Giobbe 31

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Un patto io conchiusi con gli occhi miei, di neppur pensare a una vergine:	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 giacchè qual parte avrebbe avuto in me Dio dall'alto, e quale eredità l'Onnipotente dall'eccelso?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 La ruina non è forse per il disonesto, e la sventura per chi commette ingiustizia?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 non vede forse [Dio] le mie strade, e tutti i passi miei non conta Egli?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 Se ho proceduto con falsità, e s'affrettò verso la frode il mio piede,	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 che Egli mi pesi pure in bilance giuste, e Dio conoscerà la mia schiettezza.	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 Se il mio passo si scostò dalla [retta] via, e dietro agli occhi miei andò il mio cuore, e qualche macchia s'attaccò alle mie mani:	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 quando io seminerò, un altro mangi [il frutto], e i miei proventi vadano divelti.	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 Se il mio cuore fu sedotto per una donna, e alla porta del mio compagno stetti a spiare:	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 diventi mia moglie donna di piacere per altri, ed altri si curvino su lei.	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 Poichè è ben quella un'infamiae un'iniquità grandissima;	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 è un fuoco che fino alla ruina divora, e che sradica ogni rampollo.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 Se sdegnai di venire a giudizio col mio servoe con la mia ancella, che si querelano contro di me:	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 che cosa potrei fare quando Dio sorgesse a giudicare, e quando facesse un'inchiesta che cosa gli risponderei?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 Non mi ha forse formato nell'utero chi formò anche quello, e non ci ha fatti dentro al seno Uno stesso?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 Se negai ai poverelli quel che chiedevano, e gli occhi della vedova feci aspettare [invano],	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 e se mangiai il mio boccone da me solo, senza che ne mangiasse anche l'orfano	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 - poichè fin dalla mia infanzia crebbe insiem con me la compassione, e dal seno di mia madre era uscita meco -	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 se disprezzai uno sventurato perchè non aveva veste, e il povero ch'era senza coperta:	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 se non mi hanno benedetto i fianchi di questo tale, e se dalla lana delle mie pecore egli non si scaldò:	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 se alzai la mano contro l'orfano, anche quando mi vedevo superiore nella porta;	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 caschi pur l'omero mio dalla sua giuntura, ed il mio braccio con l'ossa sue si spezzi,	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 poichè sempre temetti Dio come flutto rigonfio su me, e la maestà di lui io non potei sostenere.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 Se stimai l'oro come mia fortezza, e verso l'oro puro esclamai: - O mia fiducia! -	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 se mi rallegrai per le molte mie ricchezze, e perchè molti beni stringeva la mia mano:	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 se contemplai il sole che fulgeva, e la luna che splendida incedeva,	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 e s'allietò in segreto il mio cuore, e portai la mano alla bocca per inviar baci:	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 questa sarebbe stata un'iniquità somma, e un rinnegare l'altissimo Dio;	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 se mi rallegrai della sventura di chi m'odiava, ed esultai perchè l'incolse un male,	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 e non impedii che la mia lingua peccassefacendo imprecazioni all'anima sua;	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 se non esclamarono i miei compagni di tenda: Chi c'è che delle sue vivande non si sia saziato?	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 poichè il pellegrino non rimase al di fuoriessendo aperta la mia porta al viandante:	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 se nascosi, come fa l'uomo, la mia mancanza, e celai nel mio petto la mia iniquità;	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 se ebbi timore della gran moltitudine, e lo sprezzo delle famiglie m'intimidì, e non piuttosto serbai il silenzioe non uscii dalla mia porta:	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 Oh! s'io avessi chi m'ascoltasse, sì che l'Onnipotente esaudisse il mio desiderio! Oh! se Egli che giudica scrivesse il libello [d'accusa]!	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 Sulla mia spalla [come trofeo] lo porterei, e me ne cingerei come fosse una corona!	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 A Lui di tutti i miei passi io darei conto, e [fiero] qual principe gli andrei incontro.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 Se contro di me il mio terreno grida, ed insiem con esso i suoi solchi piangono;	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 se i suoi frutti mangiai senza pagarli, e l'anima degli agricoltori afflissi:	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 invece di frumenti mi nascano triboli, e invece di orzo, spine!»	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.