Gioele 2
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
BIBBIA CEI 2008 | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Suonate il corno in Sion e date l’allarme sul mio santo monte! Tremino tutti gli abitanti della regione perché viene il giorno del Signore, perché è vicino, | 1 Fújjátok meg a harsonát Sionban, fújjatok riadót szent hegyemen, rendüljön meg az ország minden lakója, mert jön az Úr napja; mert közel van! |
2 giorno di tenebra e di oscurità, giorno di nube e di caligine. Come l’aurora, un popolo grande e forte si spande sui monti: come questo non ce n’è stato mai e non ce ne sarà dopo, per gli anni futuri, di età in età. | 2 Jön a sötétség és a homály napja, a felhő és a vihar napja, mint a hegyekre boruló szürkület, jön egy nagyszámú és erős nép. Nem volt hozzá hasonló ősidőktől fogva, s utána sem lesz többé nemzedékek nemzedékén át! |
3 Davanti a lui un fuoco divora e dietro a lui brucia una fiamma. Come il giardino dell’Eden è la terra davanti a lui e dietro a lui è un deserto desolato, niente si salva davanti a lui. | 3 Színe előtt tűz emészt, és utána láng perzsel. Mint a gyönyörűség kertje, olyan a föld előtte, és kietlen pusztaság utána; senki sem menekülhet meg előle. |
4 Il suo aspetto è quello di cavalli, anzi come destrieri che corrono; | 4 Alakjuk olyan, mint a lovak alakja, s úgy száguldanak, mint a lovasok. |
5 come fragore di carri che balzano sulla cima dei monti, come crepitìo di fiamma avvampante che brucia la stoppia, come un popolo forte schierato a battaglia. | 5 Hangjuk olyan, mint a szekerek robogása a hegyek tetején, mint a tarlót emésztő tűz lángjának sistergése. Olyanok ők, mint hatalmas, harcra kész nép: |
6 Davanti a lui tremano i popoli, tutti i volti impallidiscono. | 6 színe előtt gyötrelem fogja el a népeket, minden arc magába gyűjti pírját. |
7 Corrono come prodi, come guerrieri che scalano le mura; ognuno procede per la propria strada, e non perde la sua direzione. | 7 Úgy száguldanak, mint a hősök, megmásszák a falakat, mint a harcos férfiak; mindegyik a maga útján halad, nem térnek le útjukról. |
8 Nessuno intralcia l’altro, ognuno va per la propria via. Si gettano fra i dardi, ma non rompono le file. | 8 Egyik sem akadályozza a másikat, mindegyik a maga ösvényén halad; még a fegyvereken is keresztültörnek, nincs akadály előttük. |
9 Piombano sulla città, si precipitano sulle mura, salgono sulle case, entrano dalle finestre come ladri. | 9 Betörnek a városba, felfutnak a falra, felmásznak a házakba, és behatolnak az ablakon, mint a tolvaj. |
10 Davanti a lui la terra trema, il cielo si scuote, il sole, la luna si oscurano e le stelle cessano di brillare. | 10 Színe előtt megremeg a föld, megmozdulnak az egek; nap és hold elsötétedik, s a csillagok visszatartják fényüket; |
11 Il Signore fa udire la sua voce dinanzi alla sua schiera: molto grande è il suo esercito, potente nell’eseguire i suoi ordini! Grande è il giorno del Signore, davvero terribile: chi potrà sostenerlo? | 11 s az Úr hallatja mennydörgését az ő seregének színe előtt; mert igen nagy az ő tábora, s mert hatalmasak, akik parancsát végrehajtják. Bizony nagy az Úr napja, és fölötte rettenetes; ki viselheti el? |
12 «Or dunque – oracolo del Signore –, ritornate a me con tutto il cuore, con digiuni, con pianti e lamenti. | 12 »Nos tehát – mondja az Úr –, térjetek hozzám teljes szívetekből, böjttel, sírással és jajgatással. |
13 Laceratevi il cuore e non le vesti, ritornate al Signore, vostro Dio, perché egli è misericordioso e pietoso, lento all’ira, di grande amore, pronto a ravvedersi riguardo al male». | 13 Szaggassátok meg szíveteket, nem pedig ruhátokat, és térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mert jóságos ő és irgalmas, türelmes és nagyirgalmú, és szánakozik a bajok felett.« |
14 Chi sa che non cambi e si ravveda e lasci dietro a sé una benedizione? Offerta e libagione per il Signore, vostro Dio. | 14 Ki tudja, hátha ismét megtér és elfelejt, s áldást hagy hátra maga után, étel- és italáldozatot az Úr, a ti Istenetek számára? |
