Proverbia 3

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Fili mi, ne obliviscaris legis meae, et praecepta mea cor tuum custodiat;	1 El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat,
2 longitudinem enim dierum et annos vitae et pacem apponent tibi.	2 mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked!
3 Misericordia et veritas te non deserant; circumda eas gutturi tuo et describe in tabulis cordis tui,	3 Szeretet és hűség el ne hagyjanak! Fűzd ezeket nyakad köré, és vésd őket szíved táblájára,
4 et invenies gratiam et successum bonum coram Deo et hominibus.	4 akkor tetszést lelsz és szép jutalmat Isten és emberek előtt.
5 Habe fiduciam in Domino ex toto corde tuo et ne innitaris prudentiae tuae.	5 Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj saját belátásodra!
6 In omnibus viis tuis cogita illum, et ipse diriget gressus tuos.	6 Minden utadon rá gondolj, s ő majd igazgatja lépéseidet.
7 Ne sis sapiens apud temetipsum; time Dominum et recede a malo.	7 Ne légy bölcs önnön szemedben, féld az Istent és kerüld a rosszat,
8 Sanitas quippe erit umbilico tuo, et irrigatio ossibus tuis.	8 ez egészség testednek, és életerő csontjaidnak.
9 Honora Dominum de tua substantia et de primitiis omnium frugum tuarum,	9 Tiszteld meg az Urat vagyonodból, és adj neki minden termésed zsengéjéből,
10 et implebuntur horrea tua frumento, et vino torcularia tua redundabunt.	10 akkor megtelnek kamráid bőséggel, és túláradnak préseid a musttól.
11 Disciplinam Domini, fili mi, ne abicias nec asperneris, cum ab eo corriperis:	11 Ne vesd meg, fiam, az Úr fenyítését, és meg ne und dorgálását,
12 quem enim diligit, Dominus corripit et quasi pater in filio complacet sibi.	12 mert az Úr azt feddi, akit szeret, s azt a fiát sújtja, akit kedvel!
13 Beatus homo, qui invenit sapientiam et qui affluit prudentia:	13 Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, s az a férfi, aki belátásban bővelkedik,
14 melior est acquisitio eius negotiatione argenti, et auro primo fructus eius.	14 mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése, és gyümölcse többet ér színaranynál,
15 Pretiosior est cunctis gemmis, et omnia pretiosa tua huic non valent comparari;	15 drágább az minden gazdagságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.
16 longitudo dierum in dextera eius, et in sinistra illius divitiae et gloria.	16 Hosszú élet van a jobbjában, gazdagság és dicsőség a baljában,
17 Viae eius viae pulchrae, et omnes semitae illius pacificae.	17 útjai kellemes utak, és minden ösvénye boldogság.
18 Lignum vitae est his, qui apprehenderint eam; et, qui tenuerit eam, beatus.	18 Életfa az azoknak, akik megragadják, és boldog, aki beléje kapaszkodik.
19 Dominus sapientia fundavit terram, stabilivit caelos prudentia;	19 Bölcsességgel alapította az Úr a földet, és értelemmel állította fel az eget,
20 sapientia illius eruperunt abyssi, et nubes rorem stillant.	20 tudománya által törtek elő a tengerek, és hullatnak a felhők harmatot.
21 Fili mi, ne effluant haec ab oculis tuis; custodi prudentiam atque consilium,	21 Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől, ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!
22 et erit vita animae tuae, et gratia collo tuo;	22 Akkor ez lelked élete lesz, és ékessége nyakadnak.
23 tunc ambulabis fiducialiter in via tua, et pes tuus non impinget.	23 Bizton jársz akkor utadon, és meg nem ütöd lábadat.
24 Si dormieris, non timebis; quiesces, et suavis erit somnus tuus.	24 Ha lefekszel, nem kell félned, pihensz, és édes lesz alvásod.
25 Ne paveas repentino terrore et irruentem tibi turbinem impiorum, cum venerit.	25 Ne félj akkor váratlan rémségtől s a gonoszok rád szakadó hatalmától,
26 Dominus enim erit in latere tuo et custodiet pedem tuum, ne capiaris.	26 mert az Úr lesz melletted, és megóvja lábadat, hogy tőrbe ne ejtsenek.
27 Noli prohibere beneficium ab eo, cui debetur, si in potestate manus tuae est, ut facias.	27 Ne tartsd vissza a jótettől azt, akitől telik, és magad is tégy jót, ha teheted.
28 Ne dicas amico tuo: “ Vade et revertere, cras dabo tibi ”, cum statim possis dare.	28 Ne mondd barátodnak: »Menj és jöjj vissza, majd holnap adok!« – amikor tüstént adhatnál.
29 Ne moliaris amico tuo malum, cum ille apud te sedeat cum fiducia.	29 Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned!
30 Ne contendas adversus hominem frustra, cum ipse tibi nihil mali fecerit.	30 Ne perelj senkivel sem ok nélkül, ha neked semmi rosszat nem tett.
31 Ne aemuleris hominem iniustum nec imiteris omnes vias eius,	31 Ne irigykedjél az erőszakos emberre, és ne kövesd útjait,
32 quia abominatio Domini est omnis pravus, et cum simplicibus societas eius.	32 mert az Úr utál minden elvetemültet, de az igazakat barátságára méltatja.
33 Maledictio a Domino in domo impii, habitacula autem iustorum benedicentur.	33 Szegénységet küld az Úr a gonosz házára, de áldott az igazak hajléka!
34 Ipse deludet illusores et mansuetis dabit gratiam;	34 Csúffá teszi azokat, akik gúnyolódnak, de az alázatosakat kegyben részesíti.
35 gloriam sapientes possidebunt, stultorum exaltatio ignominia.	35 A bölcseknek tisztesség jut osztályrészül, a balgák pedig gyalázatot aratnak.