Siracide 37
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
BIBBIA CEI 2008 | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Ogni amico dice: «Anch’io sono amico», ma c’è chi è amico solo di nome. | 1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság, |
2 Non è forse un dolore mortale un compagno e amico che diventa nemico? | 2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát! |
3 O inclinazione al male, come ti sei insinuata per ricoprire la terra di inganni? | 3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal? |
4 C’è chi si rallegra con l’amico quando tutto va bene, ma al momento della tribolazione gli è ostile. | 4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle. |
5 C’è chi si affligge con l’amico per amore del proprio ventre, ma di fronte alla battaglia prende lo scudo. | 5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben. |
6 Non dimenticarti dell’amico nell’animo tuo, non scordarti di lui nella tua prosperità. | 6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban! |
7 Ogni consigliere esalta il consiglio che dà, ma c’è chi consiglia a proprio vantaggio. | 7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád. |
8 Guàrdati da chi vuole darti consiglio e prima infórmati quali siano le sue necessità: egli infatti darà consigli a suo vantaggio; perché non abbia a gettare un laccio su di te | 8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot. |
9 e ti dica: «La tua via è buona», ma poi si tenga in disparte per vedere quel che ti succede. | 9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik, |
10 Non consigliarti con chi ti guarda di sbieco e nascondi le tue intenzioni a quanti ti invidiano. | 10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked: |
11 Non consigliarti con una donna sulla sua rivale e con un pauroso sulla guerra, con un mercante sul commercio e con un compratore sulla vendita, con un invidioso sulla riconoscenza e con uno spietato sulla bontà di cuore, con un pigro su una iniziativa qualsiasi e con un salariato sul raccolto, con uno schiavo pigro su un lavoro importante. Non dipendere da costoro per nessun consiglio. | 11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled. |
12 Frequenta invece un uomo giusto, di cui sai che osserva i comandamenti e ha un animo simile al tuo, perché se tu cadi, egli saprà compatirti. | 12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról, |
13 Attieniti al consiglio del tuo cuore, perché nessuno ti è più fedele. | 13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról, |
14 Infatti la coscienza di un uomo talvolta suole avvertire meglio di sette sentinelle collocate in alto per spiare. | 14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra! |
15 Per tutte queste cose invoca l’Altissimo, perché guidi la tua via secondo verità. | 15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár, |
16 Principio di ogni opera è la parola, prima di ogni azione c’è la riflessione. | 16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz! |
17 Radice di ogni mutamento è il cuore, | 17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél! |
18 da cui derivano quattro scelte: bene e male, vita e morte, ma su tutto domina sempre la lingua. | 18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek. |
19 C’è l’esperto che insegna a molti, ma è inutile a se stesso. | 19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat. |
20 C’è chi posa a saggio nei discorsi ed è odioso, e finisce col mancare di ogni cibo; | 20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet! |
21 il Signore non gli ha concesso alcun favore, perché è privo di ogni sapienza. | 21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára. |
22 C’è chi è saggio solo per se stesso e i frutti della sua intelligenza si notano sul suo corpo. | 22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja. |
23 Un uomo saggio istruisce il suo popolo, i frutti della sua intelligenza sono degni di fede. | 23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza; |
24 Un uomo saggio è colmato di benedizioni, tutti quelli che lo vedono lo proclamano beato. | 24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége. |
25 La vita dell’uomo ha i giorni contati, ma i giorni d’Israele sono senza numero. | 25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik, |
26 Il saggio ottiene fiducia tra il suo popolo, e il suo nome vivrà per sempre. | 26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók. |
27 Figlio, per tutta la tua vita esamina te stesso, vedi quello che ti nuoce e non concedertelo. | 27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják. |
28 Difatti non tutto conviene a tutti e non tutti approvano ogni cosa. | 28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni! |
29 Non essere ingordo per qualsiasi ghiottoneria e non ti gettare sulle vivande, | 29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él! |
30 perché l’abuso dei cibi causa malattie e l’ingordigia provoca le coliche. | 30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak. |
31 Molti sono morti per ingordigia, chi invece si controlla vivrà a lungo. | 31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét. |