Isaiah 37

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 On hearing this, King Hezekiah tore his clothes, put on sackcloth and went to the Temple of Yahweh.	1 Történt pedig, hogy Hiszkija király, amikor ezt meghallotta, megszaggatta ruháit, zsákruhába öltözött, és bement az Úr házába.
2 He sent Eliakim master of the palace, Shebna the secretary and the elders of the priests, wearingsackcloth, to the prophet Isaiah son of Amoz.	2 Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok véneit zsákruhába öltözve Izajás prófétához, Ámosz fiához.
3 They said to him, 'This is what Hezekiah says, "Today is a day of suffering, of punishment, of disgrace.Children come to birth and there is no strength to bring them forth.	3 Ezt mondták neki: »Így szól Hiszkija: Szorongatás, fenyítés és gyalázat napja ez a nap; mert a fiak a méhszájig jutottak, de nincs erő a szüléshez.
4 May Yahweh your God hear the words of the cupbearer-in-chief whom his master, the king of Assyria,has sent to insult the living God, and may Yahweh your God punish the words he has heard! Offer your prayerfor the remnant stil left." '	4 Talán meghallja az Úr, a te Istened a főpohárnok szavait, akit elküldött ura, Asszíria királya, hogy gyalázza az élő Istent; és talán megfenyíti őt az Úr, a te Istened azokért a szavakért, melyeket hallott. Mondj imát a maradékért, amely még megvan!«
5 When King Hezekiah's ministers came to Isaiah,	5 Amikor eljöttek Hiszkija király szolgái Izajáshoz,
6 he said to them, 'Say to your master, "Yahweh says this: Do not be afraid of the words which you haveheard or the blasphemies which the king of Assyria's minions have uttered against me.	6 így szólt hozzájuk Izajás: »Mondjátok meg uratoknak, így szól az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel Asszíria királyának szolgái káromoltak engem.
7 Look, I am going to put a spirit in him and, on the strength of a rumour, he will go back to his owncountry, and in that country I shall make him fal by the sword." '	7 Íme, én egy lelket adok belé, üzenetet fog hallani, és visszatér földjére; majd leterítem őt karddal a saját földjén.«
8 The cupbearer turned about and rejoined the king of Assyria, who was then attacking Libnah, thecupbearer having learnt that the king had already left Lachish	8 Amikor a főpohárnok visszatért, Asszíria királyát Libna ostrománál találta; hallotta ugyanis, hogy eltávozott Lákisból,
9 on hearing that Tirhakah king of Cush was on his way to attack him. Sennacherib again sentmessengers to Hezekiah, saying,	9 mivel meghallotta, hogy Tirhakáról, Etiópia királyáról azt beszélik: »Kivonult, hogy harcba szálljon veled.« Amikor ezt meghallotta, követeket küldött Hiszkijához, ezzel az üzenettel:
10 'Tel Hezekiah king of Judah this, "Do not let your God on whom you are relying deceive you with thepromise: Jerusalem wil not fal into the king of Assyria's clutches.	10 »Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Rá ne szedjen téged Istened, akiben bízol, mondván: ‘Nem kerül Jeruzsálem Asszíria királyának kezébe.’
11 You have learnt by now what the kings of Assyria have done to al the other countries, putting themunder the curse of destruction. Are you likely to be saved?	11 Íme, te is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, kiirtásra szánva őket. Te hogyan menekülnél meg?
12 Did the gods of the nations whom my ancestors devastated save them-Gozan, Haran, Rezeph andthe Edenites who were in Tel Basar?	12 Vajon megmentették a nemzetek istenei azokat, akiket atyáim elpusztítottak: Gózánt, Háránt, Reszefet és Éden fiait, akik Telasszárban voltak?
13 Where is the king of Hamath, the king of Arpad, the king of Lair, of Sepharvaim, of Hena, of Ivvah?" '	13 Hol van Emát királya, Arfád királya, és Szefárvaim, Héna meg Áva városának királya?«
14 Hezekiah took the letter from the messengers' hands and read it; he then went up to the Temple ofYahweh and spread it out before Yahweh.	14 Amikor Hiszkija átvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta, felment az Úr házába, majd kiterítette az írást Hiszkija az Úr színe előtt.
15 Hezekiah said this prayer in the presence of Yahweh,	15 Akkor így imádkozott Hiszkija az Úrhoz:
16 'Yahweh Sabaoth, God of Israel, enthroned on the winged creatures, you alone are God of al thekingdoms of the world, you made heaven and earth.	16 »Seregek Ura, Izrael Istene, aki a kerubok felett ülsz, te vagy az Istene egyedül a föld minden országának, te alkottad az eget és a földet!
17 Give ear, Yahweh, and listen; open your eyes, Yahweh, and see! Hear the words of Sennacherib, whohas sent to insult the living God.	17 Hajtsd ide, Uram, füledet, és halld! Nyisd meg, Uram, szemedet és lásd! Halld meg Szanherib minden szavát, melyet üzent, hogy gyalázza az élő Istent!
18 It is true, Yahweh, that the kings of Assyria have destroyed all the nations (and their countries);	18 Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztították a nemzeteket és országaikat,
19 they have thrown their gods on the fire, for these were not gods but human artefacts -- wood andstone -- and hence they have destroyed them.	19 isteneiket pedig tűzre vetették, hiszen azok nem voltak istenek, hanem emberi kéz művei, fa és kő; ezért elpusztíthatták őket.
