Siracide 20
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
BIBBIA CEI 2008 | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 C’è un rimprovero che è fuori tempo, c’è chi tace ed è prudente. | 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. |
2 Quanto è meglio rimproverare che covare l’ira! | 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, |
3 Chi si confessa colpevole evita l’umiliazione. | 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. |
4 Come un eunuco che vuol deflorare una ragazza, così chi vuole fare giustizia con la violenza. | 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. |
5 C’è chi tace ed è ritenuto saggio, e chi è riprovato per la troppa loquacità. | 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. |
6 C’è chi tace, perché non sa che cosa rispondere, e c’è chi tace, perché conosce il momento opportuno. | 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. |
7 L’uomo saggio sta zitto fino al momento opportuno, il millantatore e lo stolto non ne tengono conto. | 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. |
8 Chi esagera nel parlare si renderà riprovevole, chi vuole imporsi a tutti i costi sarà detestato. Com’è bello quando chi è biasimato mostra pentimento, perché così tu sfuggirai a un peccato volontario. | 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. |
9 Nelle disgrazie qualcuno può trovare un vantaggio, ma c’è un profitto che si può cambiare in perdita. | 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! |
10 C’è una generosità che non ti arreca vantaggi e c’è una generosità che rende il doppio. | 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! |
11 C’è un’umiliazione che viene dalla gloria e c’è chi dall’abbattimento alza la testa. | 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. |
12 C’è chi compra molte cose con poco e chi le paga sette volte il loro valore. | 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! |
13 Il saggio si rende amabile con le sue parole, ma le cortesie degli stolti sono sciupate. | 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. |
14 Il dono di uno stolto non ti giova, e ugualmente quello dell’invidioso, perché è frutto di costrizione; i suoi occhi, infatti, sono molti invece di uno. | 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. |
15 Egli dà poco, ma rinfaccia molto; apre la sua bocca come un banditore. Oggi fa un prestito e domani lo richiede; quanto è odioso un uomo del genere! | 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. |
16 Lo stolto dice: «Non ho un amico, non c’è gratitudine al bene che faccio». Quelli che mangiano il suo pane sono lingue cattive. | 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! |
17 Quanti si burleranno di lui, e quante volte! Poiché non accoglie l’avere con spirito retto, e il non avere gli è ugualmente indifferente. | 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« |
18 Meglio inciampare sul pavimento che con la lingua; è così che la caduta dei cattivi giunge rapida. | 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! |
19 Un discorso inopportuno è come un racconto inopportuno: è sempre sulla bocca dei maleducati. | 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. |
20 Non si accetta un proverbio dalla bocca dello stolto, perché non lo dice mai a proposito. | 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. |
21 C’è chi è trattenuto dal peccare a causa della miseria e quando riposa non avrà rimorsi. | 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. |
22 C’è chi si rovina per rispetto umano e di fronte a uno stolto si dà perduto. | 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. |
23 C’è chi per rispetto umano fa promesse a un amico, e in tal modo gratuitamente se lo rende nemico. | 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. |
24 Brutta macchia nell’uomo la menzogna, è sempre sulla bocca dei maldicenti. | 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. |
25 Meglio un ladro che un mentitore abituale, tutti e due avranno in sorte la rovina. | 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. |
26 L’abitudine del bugiardo è un disonore, la vergogna che si merita è sempre con lui. | 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! |
27 Chi è saggio nel parlare si apre una strada e l’uomo prudente piace ai grandi. | 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. |
28 Chi lavora la terra accresce il suo raccolto, chi piace ai grandi si fa perdonare i suoi torti. | 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. |
29 Regali e doni accecano gli occhi dei saggi, come bavaglio sulla bocca soffocano i rimproveri. | 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. |
30 Sapienza nascosta e tesoro invisibile: a che servono l’una e l’altro? | 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. |
31 Meglio l’uomo che nasconde la sua stoltezza di quello che nasconde la sua sapienza. | 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. |
32 È meglio perseverare nella ricerca del Signore che essere un libero auriga della propria vita. | 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |