Proverbi 14

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Le donne savie edificano le lor case; Ma la stolta la sovverte con le sue mani	1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
2 Chi cammina nella sua dirittura riverisce il Signore; Ma chi è stravolto nelle sue vie lo sprezza	2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
3 Nella bocca dello stolto è la bacchetta dell’alterezza; Ma le labbra de’ savi li guardano	3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
4 Dove non son buoi, il granaio è vuoto; Ma l’abbondanza della ricolta è per la forza del bue	4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
5 Il testimonio verace non mente; Ma il falso testimonio sbocca bugie	5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.
6 Lo schernitore cerca la sapienza, e non la trova punto; Ma la scienza agevolmente si acquista dall’uomo intendente	6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.
7 Vattene via d’innanzi all’uomo stolto, E d’innanzi a colui, nel quale non avrai conosciute labbra di scienza	7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!
8 La sapienza dell’uomo è di considerar la sua via; Ma la follia degli stolti è inganno	8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.
9 Gli stolti si fanno beffe del commetter misfatto; Ma fra gli uomini diritti è la benevolenza	9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.
10 Il cuore di ciascuno conosce l’amaritudine dell’anima sua; Ed altresì alcuno strano non è mescolato nella sua allegrezza	10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.
11 La casa degli empi sarà distrutta; Ma il tabernacolo degli uomini diritti fiorirà	11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.
12 Vi è tal via che pare diritta all’uomo, Il fine della quale son le vie della morte	12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.
13 Come di troppo ridere duole il cuore, Così la fine dell’allegrezza è dolore	13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.
14 Chi è sviato di cuore sarà saziato delle sue vie; E più ch’esso lo sarà l’uomo da bene delle sue	14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.
15 Lo scempio crede ogni cosa; Ma l’avveduto considera i suoi passi	15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.
16 Il savio teme, e si ritrae dal male; Ma lo stolto trascorre, e si tien sicuro	16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.
17 Chi è pronto all’ira commette follia; E l’uomo malizioso è odiato	17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.
18 Gli scempi erederanno la stoltizia; Ma i prudenti coroneranno il lor capo di scienza	18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.
19 I malvagi saranno abbassati davanti a’ buoni; E gli empi saranno alle porte del giusto	19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.
20 Il povero è odiato eziandio dal suo prossimo; Ma molti son gli amici del ricco	20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.
21 Chi sprezza il suo prossimo pecca; Ma beato chi ha pietà de’ poveri	21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.
22 Quelli che macchinano del male non sono eglino traviati? Ma benignità e verità sarà usata inverso coloro che pensano del bene	22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.
23 In ogni fatica vi è del profitto; Ma il parlar delle labbra torna solo in inopia	23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.
24 Le ricchezze de’ savi sono la lor corona; Ma la follia degli stolti è sempre follia	24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.
25 Il testimonio verace libera le anime; Ma il falso sbocca bugie	25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.
26 Nel timor del Signore vi è confidanza fortissima; E vi sarà un ricetto per li figliuoli di colui che teme Iddio.	26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.
27 Il timor del Signore è una fonte di vita, Per ritrarsi da’ lacci della morte	27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.
28 La magnificenza del re è nella moltitudine del popolo; Ma la ruina del principe è nel mancamento della gente	28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.
29 Chi è lento all’ira è di gran prudenza; Ma chi è pronto al cruccio eccita la follia	29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.
30 Il cuor sano è la vita delle carni; Ma l’invidia è il tarlo delle ossa	30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.
31 Chi oppressa il povero fa onta a colui che l’ha fatto; Ma chi ha pietà del bisognoso l’onora	31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.
32 L’empio sarà traboccato per la sua malvagità; Ma il giusto spera eziandio nella sua morte	32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.
33 La sapienza riposa nel cuore dell’uomo intendente, Ed è riconosciuta in mezzo degli stolti	33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.
34 La giustizia innalza la nazione; Ma il peccato è il vituperio de’ popoli	34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
35 Il favor del re è verso il servitore intendente; Ma la sua indegnazione è contro a quello che reca vituperio	35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.