20 But now, Yahweh our God, save us from his clutches, I beg you, and let al the kingdoms of the worldknow that you alone are God, Yahweh.'	20 De most, Urunk, Istenünk, szabadíts meg minket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy, Uram, egyedül Isten!«
21 Isaiah son of Amoz then sent the fol owing message to Hezekiah, 'Yahweh, God of Israel, says this,"In answer to the prayer which you have addressed to me about Sennacherib king of Assyria.	21 Akkor Izajás, Ámosz fia ezt az üzenetet küldte Hiszkijának: »Így szól az Úr, Izrael Istene: Mivel imádkoztál hozzám Szanherib, Asszíria királya miatt,
22 Here is the pronouncement which Yahweh has made about him: She despises you, she scorns you,the virgin daughter of Zion; she tosses her head at you, the daughter of Jerusalem!	22 ez az az ige, amelyet az Úr róla mondott: Megvet téged, gúnyol téged Sion szűz leánya; mögötted fejét rázza Jeruzsálem leánya.
23 Whom have you insulted, whom did you blaspheme? Against whom raised your voice and lifted yourhaughty eyes? Against the Holy One of Israel.	23 Kit gyaláztál és káromoltál? Ki ellen emelted fel hangodat, és emelted magasba a szemed? Izrael Szentje ellen!
24 Through your minions you have insulted the Lord, thinking: With my many chariots I have climbed themountain-tops, the utmost peaks of Lebanon. I have fel ed its mighty cedars, its finest cypresses, have reachedits furthest peak, its forest garden.	24 Szolgáid által gyaláztad az Urat, és azt mondtad: ‘Sok harci szekeremmel felvonultam a magas hegyekre, a Libanon messzi lejtőire; kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit, és eljutottam legtávolabbi magaslatára, kerthez hasonló erdejébe.
25 Yes, I have dug and drunk of foreign waters; under the soles of my feet I have dried up all Egypt'srivers.	25 Kutat ástam, és megittam másnak a vizét, és kiszárítottam léptem nyomán Egyiptom minden Nílus-ágát.’
26 Do you hear? Long ago I prepared this, from days of old I actual y planned it, now I carry it out. Youwere to lay walled cities in heaps of ruins;	26 Talán nem hallottad? Régóta elvégeztem ezt, ősidőktől fogva kigondoltam, és most viszem végbe, hogy elpusztuljanak és romhalmazzá legyenek a megerősített városok.
27 that was why their inhabitants, feeble of hand, were dismayed and discomfited, were weak as grass,were frail as plants, were like grass of housetop and meadow under the east wind.	27 Lakóik erőtlen kézzel megrettentek és megszégyenültek; olyanok lettek, mint a mező növénye, mint a zöld hajtás vagy a háztetők füve, mely megperzselődik a keleti szélben.
28 But whether you stand up or sit down, whether you go out or come in, I know it (and how you raveagainst me).	28 Tudom, ha felkelsz, és ha leülsz, ha kimégy és ha bejössz, s ha tombolsz ellenem.
29 Because you have raved against me and your arrogance has reached my ears, I shal put a hookthrough your nostrils and a muzzle on your lips, and make you return by the road by which you came.	29 Mivel tombolsz ellenem, és kevélységed felhatolt fülembe, kampómat az orrodba teszem, és zablámat a szádba, s visszaviszlek azon az úton, amelyen jöttél.
30 And this will be the sign for you: This year wil be eaten the self-sown grain, next year what sprouts inthe fallow; but in the third year sow and reap, plant vineyards and eat their fruit.	30 Neked pedig ez lesz a jel: Ebben az évben az utótermést eszitek, a második évben is azt, ami még magától terem; de a harmadik évben vessetek és arassatok, ültessetek szőlőt, és egyétek gyümölcsét!
31 The surviving remnant of the House of Judah wil bring forth new roots below and fruits above;	31 Júda házának megmenekült maradéka ismét gyökeret hajt alul, és gyümölcsöt terem felül.
32 for a remnant wil issue from Jerusalem, and survivors from Mount Zion. Yahweh Sabaoth's jealouslove wil accomplish this." '	32 Mert Jeruzsálemből jön ki a maradék, és a megmenekültek Sion hegyéről. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt.
33 'This, then, is what Yahweh says about the king of Assyria: He wil not enter this city, wil shoot noarrow at it, confront it with no shield, throw up no earthwork against it.	33 Ezért így szól az Úr Asszíria királyáról: Nem jön be ebbe a városba, és nem lő oda nyilat, nem száll szembe vele pajzzsal, és nem emel ellene sáncot.
34 By the road by which he came, by that he wil return; he wil not enter this city, declares Yahweh.	34 Az úton, amelyen jött, visszatér, és ebbe a városba nem jön be, – mondja az Úr. –
35 I shal protect this city and save it for my sake and my servant David's sake.'	35 Megoltalmazom ezt a várost, hogy megszabadítsam, önmagamért és szolgámért, Dávidért.«
36 That same night the angel of Yahweh went out and struck down a hundred and eighty-five thousandmen in the Assyrian camp. In the early morning when it was time to get up, there they lay, so many corpses.	36 Akkor kivonult az Úr angyala, és lesújtott az asszírok táborában száznyolcvanötezer emberre. Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holttestek, halottak voltak.
37 Sennacherib struck camp and left; he returned home and stayed in Nineveh.	37 Erre felkerekedett Szanherib, Asszíria királya, elment és visszatért, s ezután Ninivében lakott.
38 One day when he was worshipping in the temple of his god Nisroch, his sons Adrammelech andSharezer struck him down with the sword and escaped into the territory of Ararat. His son Esarhaddonsucceeded him.	38 Történt pedig, hogy amikor leborult istenének, Neszroknak templomában, fiai, Adramelek és Száraszár lesújtottak rá karddal, majd elmenekültek Ararát földjére. Utána fia, Asszarhaddon lett a király.