Uram, Mondom: »Te vagy az én bizodalmam, osztályrészem az élők földjén.	6 their judges falling upon the rock have been swallowed up. They shall hear my words, for they have prevailed:
7 Méltasd figyelemre könyörgésemet, mert nagyon megaláztak engem. Szabadíts meg üldözőimtől, mert erősebbek nálam.	7 as when the thickness of the earth is broken up upon the ground: Our bones are scattered by the side of hell.
8 Vezess ki a börtönből, hogy dicsérjem nevedet; Körülvesznek majd az igazak, Amikor jót teszel velem.«	8 But o to thee, O Lord, Lord, are my eyes: in thee have I put my trust, take not away my soul.
	9 Keep me from the snare, which they have laid for me, and from the stumblingblocks of them that work iniquity.
	10 The wicked shall fall in his net: I am alone until I pass.