A zsoltárok könyve 115

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Ne nekünk, Uram, ne nekünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget,	1 I have loved, because the Lord will hear the voice of my prayer.
2 irgalmad és hűséged szerint. Hogy azt ne mondják a nemzetek: »Hol van az ő Istenük?«	2 Because he hath inclined his ear unto me: and in my days I will call upon him.
3 Hisz a mi Istenünk az égben van, mindent megtesz, amit akar.	3 The sorrows of death have encompassed me: and the perils of hell have found me. I met with trouble and sorrow:
4 De a nemzetek bálványai ezüstből és aranyból vannak, s emberi kéz alkotásai.	4 and I called upon the name of the Lord. O Lord, deliver my soul.
5 Van szájuk, de nem szólnak, van szemük, de nem látnak.	5 The Lord is merciful and just, and our God sheweth mercy.
6 Van fülük, de nem hallanak, van orruk, de nem szagolnak.	6 The Lord is the keeper of little ones: I was little and he delivered me.
7 Van kezük, de nem tapintanak, van lábuk, de nem járnak, torkukkal nem kiáltanak.	7 Turn, O my soul, into thy rest: for the Lord hath been bountiful to thee.
8 Legyenek hozzájuk hasonlók a készítőik, és mindazok, akik bíznak bennük!	8 For he hath delivered my soul from death: my eyes from tears, my feet from falling.
9 Izrael háza az Úrban bízik, ő a segítőjük és oltalmazójuk.	9 I will please the Lord in the land of the living.
10 Áron háza az Úrban bízik, ő a segítőjük és oltalmazójuk.
11 Akik félik az Urat, az Úrban bíznak, ő a segítőjük és oltalmazójuk.
12 Megemlékezik rólunk az Úr, s áldását adja ránk. Áldását adja Izrael házára, áldását adja Áron házára.
13 Áldását adja mindazokra, akik az Urat félik, kicsinyekre és nagyokra egyaránt.
14 Sokasítson meg titeket az Úr, titeket és fiaitokat.
15 Áldjon meg az Úr titeket, aki az eget és a földet alkotta.
16 Az ég az Úr ege, de a földet az emberek fiainak adta.
17 Nem a holtak dicsérnek téged, Uram, és egy sem azok közül, akik leszálltak a némaság honába,
18 hanem mi, akik élünk, dicsérjük az Urat, most és mindörökké.