15 Suonate il corno in Sion, proclamate un solenne digiuno, convocate una riunione sacra. | 15 Fújjátok meg a harsonát Sionban, hirdessetek szent böjtöt, rendeljetek el ünnepet, |
16 Radunate il popolo, indite un’assemblea solenne, chiamate i vecchi, riunite i fanciulli, i bambini lattanti; esca lo sposo dalla sua camera e la sposa dal suo talamo. | 16 gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet, hívjátok egybe a véneket, gyűjtsétek össze a gyermekeket és a csecsemőket; jöjjön ki hálószobájából a vőlegény, és nászházából a menyasszony. |
17 Tra il vestibolo e l’altare piangano i sacerdoti, ministri del Signore, e dicano: «Perdona, Signore, al tuo popolo e non esporre la tua eredità al ludibrio e alla derisione delle genti». Perché si dovrebbe dire fra i popoli: «Dov’è il loro Dio?». | 17 Sírjanak az előcsarnok és az oltár között a papok, az Úr szolgái, és mondják: »Könyörülj, Uram, könyörülj népeden; ne engedd, hogy gyalázzák örökrészedet, és uralkodjanak rajta a nemzetek!« Miért mondanák a népek között: »Hol van az ő Istenük?« |
18 Il Signore si mostra geloso per la sua terra e si muove a compassione del suo popolo. | 18 Ekkor az Úrban féltő szeretet ébredt országa iránt, és megkegyelmezett népének. |
19 Il Signore ha risposto al suo popolo: «Ecco, io vi mando il grano, il vino nuovo e l’olio e ne avrete a sazietà; non farò più di voi il ludibrio delle genti. | 19 És így felelt az Úr népének: »Íme, én küldök nektek gabonát, bort és olajat, úgyhogy jóllakhattok velük, és nem teszlek ki többé titeket a nemzetek gyalázkodásának. |
20 Allontanerò da voi quello che viene dal settentrione e lo spingerò verso una terra arida e desolata: spingerò la sua avanguardia verso il mare orientale e la sua retroguardia verso il mare occidentale. Esalerà il suo lezzo, salirà il suo fetore, perché ha fatto cose grandi. | 20 És eltávolítom tőletek az északi ellenséget, és járatlan és puszta földre űzöm őt; előőrsét a keleti tengerbe, utóvédjét a nyugati tengerbe vetem, és felszáll büdössége, felszáll rothadásának bűze, mert kevélyen cselekedett. |
21 Non temere, terra, ma rallégrati e gioisci, poiché cose grandi ha fatto il Signore. | 21 Ne félj, ország! Ujjongj és örvendj, mert nagy dolgokat vitt végbe az Úr! |
22 Non temete, animali selvatici, perché i pascoli della steppa hanno germogliato, perché gli alberi producono i frutti, la vite e il fico danno le loro ricchezze. | 22 Ne féljetek, ti állatai a földnek, mert sarjadnak immár a puszta legelői! A fa megtermi gyümölcsét, a fügefa s a szőlő megadja termését. |
23 Voi, figli di Sion, rallegratevi, gioite nel Signore, vostro Dio, perché vi dà la pioggia in giusta misura, per voi fa scendere l’acqua, la pioggia d’autunno e di primavera, come in passato. | 23 Sion fiai, ti is ujjongjatok, és örvendezzetek az Úrban, a ti Istenetekben, mert megadta nektek az igazság esőjét, és korai meg késői esőt hullat rátok, mint egykor. |
24 Le aie si riempiranno di grano e i tini traboccheranno di vino nuovo e di olio. | 24 És megtelnek a szérűk gabonával, és árad a sajtókból a bor meg az olaj. |
25 Vi compenserò delle annate divorate dalla locusta e dal bruco, dal grillo e dalla cavalletta, da quel grande esercito che ho mandato contro di voi. | 25 És kárpótollak titeket azokért az esztendőkért, amelyeket elpusztított a sáska, a cserebogár, az üszög és a hernyó, az én nagy seregem, melyet ellenetek küldtem. |
26 Mangerete in abbondanza, a sazietà, e loderete il nome del Signore, vostro Dio, che in mezzo a voi ha fatto meraviglie: mai più vergogna per il mio popolo. | 26 Jóllakásig eszitek majd ennivalótokat, és áldjátok az Úrnak, Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgokat cselekedett veletek; és népem soha többé meg nem szégyenül. |
27 Allora voi riconoscerete che io sono in mezzo a Israele, e che io sono il Signore, vostro Dio, e non ce ne sono altri: mai più vergogna per il mio popolo». | 27 Akkor majd megtudjátok, hogy én Izrael közepette vagyok, és én, az Úr, vagyok a ti Istenetek, és nem más, és népem soha többé meg nem szégyenül.« |